Bemásolok egy Számviteli Levelek- ben közzétett állásfoglalást a nyílt végű pénzügyi lízing -el kapcsolatban. Az eszközt itt is T16-K 448 könyvelési télellel veszik állományba, így természetesen maradványértéket kell a számviteli törvény szerint meghatározni. Ennek mértékét, számítási módját a Számviteli politikában kell rögzíteni. A számviteli tv szerinti écs (maradványértékkel csökkentett összegre számolva) az lesz adó alap növelő, az adótörvény szerinti écs pedíg csökkentő.
A válaszhoz tisztázni kell, mit értünk zárt végű, illetve nyílt végű pénzügyi lízingen.
Az Áfa-tv. nevesítetten a pénzügyi lízinggel nem foglalkozik.
Az Áfa-tv. 6. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján termékértékesítésnek minősül a termék átadása olyan okirat alapján, amely termék határozott időre szóló bérletéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő a tulajdonjogot legkésőbb az utoljára esedékes bérleti díj kiegyenlítésével, illetve a szerződés lejártával megszerzi. (A szakma ezt nevezi zárt végű pénzügyi lízingnek!)
Az Áfa-tv. szerint szolgáltatásnyújtás minden olyan, ellenérték fejében végzett tevékenység, amely az Áfa-tv. szerint nem minősül termékértékesítésnek. Így, ha a lízingszerződésben egyértelműen nem rögzítették a tulajdonjog bérlő általi megszerzését, akkor a pénzügyi lízing az Áfa-tv. szerint nem minősül termékértékesítésnek. Ha a lízingszerződés szerint a lízingbevevő a szerződés időtartamának végén a lízingelt eszköz tulajdonjogát megszerezheti a maradványérték megfizetésével vagy anélkül, illetve a lízingbevevőt elővételi jog illeti meg, amelyről a szerződés megszűnése előtt is lemondhat, akkor az Áfa-tv. alapján szolgáltatásnyújtásról van szó. (A szakma ezt nevezi nyílt végű pénzügyi lízingnek!)
A pénzügyi lízing fogalmát az Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja tartalmazza. Számviteli elszámolás szempontjából nem lehet különbséget tenni zárt végű, illetve nyílt végű pénzügyi lízing között, számvitelileg csak egyfajta pénzügyi lízing van.
Mivel az Áfa-tv. a zárt végű pénzügyi lízinget termékértékesítésnek, a nyílt végű pénzügyi lízinget szolgáltatásnyújtásnak tekinti, a számviteli előírások pedig mindkét esetet termékértékesítésnek, a kétféle szabályozás közötti kapcsolatot a következők szerint lehet megteremteni:
A pénzügyi lízing keretében átadott termék számlázott - áfát nem tartalmazó - ellenértékét a lízingelt eszköz átadásakor
- a lízingbeadónál árbevételként (T 198 - K 91-92),
- a lízingbevevőnél beszerzésként (beruházásként) (T 161 - K 448)
kell elszámolni, függetlenül a részletek megfizetésétől, a tulajdonjog megszerzésétől, illetve annak időpontjától (függetlenül attól, hogy az az áfaszabályok alapján zárt vagy nyílt végű pénzügyi lízingnek tekintendő-e).
Zárt végű pénzügyi lízing esetében az áfaelszámolás és a számviteli elszámolás egybeesik, azonos a teljesítés napja is, az a nap, amelytől kezdve a bérlő (a lízingbevevő) tulajdonosként való rendelkezési jogot szerez, illetve - ha az korábban történik - a terméket birtokba veszi (pénzügyi lízing esetén ez utóbbi a meghatározó).
Zárt végű pénzügyi lízing esetén a lízingbeadó a teljesítés napjával (általában a birtokbaadás napjával) a lízingelt eszköz piaci értékéről számlát állít ki, a számlában felszámítja a fizetendő áfát, és azt könyveli is (T198 - K 91-92 és T 311 - K 467). A lízingbevevő a számla alapján könyveli a beszerzést és az előzetesen felszámított áfát (T 161 - K 448 és T 466 - K 455), majd a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválja a lízingelt eszközt (T 12-14 - K 161). Ezt követően állapítja meg - a lízingbevevőre érvényes Szt.-előírások alapján - az évenként elszámolandó értékcsökkenési leírás összegét.
