Szia !
A nonprofit szervezetek könyvvezetésére, számvitelére és beszámolási kötelezettségére az 2000. évi számviteli törvény szabályai vonatkoznak. E törvény 2. §-a (2) bekezdésének c) pontja "egyéb szervezetek" elnevezéssel illeti mindazon szervezeteket, amelyek közé a nonprofit szervezetek is tartoznak. A 219/1998.(XII.30.) Kormányrendelet pedig a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságait szabályozza.
5.1. A fő elvek a következők:
Egyszerűsített éves beszámolót (mérleget és eredménykimutatást) köteles készíteni az a szervezet, amelynek alap- és vállalkozási tevékenységéből származó bevétele két egymást követő évben meghaladja az 50 millió forintot. Ehhez a beszámolási módhoz a szervezetnek kötelező kettős könyvvitelt alkalmaznia.
A közalapítványoknak bevételük nagyságától függetlenül az előzőekben említett beszámolási és könyvvezetési módot kell alkalmazniuk.
Egyszerűsített mérleget (mérleg és eredménylevezetés) készíthet az a szervezet, amelynek alap- és vállalkozási tevékenységből származó bevétele két egymást követő évben nem éri el az 50 millió forintot.
A közhasznú szervezetekről szóló törvény 19. §-ában meghatározza, hogy a közhasznú szervezeteknek az éves beszámolóval egyidejűleg "közhasznúsági jelentést" is kell készíteniük, melynek elfogadása a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik. A törvény részletesen szabályozza a közhasznúsági jelentés tartalmát, amely a következő:
számviteli beszámoló;
a költségvetési támogatás felhasználása;
a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás;
a cél szerinti juttatások kimutatása;
a költségvetés alrendszereitől, az egészségbiztosítási önkormányzattól kapott támogatások;
a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott támogatások;
a közhasznú szervezet tevékenységéről szóló rövid tartalmi beszámoló.
E beszámolókat változatlanul nem kell elküldeni sem a megyei bíróságokhoz, sem az ügyészségekhez, a szervezeteknek saját nyilvántartásukban kell megőrizni azokat. A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.
5.2. A nonprofit és közhasznú szervezetek speciális bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségei
Január 31.
Közcélú adományokra vonatkozó igazolás kiadása;
Összesítő jelentés az APEH megyei igazgatóságok felé az Szja szerint adózók részére kiadott közcélú adományokról szóló igazolásokról.
Február 15.
Bevallás az állami adókötelezettségről, benne nyilatkozat arról, hogy vállalkozási tevékenysége volt az előző évben a nonprofit szervezetnek és keletkezett-e társasági nyereségadó fizetési kötelezettsége.
Május 31.
Közhasznúsági jelentés készítése;
Egyszerűsített mérleg vagy egyszerűsített éves beszámoló készítése;
Társasági nyereségadó bevallása és befizetése;
Helyi adók (iparűzési és kommunális) bevallása és befizetése.
Június 30.
Kötelező KSH adatszolgáltatás.
Október 31.
A személyi jövedelemadók 1%-os felajánlásából kapott összeg és annak felhasználásának sajtóban történő közzététele.
A közhasznú és nonprofit szervezetek feletti általános törvényességi felügyeletet (néhány köztestület kivételével) - benne a gazdálkodás jogszabályszerűségének felügyeletét is - az ügyészség látja el. A köztartozások teljesítésének ellenőrzésére az illetékes adóhatóságok jogosultak. Az államháztartástól és annak alrendszereitől származó támogatások, illetve szerződés szerint átvett összegek felhasználását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az egyes céltámogatások felhasználását a támogatást nyújtók jogosultak ellenőrizni.
1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetektől
1997. évi CXXIX. törvény a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról
1997. évi CXLII. törvény a társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
1992. évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról
1990. évi XCI. törvény az adózás rendjéről
2000. évi C. törvény a számvitelről
1990. évi XCIII. törvény az illetékről
1990. évi C. törvény a helyi adóról
1995. évi C. törvény a vámjogról, vámeljárásról, vámigazgatásról
1994. évi XVI. törvény a gazdasági kamarákról
219/1998.(XII.30.) Kormányrendelet a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságáról
114/1992.(VII.23.) Kormányrendelet a társadalmi szervezetek gazdálkodásáról
115/1992.(VII.23.) Kormányrendelet az alapítványok gazdálkodásáról
Szia!
Ha saját elhatározásból választotta a kettős kv-t, akkor bármikor visszatérhet.
Ha viszont amiatt kellett kettős kv-t vezetnie, mert váll. tev-t végzett, a bevétel meghaladta az 50 millió ft-ot, akkor azt az évet követő második üzleti év január 1-jével térhet át az egyszeres könyvvitelre, amikor az éves összes (ár)bevétele két egymást követő évben, évenként nem haladta meg az 50 millió forintot.
Könyvvizsgáló szerintem nem szükséges az áttéréshez.
Csak személyes vélemény: számomra sokkal több macera a naplófk, mint a kettős, és ez utóbbi nekem áttekinthetőbb is, de te tudod.
Üdv:Nelly
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég