Fel nem számított késedelmi kamat

[palyikgabi]

Sziasztok !

Információim szerint több APEH igazgatóság társasági adóalap és különadó alap növelő tételként állapítja meg a vállalkozásoknál a vevőkövetelések után "fel nem számított" késedelmi kamatot.

A Ptk. 301. § ugyan rögzíti ennek mértékét a jegybanki alapkamat || 7 % mértékben (a 30 napot meghaladó időtartamra), de a Ptk. szerződéses szabadság című paragrafusai alapján szerintem ez nem lehet kötelező érvényű.

Mi a véleményetek ?

 

 

 

[validitas]

Szia!

Nincs itt valami félreértés vagy hiányos információ? Mert azt nem tudom elképzelni, hogy az APEH adóalapot növel olyan kés.kamattal, amit nem is kérek a vevőimtől. Szerintem pontosabb információkra lenne szükség, mert a "hallomáson" alapuló nem mindig tartalmazza pontosan a részleteket.

Üdv:Böbe

[benevar]

Késedelmi kamatot meghaladó mértékű engedmény megítélése a társasági adóban

[Tao tv. 7. § (1) bekezdése ly) pont, 8. § (1) bekezdés n) pont]

2008.07.16.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 2007. december 31-ig hatályban lévő 7. § (8) bekezdés c) pontja, valamint 8. § (1) bekezdés ne) pontja külön rendelkezett arról, hogy az utólag kapott – nem számlázott – engedmény következtében elszámolt bevételhez nem kapcsolódik adóalap-csökkentési lehetőség és az engedményt adó félnél elszámolt ráfordítás sem növeli az adózás előtti eredményt. Ez a szabály volt érvényes a szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén adott/kapott – legfeljebb a késedelmi kamattal megegyező, nem számlázott – engedményre is.

Annak ellenére, hogy a Tao tv. ezeket a rendelkezéseket 2008. január 1-jétől már nem tartalmazza, azok a gyakorlatban továbbra is alkalmazandók, tekintettel a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szabályozására, miszerint ezek az engedmények nem tekinthetők visszafizetési kötelezettség nélkül adott/kapott támogatásnak, hiszen azok valamely gazdasági esemény részét képezik, annak következményei.

Az Sztv. 77. § (1) bekezdés f) pontja és 81.§ (2) bekezdés g) pontja alapján a szerződésen alapuló nem számlázott, utólag kapott engedmény szerződés szerinti összegét az egyéb bevételek között kell nyilvántartani, míg az utólag adott engedményt az egyéb ráfordítások között. Az Sztv. 84. § (7) bekezdés o) pontja és 85. § (3) bekezdés o) pontja értelmében a szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén adott – legfeljebb a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott – engedmény összegét a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között, míg a kapott engedményt a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell szerepeltetni.

A fizetési határidőn belül történt pénzügyi rendezés esetén adott, legfeljebb a késedelmi kamattal megegyező összegű engedmény számvitelileg elszámolható mértékét elsősorban a gazdálkodó felek által kikötött késedelmi kamat összege határozza meg. Abban az esetben, ha a szerződő felek a szerződésben nem határoztak meg késedelmi kamatot, a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 301/A. §-ban foglalt késedelmi kamatra vonatkozó szabályok az irányadóak, amelyek szerint a gazdálkodó szervezetek közötti késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összege.

Amennyiben a fizetési határidőn belüli pénzügyi rendezés esetén adott engedmény összege meghaladja a szerződő felek által a szerződésben kikötött, ennek hiányában a Ptk. fenti szabálya által kiszámított késedelmi kamat összegét, a kettő különbözete a társasági adó szempontjából véglegesen átadott/átvett pénzeszköznek minősül, következésképpen ez az összeg adóalap-növelő tétel az engedményt adó [Tao tv. 8. § (1) n) pont], míg adóalap-csökkentő tétel az engedményt kapó fél [Tao tv. 7. § (1) bekezdés ly) pont] vonatkozásában. 

