Nem azért kell vezetni a költségeket , hogy alátámaszd a 40%-ot, hanem azért mert ÁFA-s vagy és nem vezethetsz csak a bevételekről nyilvántartást. A tényleges költséged lehet több és kevesebb is mint 40%. Azért is "kell" vezetni még tételesen a költséget mert számlamegtartási kötelezettsége van minden átalányosnak és ha elérnéd a határt (8 millió) akkor át kellene térned a tételes elszámolásra visszamenőleg is az év elejétől, de elsősorban az ÁFA miatt van minden.
Attól, hogy vezeted a költségeket az átalányadó alapját nem azzal állapítod meg, hanem a vélelmezett költséghányaddal, tehát a bevételeidből a 40%-ot vonod le (ha ez vonatkozik rád) és a 60% után fizeted az SZJA-t és a különadót negyedévente.
A saját járulékaidat is az átalányadó alap után kell fizetni, legalább minimálbér 2x-ese után kell(ene), de ha az átalányadó alap ennél kevesebb, akkor az után, de a minimálbér után mindenképen. Erre azért hívtam fel a figyelmedet, mert valószínű azért vagy ÁFA-s mert a bevételed eléri/el fogja érni az 5 millió Ft-ot. Akkor viszon havi átlagban 400000 Ft bevételed legalább van, ennek 60%-a az átalányadó alap, vagyis 240000 Ft után kellene fizetni járulékot, SZJA-t, különadót (havi átlagban).
PÉLDA: bevétel 500000 + 125000 ÁFA = 625000 költség: 80000+20000 Áfa=120000; 30000 (ÁFA mentes, pl. befizetett járulék)
Kötelezettséged van: 105000 Ft fizetendő ÁFA; 500000x60%=300000 Ft után tb járulék, SZJA, különadó. HA tételesen számoltál volna el, akkor a 105000 ÁFA mellett 500000-80000-30000=390000 Ft lenne a nyereséged, amit kivétként adózhatnál/tb-z hetnél le, vagy vállalkozói jövedelemadózás szerint a tb járulék mellett, vagy a kettő kombinációjával.
Nem bonyolítani akartam a dolgot, csak bemutatni, hogy még ezért is érdemes könyvelni a költségeket tételesen, hogy lásd, megéri-e az átalányadózás, vagy inkább át kell térni a tételesre. (A költségek belül maradnak-e a 40%-on.)
Üdv. Rozi