Jár-e táppénz fél nap munkaviszony után?

[plaga]

Sziasztok kedves szakértők!

Segítségeteket kérem a következő ügyben. Egy dolgozót felvettem x napon (bejelentettem), aki még aznap rosszul lett és a mentő szállította el. Kb. 3-4 hétig beteg volt, hozta a táppénzes papírokat. Az előzményeket tekintve: nem volt 30 napon belül biztosítási jogviszonya. Be volt ugyan regisztrálva álláskeresőként, de semmiféle ellátást nem kapott, nem volt rá jogosult. Ő követeli a táppénzt, de szerintem nem jár neki. Szerintetek?

 Köszönettel:

P.

[tevike]

Ismereteim szerint, akinek nincs folyamatos/hosszabb biztosítása, az annyi napra kap táppénzt, ahány napot biztosítottként dolgozott.

[gyorkosolga]

Szia P.

1997. évi LXXX. törvénya társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ELLÁTÁSAI ÉS AZ ELLÁTÁSRA JOGOSULTAK

A biztosítottak

5. § (1) E törvény alapján biztosított

a) a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik; ide nem értve a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött munkaviszonyt,

b) a szövetkezet tagja - ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját -, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik,

c) a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,

d) az álláskeresési támogatásban részesülő személy,

e) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,

f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,

g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,

  1997. évi LXXXIII. törvénya kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

III. FejezetAZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSAIRA VALÓ IGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE

29. § (1) A biztosított - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével -

(9) Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosítási jogviszonynak, illetve a Tbj. 16. § (1) bekezdés a)-o) és s) pontjában meghatározott jogosultsági feltételnek a megszűnését követően

a) 45 napig marad fenn, amennyiben a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt,

b) amennyiben a jogosultsági feltétel fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor ezen időtartammal hosszabbodik meg,

c) 45 napig marad fenn, ha a jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45 napnál hosszabb ideig állt fenn és az utolsóként megszűnt jogosultsági feltétel nem állt fenn 45 napig, de a két jogosultsági feltétel fennállása között 30 napnál kevesebb nap telt el.

(10) A (9) bekezdésben foglaltak a biztosítás szünetelése esetén nem alkalmazhatók.

A pénzbeli ellátásokhoz hasonlóan fontos, hogy az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére vonatkozó jogosultság esetében is figyelembe vehető legyen a korábbi biztosítási idő abban az esetben, ha a biztosítás folyamatos, vagyis ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. Ezzel elkerülhető lenne azoknak az élethelyzeteknek az igazságtalan kezelése, amelyekben az érintett pl. 20 éves munkaviszony után egy rövid - akár egy napos - megszakítást követően csak 45 napnál rövidebb, pl. 10 napos biztosítási jogviszonyt tud létesíteni és így a jelenlegi szabályozás szerint jogosultsága csak 10 nappal hosszabbodik meg. Indokolt, hogy ha az egyes biztosítási jogviszonyok között a megszakítás rövidebb, mint 30 nap, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság szempontjából a biztosítási időket tekintsük folyamatosnak.

A jelenleg hatályos jogszabályokból nem állapítható meg egyértelműen, hogy annak, akinek a biztosítása szünetel, jogosult-e egészségügyi szolgáltatás igénybevételére. A törvény egyértelművé teszi a biztosítási jogviszony szünetelésére vonatkozó szabályokat.

  Táppénz

43. § (1) Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő első, második vagy harmadik napon keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

(2) Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.

(3) Ha a biztosított táppénzre jogosultsága a megszűnt biztosítása és a keresőképtelenség bekövetkezésekor fennálló vagy a keresőképtelenség bekövetkezését követően létrejött biztosítása alapján is megállapítható, táppénzre csak a fennálló, vagy a keresőképtelenség bekövetkezését követően létrejött biztosítása alapján jogosult. Egyidejűleg fennálló több jogviszonyból származó jogosultságra a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

46. § (1) Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban

a) a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, a biztosítási jogviszony megszűnését követően 30 napon át;

(3) Az, aki keresőképtelenségét közvetlenül megelőző egy évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő időn át kaphat.

(7) A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósításának az ideje.

 

Fentiek alapján táppénz nem jár a dolgozónak  mert csak fél napig volt biztosított, de 15 nap betegszabadság (amennyiben még nem vette igénybe) jár neki. Betegszabadságra a távolléti díj 70%-a jár. Jelen esetben a munkaszerződésben rögzített munkadíj 70%-a.

 

Üdv. Olga

 

[plaga]

Köszönöm Olga, az általad írtak szerint jártam el, ezek szerint helyesen. 

P.  

[Bakosné]

A táppénzre az mind rendben van, amit előttem válaszoltak, de betegszabadságot azt ugye elszámoltad neki? Mert az a belépéstől az év hátralevő részére időarányosan jár. Ha 7. hó 1-től van alkalmazásban, akkor a betegszabi fele jár, ami 7,5. Felkerekítve 8. Tehát 8 nap betegszabi alatt biztosítva van, ennek megfelelően jár neki a táppénzt.

Márti

[plaga]

Szia Márti!

Természetesen elszámoltam időarányosan, bár 10 perce érkezett egy telefon, ami bebonyolítja az ügyet.Most közölte,hogy megnyert egy munkaügyi pert, amelyben megítélték neki, hogy június végéig munkaviszonyban állt. Csakhogy ekkor már egy hónapja nálam volt bejelentve 8 órában (igaz, egy napot sem dolgozott végig). Ilyenkor mi a teendő a bejelentéssel és egyebekkel? hisz, ha 5. hónapban kezdődött a betegsége, még a régi munkáltatótól kell kérnie a táppénzt (így már jogosult rá). A betegszabadságra járó pénzt visszakövetelhetem?

Köszönöm a válaszokat.  

[nagy.andrea2]

Tehát 8 nap betegszabi alatt biztosítva van, ennek megfelelően jár neki a táppénzt.

 

Ez nem igaz! Csak a keresőképtelenséget megelőző időszak biztosításban töltött napjai számítanak, a betegszabadság már nem hosszabbítja meg a jogosultságot!

[nagy.andrea2]

Hű, ez tényleg jól megkavarja az ügyet.

Nálad járni fog neki a betegszabadság arányosan. A másik cégnél szintén járna a betegszabi, de mivel egyébként megkapja onnan a teljes fizetését, ezért betegszabi nem jár neki külön. És emiatt táppénzre is csak a régi munkaviszony megszűnését követően lesz jogosult, hiszen június végéig rendes munkabér jár neki a régi cégtől. A bérrel ellátott időszakra pedig nem jár táppénz (mert megkapja a keresetét)

Viszont így a biztosítási jogviszonya nem szakadt meg, tehát jogosult lesz táppénzre is. Ha az előző munkaviszonya egy évnél hosszabb ideig tartott, akkor most akár egy évig is táppénzen lehet.

Üdv. Andi

[Bakosné]

Lehet, hogy igazad, van, csak abból következtettem, hogy a betegszabira is fizetjük a járulékokat, biztosítási jogviszonyban van. Szerencsére nincs kifizetőhelyes ügyfelem, így összegszerűen nem nekem vele dolgoznom, hogy táppénz mennyi jár a munkavállalónak. De a táppénz 1/3-a így biztosan fogja terhelni a munkáltatót, amíg csak táppénzt kap.

Márti