Magyar mv.|| Német EV

[olahneedit]

Agytorna? Na ná, én kis naív gondoltam az ilyen eset mindennapos valamelyikőtöknél, .... hát be kellett látnom, hogy nem. Persze, nem igazán vártam, hogy a sült galamb a számba repüljön, én is olvasgattam a témában, de a munkaviszonyos meg a kiküldetésis eseteken kívül nem nagyon találtam használható érthető nyelven íródott anyagot.

A most ajánlott anyagok jók, körvonalazódni látszik legalább az, hogy amit eddig az igazolásokban találtam, az miért volt ott,...stb. De ez még édeskevés a megoldáshoz.

 

[zspotorke]

Az Adózónán leltem erre - bár ez inkább az én esetemre adhat választ (mviszony, de az Ibizai tartózkodás nem haladja meg a 183 napot)

Általánosságban is elmondható, hogy a külföldről származó jövedelmek tekintetében  adókötelezettség megállapításánál az egyes országokkal, a kettős adóztatás elkerüléséről megkötött egyezmények az irányadók. A munkaviszonyból származó (fizetés, bér és más hasonló díjazás) jövedelmek általában abban az országban adóznak, ahol a magánszemélyek a tevékenységüket folytatják, ha ez a hely a külföldi államban van. E jövedelmeknél az egyezményekben megjelölt alábbi hármas feltététel együttes teljesülése esetén fordul csak Magyarországra az adókötelezettség:

a) a kedvezményezett a másik Államban ennek az Államnak a pénzügyi évében nem tartózkodik összesen 183 napot meghaladó időszakban vagy időszakokban, és

b) a térítést olyan munkaadó fizeti, vagy olyan munkaadó nevében fizetik, aki nem bír illetőséggel a másik Államban, és

c) a térítést nem a munkaadónak a másik Államban levő telephelye vagy állandó berendezése viseli.

[olahneedit]

Gyerekek! Hálás vagyok minden eddigi segítségért, kapott, küldött, belindelt irományért. Most már nagyon hajt a vágy arra, hogy úgy alaposan átrágjam magam az egész témán. De ehez idő kell, nekem legalább is mindenképpen, hogy ülepedjenek az információk. Egy kis takarítás után talán tiszta fejjel könnyebb lesz.

Tehát van egy szabadfoglalkozású angliában dolgozó orvosunk,

van egy Ibizán dolgozó - akármilyen jogviszonyos - emberkénk, és

van egy német egyéni vállalkozónk.

Gondolom egyik sem adta fel az itthoni otthonát, mind magyar illetőségű maradt. Eddig O.K.

A kérdések amiket még meg kell válaszolni:

Hány napot töltött a forrásországban az utazást is beleértve?

A kapott jövedelem milyen jogviszonyból származik?

Akinél létezik kifizető, annak a kiofizetőnek a forrásországban van-e állandó bázisa, telephelye, eszköze?

És akkor most pihi - legalább az agynak egy kicsit.

Üdv: Edit

[olahneedit]

Sziasztok!

Nos, megnéztem az egyezményeket. Elég egyértelműnek tűnik mind, némi fogalmazásbeli eltérést nem számítva azért valóban egy kaptafára készültek. Talán a Spanyolországgal kötött egyezményünkben az ingatlanhoz kapcsolható jövedelemszerzés kutyulhat be egy kicsit. Ajánlom mindenki figyelmébe! Az elérhetősége:

http://adozo.hu/index.php?option=com_docman&task=cat_view&gid=39&Itemid=71

Kiollóztam pár - másoknak talán már nagyon is jól ismert - cikket:

1978. évi 15. törvényerejű rendeleta Magyar Népköztársaság és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelemadók területén Budapesten, az 1977. évi november hó 28. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről

(1)g) „az egyik Szerződő Állam vállalkozása” és „a másik Szerződő Állam vállalkozása” kifejezés az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró személy, illetőleg a másik Szerződő Államban illetőséggel bíró személy által folytatott vállalkozást jelent

4. CikkLakóhely az adó szempontjából

(1) A jelen Egyezmény értelmében az „egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró személy” kifejezés, a jelen cikk (2) és (3) bekezdéseiben foglalt rendelkezések fenntartásával, olyan személyt jelent, aki ennek az Államnak a törvénye szerint, ott lakóhelye, állandó tartózkodási helye, üzletvezetésének helye vagy más hasonló ismérv alapján adóköteles.