[PM Jövedelemadók főosztálya 10949/2008. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 4007040218/2008.]

[mazsi5]

Szia!  A gazdálkodókra vonatkozó késedelmi kamatoknál a 301.§ rendelkezéseit a Ptk. 301/A. §. szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.  Ahol a késedelmi kamat mértéke: a naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 százalékkal növelt összege.

A rendekezésből valóban az vehető ki, hogy ezt minden olyan számla, pénztartozás követelésnél alkalmazni kellene, ami késedelmesen kerül teljesítésre...

Ugyanakkor ezen tv-i hely (3) bek. szerint a kamatfizetési kötelezettség a jogosult felszólításának (számlájának) kézhezvételétől számított harminc nap elteltétől esedékes, illetve a jogosult teljesítésétől számított harminc nap elteltétől, ha a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvétele a teljesítést megelőzte, vagy a kézhezvétel nem állapítható meg...

Akik ezt meghatározták vélhetően soha dolgoztak gazdálkodónál, hiszen a vevő általi kézhezvétel időpontja csak akkor lenne megállapítható, ha tértivénnyel menne a számla, már az ajánlott küldeményként való számla továbbítás is jelentős költséget jelent a gazdálkodóknak, nem még a tértivényes...  Aztán nehezn fér az ember fejébe: hogy ha valakivel 8 napos fizetési határidőben voltam megegyezve, akkor az miért csak a 30 nap elteltétől kezdődően esedékes/esik késedelembe, ha pedig 60-90 napos fizetési határidőben, akkor meg miért kellene a vevőnek a teljesítéstől számított 30-ik napot követően késedelmi kamatot fizetni, amikor esedékességen belül van??

Az meg valóban már csak egy apróság, hogy a számlának már nem kötelező kellléke a fizetési határidő szerepeltetése??, bár ha késedelmi kamatot kell felszámítani, illetve fizetni a teljesítést követő 30-ik naptól, akkor is ha a számlán szereplő fizetési határidő szerint a dátum 60 napra vonatkozik, akkor...

Nekem a különböző cégekben vannak olyan vevők, akik 3 éve tartoznak... több millióval, a késedelmi kamat nem került felszámításra, vagy kiszámolásra, s nyilván nem szerepel tao növelő tételként sem, mint elengedett követelés.... , vagy valami..

Amit ebben a kérdéskörben a szerződéses szabadságra vonatkozóan olvastam,: Mind a késedelmi kamat mértékére, mind pedig annak számítására vonatkozó "fenti" szabályoktól eltérést más jogszabály csak akként nevesíthet, hogy az az itt szabályozottaknál kedvezőbb rendelkezést tartalmaz a jogosultra nézve. Természetesen maguk a gazdálkodó szervezetek a szerződéses szabadság általános elve alapján a szerződésükben e szabályoktól szabadon eltérhetnek.  

Na most ez egy magyarázat a tv-hez, s nem maga a törvény szövege, ugyanakkor nem tudom, kik hogyan állnak az írásos szerződésekkel, s abban mennyire van kifejtve, hogy a Ptk.301/A §-hoz képest hogyan él a két fél a szerződéses szabadsággal,  /Ki az aki eleve arról biztosítja a kedves partnerét, hogy az alkalmazott késedelmi kamat mértéke az nulla, tehát addig tartozik, ameddig csak akar.../   De tegyük fel, hogy szerződésben kikötötték, hogy kamatmentes a tartozás...  És akkor még nem szóltunk arról, hogy a 301.§. (1) bek. alapján pénztartozás esetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles késedelmi kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes....    Na most mi van a kapott tagi, vagy más vállalkozótól kapott kölcsönnel, az is pénztartozás és nem számlázott dolog, akkor ha nem küld a jogosult fizetési felszólítást, akkor nincs fizetési felszólítást követő 30 nap eltelte... , akkor sem, ha az eredetileg kikötött visszafizetési határidő, vagy módosított határidő lejárt....

