Adófórum

Adózási és számviteli információk

többes jogvisz: munkaerőp. és pénzbeli ebjár.

Tb, munkaügy, bérterhek

többes jogvisz: munkaerőp. és pénzbeli ebjár.

HozzászólásSzerző: tothotto » csüt. jan. 01, 1970 1:00 am

Egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozás tagja. Január 31-ig az egyéni vállalkozó nyilatkozatot ad a társas vállalkozásnak, hogy a járulékfizetési kötelezettségét a társas vállalkozás teljesíti (Tbj. 31 § (6) bek. utolsó előtti mondata). A 2010-es TB-s HVG 15. oldalán található táblázat szerint, az egyéni vállalkozónak fizetnie kell a járulékalapot képező jövedelme (ha van neki) után a 2 %-os pénzbeli, valamint az 1,5 %-os munkaerőpiaci járulékot.

A törvény szövege ugyanakkor 2010-re változott, mert, Tbj 31 § (6) bek. utolsó mondata visszautal a (4) bekezdésre, mely a "társadalombiztosítási járulék, a természetbeni egészségbiztosítási járulékot" említ. A törvény szövegével nem könnyű igazolni a már említett táblázatban szereplő információt.

Véleményetek szerint az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivétje után fizet, vagy nem 2 %-os pénzbeli, valamint 1,5 %-os munkaerőpiaci járulékot.

 Kösz, hogy utánanéztek!

Ottó 

 

tothotto
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:24 am

többes jogvisz: munkaerőp. és pénzbeli ebjár.

HozzászólásSzerző: gyorkosolga » szomb. jan. 30, 2010 4:59 pm

Szia Ottó!

1997. évi LXXX. törvénya társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

Járulékfizetés több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén

31. § (1) Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot.

(2) A nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokban és a 26. § (1) bekezdésében említett ellátások után együttesen legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni. A nyugdíjjárulékot (tagdíját) a naptári év folyamán addig kell levonni, amíg a biztosított nem nyilatkozik arról, hogy a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a járulékfizetési felső határig megfizette. Nyugdíjjárulék-túlfizetés esetén a foglalkoztató a túlfizetés igazolását követő 15 napon belül köteles a járulékot visszafizetni a biztosítottnak.

(3) Ha a biztosított legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik, az egyidejűleg fennálló, biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló további jogviszonya alapján nem fizet a 19. § (3) bekezdésében meghatározott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.

(4) A társadalombiztosítási járulék, a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a b) pontban említett vállalkozó esetén a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, eva adózó egyéni vállalkozó esetében az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem, haa) az - átalányadózónak nem minősülő - egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagyb) az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.

A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.

(6) Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettsége a 29. § (1) bekezdése, illetőleg 29/A. § (1) bekezdése szerint áll fenn. Ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. Az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a tevékenységre jellemző kereset, illetőleg - az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban tett bejelentés esetén - legalább a minimálbér után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az egyéni vállalkozásában, illetőleg a további tagsági jogviszonyában a (4) bekezdésben említett járulékalap után kell a járulékot megfizetni. 

Az egyéni vállalkozók járulékfizetése

29. § (1) A biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot az Szja tv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét, de havi átlagban legalább a tevékenységre jellemző kereset után fizeti meg. Átalányadózó esetén az átalányban megállapított jövedelem, de havi átlagban legalább a tevékenységre jellemző kereset után kell a társadalombiztosítási járulékot megfizetni. Ha a vállalkozói kivét, illetve az átalányban megállapított jövedelem nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet, az egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.

 

29/A. § (1) Az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó (a továbbiakban: eva adózó) biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott járulékokat (tagdíjat) a tevékenységre jellemző kereset után fizeti meg. Az eva adózó egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban a tényleges jövedelmének feltüntetésével bejelentést tehet arról, hogy a járulékot (tagdíjat) a tényleges jövedelme, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.

 

Fentiek alapján ha az egyéni vállalkozó társas vállalkozóként fizeti meg a tevékenységére jellemző kereset után a járulékokat akkor egyéni vállalkozóként a tényleges vállalkozói kivét után kell megfizetnie a járulékokat. Nincs szó arról, hogy a 2% egészségbiztosítási járulékot és a 1,5% -os munkaerőpiaci-járulékot nem kell megfizetnie. Ez csak heti 36 órát meghaladó munkaviszony mellett áll fent.

 

Üdv. Olga

 

gyorkosolga
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:12 am

többes jogvisz: munkaerőp. és pénzbeli ebjár.

HozzászólásSzerző: mazsi5 » szomb. jan. 30, 2010 8:20 pm

Szia Ottó!  Csak Olga válaszát erősítem:  A kötelező minimum járulékfizetési kötelezettsége a Bt-nél áll fenn a választása alapján.

Az egyéni vállalkozásában pedig, ha van tényleges vállalkozói kivétje (járulékalapot képező jövedelme), akkor abból és az után mindenféle TB járulék mértéket meg kell fizetnie, tehát összesen a 44%-ot , amiben benne van a 2% pénzbeli eü.bizt. és az 1,5% levonásos munkaerőpiaci jár. is. Üdv.

mazsi5
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:20 am

többes jogvisz: munkaerőp. és pénzbeli ebjár.

HozzászólásSzerző: tothotto » vas. jan. 31, 2010 10:41 am

Köszönöm a válaszokat!

Aggályaim továbbra is vannak az értelmezést illetően, melyet megosztok Veletek.

Tisztázzuk a Tbj tv. szerinti "társadalombiztosítási járulék" fogalmát.

A tv. 4 § l) pontja, valamint a 19 § alapján a társadalombiztosítási járulék a foglalkoztatót terhelő járulékmértékek összesenje. 2010-ben 27 %. A társadalombiztosítási járuléknak tehát nem része a biztosítottat terhelő egyéni járulékok.

Az eredeti kérdés vonatkozásában helyettesítsük be ismereteinket a tbj. 31 § (4) bekezdésébe, és a következőt kapjuk:  a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem lesz az alapja a társadalombiztosítási járulék (27 %), valamint a természetbeni egészségbiztosítási járuléknak (4  %).

A kérdéses eseben tehát nem állapítható meg egyéni pénzbeli egészségbiztosítási járulék (2 %), valamint az egyéni munkaerőpiaci járulék (1,5) sem.

Amikor a tbj. pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, vagy munkaerőpiaci járulékot önállóan említi, akkor mindig az egyént terhelő járulékot tárgyalja. Abban az esetben, ha a foglalkoztatót terhelő pénzbeli, valamint munkaerőpiaci járulékfogalmat használja, azt mindig a társadalombiztosítási járulék részeként említi, így különítve el a foglalkoztatói terhet az egyéni járuléktehertől.

Egyéb: azt a törvényalkotói szándék is állhat a háttérben. A többes jogviszonyú egyéni vállalkozóval minden járulékterhet fizettessünk meg, de ami után ellátást kap (táppénzt, álláskeresési tám) az már nem éri meg az államnak, mert minimális (2 %, 1,5 %-os közterhek mellett) juthat hozzá...

Üdv!

Ottó

 

 

tothotto
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:24 am


Vissza: Tb, munkaügy, bérterhek

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 0 vendég