(2) Amennyiben egy természetes személy a jelen cikk (1) bekezdésének rendelkezései szerint mindkét Szerződő Államban illetőséggel bír, úgy jogi helyzete a következő szabályok alapján határozandó meg:

a) ez a személy abban a Szerződő Államban tekintendő illetőséggel bírónak, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik. Ha mindkét Szerződő Államban rendelkezik állandó lakóhellyel, úgy abban a Szerződő Államban tekintendő illetőséggel bírónak, amelyben létérdekeinek központja van;

b) amennyiben nem határozható meg, hogy a személy létérdekeinek központja melyik Szerződő Államban van, vagy ha a Szerződő Államok egyikében sem rendelkezik állandó lakóhellyel, úgy abban a Szerződő Államban tekintendő illetőséggel bírónak, amelyben szokásos tartózkodási helye van;

c) amennyiben a személynek mindkét Szerződő Államban van, vagy egyikben sincs szokásos tartózkodási helye, úgy abban a Szerződő Államban tekintendő illetőséggel bírónak, amelynek állampolgára;

d) amennyiben a személy mindkét Szerződő Államnak, vagy egyiknek sem állampolgára, úgy a Szerződő Államok illetékes hatóságai a 25. Cikk szerint kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést.

(3) Amennyiben más, mint egy természetes személy a jelen cikk (1) bekezdésének rendelkezései szerint mindkét Szerződő Államban illetőséggel bír, úgy abban a Szerződő Államban tekintendő illetőséggel bírónak, amelyben tényleges üzletvezésének helye van. 

7. CikkVállalkozási nyereség

(1) Az egyik Szerződő Állam vállalkozásának nyeresége csak ebben az államban adóztatható, kivéve, ha a vállalkozás tevékenységét a másik Szerződő Államban egy ott levő telephely útján fejti ki. Amennyiben a vállalkozás ily módon fejti ki tevékenységét, úgy a vállalkozás nyeresége a másik Államban adóztatható, azonban csak olyan mértékben, amilyen mértékben az ennek a telephelynek tudható be

.(2) Ha az egyik Szerződő Állam vállalkozása tevékenységét a másik Szerződő Államban egy ott levő telephely útján fejti ki, úgy ennek a telephelynek mindegyik Szerződő Államban azokat a nyereségeket kell betudni, amelyeket akkor érhetett volna el, ha azonos vagy hasonló tevékenységet azonos vagy hasonló feltételek mellett mint önálló vállalkozás fejtett volna ki és azzal a vállalkozással lebonyolított forgalmában, amelynek telephelye, teljesen független lett volna.

(3) A telephely nyereségének megállapításánál levonhatók a vállalkozásnak a telephely miatt felmerült költségei, beleértve az üzletvezetési és általános ügyviteli költségeket, tekintet nélkül arra, hogy abban az Államban merültek-e fel, ahol a telephely fekszik, vagy máshol.

(4) A telephelynek nem tudható be nyereséga) javaknak vagy áruknak ezen telephely által a vállalkozás részére történő puszta vásárlása, vagyb) javaknak vagy áruknak a telephely részére, annak használatára történő puszta kiszolgáltatása miatt.(5) Amennyiben a nyereség olyan tételeket tartalmaz, amelyekkel a jelen Egyezmény más cikkei külön foglalkoznak, úgy azoknak a cikkeknek a rendelkezéseit a jelen cikk rendelkezései nem érintik.

14. CikkSzabad foglalkozás

(1) Az olyan jövedelem, amelyet az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró személy szabad foglalkozásból, vagy más hasonló jellegű önálló tevékenységből élvez, csak ebben az Államban adóztatható, kivéve, ha a személy tevékenységének kifejtéséhez a másik Szerződő Államban rendszeresen állandó berendezéssel rendelkezik. Amennyiben a személy ilyen állandó berendezéssel rendelkezik, úgy a jövedelem a másik Szerződő Államban adóztatható, de csak annyiban, amennyiben az ennek az állandó berendezésnek tudható be.

(2) A „szabad foglalkozás” kifejezés magában foglalja különösen az önállóan kifejtett tudományos, irodalmi, nevelési vagy oktatási tevékenységet, valamint az orvosok, ügyvédek, mérnökök, építészek, fogorvosok és könyvszakértők önálló tevékenységét.

15. CikkNem önálló munka

(1) A 16., 18., 19., 20. és 21. Cikkek rendelkezéseinek fenntartásával, a fizetés, a bér és más hasonló térítés, amelyet az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró személy nem önálló munkáért kap, csak ebben az Államban adóztatható, kivéve, ha a munkát a másik Államban végzik. Amennyiben a munkát ott végzik, úgy az ezért kapott térítés a másik Államban adóztatható.

