Export számla könyvelése

[petry]

Sziasztok,

export számla könyvelésével kapcsolatban kérnék segítséget. Ha jók az információim, akkor export számla könyvelésekor a forint értéket a számla teljesítési dátuma szerinti árfolyamon kell számolni, tehát az áfa bevallásban szerepeltetett áfa alap az így számot számlaérték lesz.

Import beszerzés esetén, viszont a vámhatározatban szereplő határátlépés dátuma szerinti árfolyamot kell használni a forintosításra. Azonban egyik ügyfelünk ragaszkodik ahhoz a nézetéhez, hogy export számla esetén is a határátlépés dátuma alapján kell forintosítani a számla értéket.

Szóval kinek van igaza, illetve melyik az a jogszabály, ami ezt világosan leírja?

Köszi a segítséget

Gábor 

 

[nagy.andrea2]

Szia!

 

Számviteli tv.

48. §

(7) Az importbeszerzés értéke:

a) ha az (5) bekezdés szerinti importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján forintban történik, akkor a számla szerinti - levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó - forintérték az importtermék, illetve az importszolgáltatás értéke;

b) ha az (5) bekezdés szerinti importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában, valutában történik, akkor a számla szerinti - levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó - devizának, valutának az importbeszerzéskor, az importszolgáltatás igénybevételekor (teljesítésekor) érvényes, a 60. § (4)-(6) bekezdése szerinti árfolyamon átszámított forintértéke az importtermék, illetve importszolgáltatás értéke;

c) ha az (5) bekezdés szerinti importbeszerzés devizában meghatározott ellenértékének kiegyenlítése azonos devizaértékű exportáruval, exportszolgáltatással történik, az importbeszerzés forintértékét a 75. § (6) bekezdése szerint kell meghatározni.

[Napraforgó]

Sziasztok!

Szerintem mindkét esetben (főleg hóvégi szállításnál és vitás ügyeknél) mérvadó a paritáshoz köthető dátum. Ami nagyjából azt jelenti, hogy az exportnál meddig tart az exportőr kötelezettsége (telephelyig, határig, szállítási címig, vagy akár ha  külső fuvarozóval  történik, akkor azt ki állja és meddig ) és ugyanígy az importnál is, (a vevő megy ki az áruért, netán az eladó hozza a telephelyre, vagy csak a határig tart bármelyik fél felelőssége).

Nálunk magyaroknál még mindig jellemző a számlán a 3 dátum (sőt a folyamatosnál lehet akár 4 is !!), míg a külföldi partnerek EGY dátumot írnak a számlára, ami nem mindig megegyező a Mo-on használatos  teljesítési dátummal.

Ezért kell a számlán megjelölni hogy pl: DDU (a teljesítés helye a szállítási cím), vagy EXW (ahol a teljesítés helye a rakodás helye, régen ezt mondták "gyári áron"),  hogy csak a legjellemzőbbeket nevezzem, de ezenkívűl előfordulhat több más variáció is. 

Megjegyzem, hogy akár a DDU-t és akár az EXW-t  más szemszögből kell nézni exportnál vagy importnál, tehát amit leírtam, csak támpont a kérdésre.

Ui: Az export-importotra történő meghatározásokat  én a fenntiekben az Unio-s országokon belüli szállításokra értelmeztem.