Szerepel olyan, hogy a szerződéses felek által a tv. kamatmértékhez képest túlzottan alacsony mértéketben megállapított késedelmi kamatot, továbbá a késedelmi kamat esedékességének eltérően megállapított időpontját a bíróság megváltoztathatja, kivéve ha a törvény rendelkezéseitől való eltérést a szerződéskötéskor fennálló körülmények indokolták...     

    Ki viszi bíróságra?? Az APEH?  A szóban kötött szerződés is szerződés, nem minden szerződés van írásbeliséghez kötve.....  

Jó a kérdés felvetés, de megmondom őszintén, hogy én mint könyvelő a cégek helyett nem fogom kiszámítani a késedelmi kamatot, s ha ők nem érvényesítettek késedelmi kamatot, ami a vevő által elismerésre is került,  akkor azt a főkönyvben - s így a beszámolóban sem fogom szerepeltetni.., s így nyilván a tao-ban és különadóban sem.. s nem fogok nyomozni, hogy szóban miben egyeztek meg esetleg eltérően...  Én elmondtam a cégvezetőknek még 2004-ben, hogy úgy néz ki, hogy a késedelmi kamatot lehetőleg mindenki felé érvényesíteni kellene, legalább a számlán szerepelő fizetési határidő és a tényleges késedelmes fizetés között eltelt időre..

Nem tudok biztos álláspontra helyezkedni, én van akiknek 2-3 éve tartozok, vagy éppen 3-4 hónapos csúszással fizetek az eredeti fiz. határidőhöz képest... kétlem, hogy azok a szállítók évről évre a már vélhetően milliós tételre rúgó ki nem terhelt kés.kamat után adókat fizetnének... mindenki örülni fog, ha a körbetartozások miatt legalább az alap "tőke" követelésükhöz hozzájut egyszer, s természetesen azt is lehetne, hogy akkor felszámoltatják egymást..., s mindenki beszüntetheti a vállalkozást annak minden következményével együtt..

S ha már itt tartunk van az Art-ban egy olyan rendelkezés, hogy a vevő kezesként felel (ÁFA) a szállító adótartozásáért... már harmadik éve, hogy a bankszámla szinte folyamatos inkasszó alatt áll az APEH részéről, az ÁFÁ-t nem tudja a cég megfizetni, mert a vevők tartoznak, s a cég sem tud fizetni a saját szállítójának, mert a vevő nem fizet ... de még senkit nem szólítottak meg, mint kezesi felelőst!!  

Ha az APEH valóban úgy értelmezi az adott rendelkezést, hogy minden esetben kötelező legalább ebben a kamatmértékben és arra az időszakra a késedelmi kamattal, amit vagy kiterhel, s az alapján adózik utána, vagy nem terheli ki, akkor meg azért adózik utána.. nem tudom hány gazdálkodó fog talpon maradni, s mit fog kezdeni az ország azzal a rengeteg munkanélkülivel..

Aztán ezek után még az a kérdés is felmerül, hogy mikor bocsátható ki késedelmi kamat terhelés, már időközben is bizonyos időközönként, amikor a szállítónak eszébe jut, vagy csak akkor amikor már ismert, hogy mikor fizetett részt, vagy teljes összeget a vevő, vagy a mérlegforulónapig minden évben, ha a vevő tartozik a teljesítéstől számított 30 napot meghaladóan a telj,.dátumához képest?

Azért reagáltam, mert nekem tegnap adták ki, hogy az egyik vevő felé, aki végre fizetett, de több szóbeli egyesség ellenére sem időben tette azt, - hogy menjen kés.kamat terhelés, a programom pedig olyan, ami a fizetési határidőhöz képest a kifizetés napjáig veszi figyelembe a késedelmes napokat (a könyvelésből) és számolja a késedelmi kamat összeget ... a szerződés pedig csak annyit hivatkozik kés.kamatra, hogy a Ptk. szerinti. S most itt görcsölök a témán.. Üdv.