(2) Tekintet nélkül a jelen cikk (1) bekezdésének rendelkezéseire, az a térítés, amelyet az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró személy a másik Szerződő Államban végzett nem önálló munkáért kap, csak az először említett Államban adóztatható, ha

a) a kedvezményezett a másik Államban a vonatkozó adózási évben nem tartózkodik összesen 183 napot meghaladó időszakban vagy időszakokban; és

b) a térítést olyan munkaadó fizeti vagy olyan munkaadó nevében fizetik, aki nem bír illetőséggel a másik Államban; ésc) a térítést nem a munkaadónak a másik Államban levő telephelye vagy állandó berendezése viseli.

(3) Tekintet nélkül a jelen cikk előbbi rendelkezéseire, a nemzetközi forgalomban üzemeltetett hajó vagy légijármű fedélzetén végzett nem önálló munkáért járó térítés abban a Szerződő Államban adóztatható, amelyben a hajó vagy a légijármű üzemeltetéséből nyereséget élvező személy illetőséggel bír.

22. CikkKifejezetten nem említett jövedelem

Az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró személy jelen Egyezményben kifejezetten nem említett fajtájú vagy forrásokból származó jövedelme, bárhol keletkezzen is, csak ebben az Államban adóztatható.

   

 

[olahneedit]

És itt a másik is: (csak bosszant, hogy bemásolásnál összetömöríti a sorokat)

1979. évi 27. törvényerejű rendeleta Magyar Népköztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem-, a hozadéki és a vagyonadók területén Budapesten, 1977. évi július 18-án aláírt egyezmény kihirdetéséről

(1) Az Egyezmény értelmében, ha az összefüggés mást nem kíván:

d) az „egyik Szerződő Állam vállalkozása” és a „másik Szerződő Állam vállalkozása” kifejezés az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró személy, illetőleg a másik Szerződő Államban illetőséggel bíró személy által folytatott vállalkozást jelent;

4. CikkLakóhely az adó szempontjából

(1) Az Egyezmény értelmében az „egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró személy” kifejezés olyan személyt jelent, aki ennek az államnak a joga szerint ott, lakóhelye, állandó tartózkodási helye, üzletvezetésének helye vagy más hasonló ismérv alapján, adóköteles.(2) Amennyiben egy természetes személy az (1) bekezdés szerint mindkét Szerződő Államban illetőséggel bír, a következők érvényesek:

a) A személy abban a Szerződő Államban tekintendő illetőséggel bírónak, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik. Ha mindkét Szerződő Államban rendelkezik állandó lakóhellyel, úgy abban a Szerződő Államban tekintendő illetőséggel bírónak, amelyben létérdekeinek központja van.

b) Amennyiben nem határozható meg, hogy a személy létérdekeinek központja melyik Szerződő Államban van, vagy a Szerződő Államok egyikében sem rendelkezik állandó lakóhellyel, úgy abban a Szerződő Államban tekintendő illetőséggel bírónak, amelyben szokásos tartózkodási helye van.

c) Amennyiben az a) és b) pontok alapján nem határozható meg, hogy a személy melyik Szerződő Államban tekintendő illetőséggel bírónak, a Szerződő Államok a 25. Cikk szerint járnak el.

(3) Amennyiben más, mint egy természetes személy az (1) bekezdés szerint mindkét Szerződő Államban illetőséggel bír, abban a Szerződő Államban tekintendő illetőséggel bírónak, amelyben tényleges üzletvezetésének helye van.

5. CikkTelephely

(1) Az Egyezmény értelmében a „telephely” kifejezés állandó berendezést jelent, amelyben a vállalkozás tevékenységét egészben vagy részben kifejti.

(2) A „telephely” kifejezés magában foglalja különösen:a) a vezetés helyét,b) a fiókot,c) az irodát,d) a gyártelepet,e) a műhelyt,f) a bányát, a kőfejtőt, vagy a föld kincseinek kiaknázására szolgáló más telepet,g) az olyan építési kivitelezést vagy szerelést, amelynek időtartama 12 hónapot meghalad.

7. CikkVállalkozási nyereség

(1) Az egyik Szerződő Állam vállalkozásának nyeresége csak ebben az államban adóztatható, kivéve, ha a vállalkozás tevékenységét a másik Szerződő Államban egy ott levő telephely útján fejti ki. Amennyiben a vállalkozás ily módon fejti ki tevékenységét, úgy a vállalkozás nyeresége a másik államban adóztatható, azonban csak olyan mértékben, amilyen mértékben az ennek a telephelynek tudható be.