Zárt végű pénzügyi lízing esetén a lízingdíjat (ezen belül a törlesztőrészletet, illetve a kamatot) a pénzügyi rendezéskor kell általában könyvelni a lízingbeadónál és a lízingbevevőnél is (T 384 - K 198, 973, illetve T448, 872 - K 384). A mérleg-fordulónapi pénzügyi rendezés hiányában az időarányos kamatot a lízingszerződés alapján kell elszámolni (T 3913 - K 973, illetve T872 - K 4821). A lízingdíj könyveléséhez tehát nem kell számla, de nem kell számla azért sem, mert a lízingdíjhoz áfafizetési kötelezettség nem kapcsolódik.
Nyílt végű pénzügyi lízing esetében az eszköz lízingbeadását a számviteli előírások szerint termékértékesítésként kell elszámolni, a fizetendő áfa felszámítása nélkül (az Áfa-tv. előírásai szerint nem termékértékesítés!). Ehhez számlát kell kiállítani, és a számla alapján könyvelni kell az árbevételt a lízingbeadónál (T 198 - K 91-92), illetve a beruházást a lízingbevevőnél (T 161 - K 448).
Mivel az Áfa-tv. előírásai szerint a nyílt végű pénzügyi lízing szolgáltatásnyújtásnak minősül, a szolgáltatásnyújtás ellenértékét (a lízingdíjat) a bérbeadás szabályai szerint kell számlázni úgy, hogy a számla külön tételben tartalmazza a törlesztőrészletet és annak áfáját, továbbá a kamatot (áfamentes). Ezen számla alapján a számviteli elszámolásokban valójában csak a fizetendő, illetve az előzetesen felszámított áfát kell könyvelni (T 311 - K 467, illetve T 466 - K 454) az áfabevallásba történő beállítással egyidejűleg. Nyílt végű pénzügyi lízing esetén is a törlesztőrészletet, továbbá a kamatot a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg kell könyvelni (a lízingbeadónál: T 384 - K 198, 973, a lízingbevevőnél: T 448, 872 - K 384). Ettől eltérően csak a mérlegfordulónaphoz kapcsolódó, pénzügyileg nem rendezett kamatot kell könyvelni (T 3913 - K 973, illetve T 872 - K 421).
Abban az esetben, ha a lízingelt eszköz nem megy át a lízingbevevő tulajdonába (mert nyílt végű pénzügyi lízingről van szó, vagy a zárt végű pénzügyilízing-szerződést a lízingbeadó felmondja), akkor a számviteli elszámoláshoz a lízingbeadónak helyesbítő számlát kell a visszavétel időpontjával kiállítania. A helyesbítő számla a visszatérített értéket az eredeti számlázott érték (negatív előjellel) és a használatnak megfelelő elhasználódási érték különbözeteként tartalmazza.
A helyesbítő számla alapján a lízingbeadó a különbözettel helyesbíti a korábban elszámolt árbevételt, de nem visszamenőlegesen (T 91-92 - K 198), és a különbözettel azonos összegben készletre veszi a visszavett eszközt (T 261 - K 814). Amennyiben a 198. számlának egyenlege lenne, azt pénzügyileg rendezni kell.
A helyesbítő számla alapján a lízingbevevő a különbözettel helyesbíti a korábban beruházásként elszámolt értéket, de nem visszamenőlegesen (T 448 - K 161), és korrigálja a bekerülési (a bruttó) értéket (T 161 - K 12-14). Amennyiben a 448. számlának egyenlege lenne, azt pénzügyileg rendezni kell.
A lízingbevevőnek a lízingelt eszközt - mivel az visszaszállításra került - a könyveiből ki kell vezetnie. A helyesbítő számla alapján korrigált bruttó érték és az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés figyelembevételével meg kell állapítani a könyv szerinti értéket, amennyiben az pozitív érték, azt terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni (T 8664 - K 128, 138, 148), illetve amennyiben az negatív érték, azzal a korábban elszámolt értékcsökkenési leírást kell korrigálni (T 129, 139, 149 - K 571).
Fontos megjegyezni: a lízingelt eszköz visszavételekor a helyesbítő számla csak zárt végű pénzügyi lízing esetén tartalmaz áfahelyesbítést is."