(2) Ha az egyik Szerződő Állam vállalkozása tevékenységét a másik Szerződő Államban egy ott levő telephely útján fejti ki, úgy ennek a telephelynek mindegyik Szerződő Államban azokat a nyereségeket kell betudni, amelyeket akkor érhetett volna el, ha azonos vagy hasonló tevékenységet, azonos vagy hasonló feltételek mellett mint önálló vállalkozás fejtett volna ki és azzal a vállalkozással lebonyolított forgalmában, amelynek telephelye, teljesen független lett volna.

(3) A telephely nyereségének megállapításánál az e telephely miatt felmerült költségek, beleértve az üzletvezetési és általános ügyviteli költségeket, levonhatók, tekintet nélkül arra, hogy abban az államban merültek-e fel, ahol a telephely fekszik, vagy máshol.

(4) Javaknak és áruknak a vállalkozás részére történő puszta vásárlása alapján a telephelynek nem számítható be nyereség.

(5) Amennyiben a nyereségekhez olyan jövedelem tartozik, amellyel az Egyezmény más cikkei foglalkoznak, úgy azoknak a cikkeknek rendelkezéseit a jelen cikk rendelkezései nem érintik.

14. CikkSzabad foglalkozás

(1) Az olyan jövedelem, amelyet az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró személy szabad foglalkozásból, vagy más hasonló jellegű önálló tevékenységből élvez, csak ebben az államban adóztatható, kivéve, ha a személy tevékenységének kifejtéséhez a másik Szerződő Államban rendszeresen állandó berendezéssel rendelkezik. Amennyiben a személy ilyen állandó berendezéssel rendelkezik, úgy a jövedelem a másik államban adóztatható, azonban csak annyiban, amennyiben az ennek az állandó berendezésnek tudható be.

(2) A „szabad foglalkozás” kifejezés magában foglalja különösen az önállóan kifejtett tudományos, irodalmi, művészeti, nevelési vagy oktatási tevékenységet, valamint az orvosok, ügyvédek, mérnökök, építészek és fogorvosok önálló tevékenységét.

15. CikkNem önálló munka

(1) A 16., 17., 18., 19. és 20. Cikkek fenntartásával a fizetés, a bér és más hasonló térítés, amelyet az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró természetes személy nem önálló munkáért kap, csak ebben az államban adóztatható, kivéve, ha a munkát a másik államban végzik. Amennyiben a munkát ott végzik, úgy az ezért kapott térítés a másik államban adóztatható.

(2) Tekintet nélkül az (1) bekezdésre, az a térítés, amelyet az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró természetes személy a másik Szerződő Államban végzett nem önálló munkáért kap, csak az először említett államban adóztatható, ha

a) a kedvezményezett a másik államban a vonatkozó naptári évben összesen nem tartózkodik hosszabb ideig, mint 183 nap, és

b) a térítést olyan személy fizeti vagy olyan személy nevében fizetik, aki nem bír illetőséggel a másik államban, és

c) a térítést nem az azt fizető személynek a másik államban lévő telephelye vagy állandó berendezése viseli.

(3) Tekintet nélkül ennek a cikknek előbbi rendelkezéseire, a nemzetközi forgalomban üzemeltetett tengeri hajó, légijármű vagy belvízi hajózás lebonyolítására szolgáló hajó fedélzetén végzett nem önálló munkáért járó térítés abban a Szerződő Államban adóztatható, amelyben a vállalkozás tényleges üzletvezetésének helye van.

23. CikkKettős adóztatás kiküszöbölése

(2) A Magyar Népköztársaságban illetőséggel bíró személyeknél az adót a következőképpen állapítják meg:

a) Amennyiben nem a b) pontot kell alkalmazni, azt a jövedelmet és vagyoni értéket, amely az Egyezmény alapján a Németországi Szövetségi Köztársaságban adóztatható, a Magyar Népköztársaság adója szempontjából az adóalapból kiveszik. A Magyar Népköztársaság azonban az így kivett jövedelmet és vagyoni értéket a többi jövedelem és vagyon adótételének megállapításánál figyelembe veszi.

b) Azt az adót, amelyet a Németországi Szövetségi Köztársaság joga alapján és az Egyezménnyel összhangban az osztalékok után fizetnek, beszámítják az ezekből a jövedelmekből a Magyar Népköztársaságban beszedett adóba. A beszámítandó összeg azonban nem haladhatja meg a beszámítás előtt megállapított adónak azt a részét, amely ezekre a jövedelmekre esik. 

 

[olahneedit]

Mindhárom emberkénk olyan országból szerezte a jövedelmét, mellyel van egyezményünk.

A kint önfoglalkoztató orvosnál, ha van kint állandó bázisa, márpedig van, mert különben hol rendel, illetve az ott rendelkezésére álló eszközöket használja... szóval anglia adót fog tőle várni, akkor szüksége lesz havi bontásban a bevételeire, a költségeire , mert  magyarországon ez önálló munkából származó jövedelem lenne, mely az összevont adóalap részeként adózik.

Abba nem akarok belegondolni, hogy a jövedelem megszerzésének akkor most mi is a napja, de ha azt veszem alapul, hogy a januári jövedelméhez februárban jut hozzá, akkor a jan.15-i árfolyammal számolva kell azt beállítani az adóterhet nem viselő járandóságok közé.

Én úgy látom, hogy ha angliában nem adózik, mert az ottani szabályok szerint kint márpedig nem bír illetőséggel, akkor magyarországon beállítja önálló munkából szerzett jövedelemként, költségeit a nyilatkozatának megfelelően figyelembe veszi, és adózik mint a kisangyal.

-----------------------------------------------------------------------

Az Ibizán dolgozó emberkénél a leírás alapján nem önálló munkából szerzett jövedelemről beszélünk. Ha a hármas feltétel nem érvényesül, tehát bármelyik nem igaz, akkor a munka után szintén adózik külföldön, akkor magyarországon szintén adóterhet nem viselő járandóságként adóköteles.

Ha a három feltétel közül mind megvan, tehát kevesbb mint fél évet volt kint, itthoni cég megbízásából, akinek a kinti telephelyhez semmi köze, akkor ugyanúgy adózik, mint bármely más belföldi jövedelem a tipusától függően persze.

------------------------------------------------------------------------

A német egyéni vállalkozónak ha van kint telephelye, akkor a vállalkozási nyeresége mindenképpen adózik németországban. Akkor pedig itthol adóterhet nem viselő járandóságként adóalapot növelő tétel lesz.

A telephely meghatározása adott az egyezmények alapján. A központi üzletvezetés mindenképpen németországban van, és ebből a szempontból mindegy, hogy csak maga van a nagy világban, és vállalkozik mint itthon egy mezei vállalkozó, vagy valamely vállalkozói csoport tagja, mert az egymással kötött szerződések nem teszik őket társas vállalkozóvá, attól a nyereségük még önálló vállalkozási nyereség lesz.

 

Röviden ennyire jutottam magammal.

Üdv mindenkinek: Edit 

 

 

[garbo50]

Szia Edit!

 

Látom tornáztattad az agyad, de ez a szellemi frissességünk miatt ( bár én csak a magam szellemi frissességéről beszélek inkább) elengedhetetlen. A hétvégén pihenésképpen én is átrágtam ezeken magam, valamint újfent elolvastam az apeh-es füzetet is, valamint az eu vonal naprakész információit. Az én leszűrésem az egészből az volt, ha magyar illetőségű személy önálló tevékenységből származó jövedelmet szerez kinn- szerintem mindhárom ez a kategória- ( igaz a Zsuzsa jövedelemtípusára nem emlékszem-most nincs időm visszaolvasni: nagytakarítok) akkor a magyar adótörvény kiveszi épp azért az adózás köréből, mert van egyezmény a két állam között, de mint adóterhet nem viselő járandóságot beteszi a megállapítandó belföldi adó miatt, ami ezzel ugye meg is emelkedik, emelkedhet. Kivételként az osztalékot emeli ki, ez másképp müködik. ( most csak a bennünket érintővel foglalkozva) 

A 183 nap a kiküldetésnél érdekes, meg akkor ha magyar vonatkozása is lehet a dolognak, ez a 23 cikk szerinti utalások szerint és eu vonal szerint is így van.  Kivételes esetek, ha nem magyar illetőségű személyről van szó, amit viszont illetőség igazolással ( kinti) igazolni kell. A létérdek központja például, ha a család is kinn van, ott járnak a gyerekek iskolába feleség is ott dolgozik. 

 

 Na én egyelőre ennyit szürtem le, visszatérek a fizikai munkára, a szellemnek ma ennyi épp elég volt.

 

Üdv és további szép napot: Jutka