[mazsi5]

Szia! Amit beidéztél az un. fizetési kedvezményre vonatkozik, pld-ul ha egy szállítóval van szerződésem, hogy ha nulla napra fizetek, akkor már eleve mondjuk 4%-kal kevesebbet kell utalnom neki, s az 4% nem számlázott engedmény, az nálam attól függően és olyan mértékben részben pénzügyi műveletek bevétele, részben rendkívüli bevétel  ami K/  és nyilván tartozik a szállító, s ezáltal a szállítói számla teljes egészében kifizetett.

Ha a számlán a fizetési határidő 30 napos (1 hónap)  és a szerződésben mondjuk évi 24% késedelmi kamat van kikötve, akkor bizony a kapott 4% fizetési kedvezményből (skontó)  csak 2% számolható el pénzügyi műveletek bevételeként nálam (évi 24% /12=havi 2 % késedelmi kamattal arányos) a másik 2% az nálam rendkívüli bevétel,    a szállítónál pedig rendkívüli ráfordítás.  A szállító ezt a 2%-nak megfelelő összegben elszámolt rendkívüli ráfordítással a tao. alapját meg kell, hogy növelje, én pedig mint vevő az elszámolt rendkívüli bevétellel csökkenthetem a tao.alapját.

Ha összesen 2% kedvezményem lenne, akkor az a kikötött késedelmi kamat arányában, figyelembe véve a 30 napos (1 hónapos) fiz.határidőt, az nálam simán pénzügyi műveletek bevétele lenne, nála simán ráfordítás  és egyikünknek sem lenne tao.alap korrekciónk. --- Szerintem, amit beidéztél az ilyesmiről szól.. Üdv.  

[bordine]

Sziasztok!

A hír igaz lehet, mert én a kötelező továbbképzésen hallottam a PM-es előadótól. A szerződésben rögzített, de fel nem számolt késedelmi kamatot egyes vidéki megyei Apeh igazgatóságok ellenőrzés során bevételként állapították meg, amire kirótták az adókat. Az előadó szerint, amennyiben ez megállja a helyét, a többi igazgatóság is alkalmazni fogja. Arról nem szólt a hír, hogy az érintettek fellebbeztek-e és annak van-e már eredménye. Gondolom sokan kiváncsiak lennénk rá, ha valaki közelebbit is tudna az ügyről.

[mazsi5]

Én meg a tv-i hivatkozásra lennék kíváncsi, de arra nagyon.. Üdv.

[BaraMa]

Tegnap én is hallottam egy előadáson, hogy az APEH megállapítást tett a ki nem terhelt késedelmi kamat miatt a fenti két adónemben. A Legfelsőbb Bírósági ítéletről még nem volt információ.

75/2005.Számviteli kérdésre adott válasz:

Gazdálkodó szervezetek között a Ptk. 2004. május 1-jétől hatályos 301/A. §-a szerint a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékponttal növelt összege (ez az érték aktuálisan, az alapkamat 2004. június 30-ai mértékét figyelembe véve 14 százalék). A kamatfizetési kötelezettség a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvételétől számított harminc nap elteltétől esedékes, illetve a jogosult teljesítésétől számított harminc nap elteltétől, ha a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvétele a jogosult teljesítését megelőzte, vagy a kézhezvétel időpontja nem állapítható meg. A szerződéses felek által az előzőekben meghatározotthoz képest túlzottan alacsony mértékben megállapított késedelmi kamatot, továbbá a késedelmi kamat esedékességének eltérően megállapított időpontját a bíróság megváltoztathatja, kivéve, ha a törvény rendelkezéseitől való eltérést a szerződéskötéskor fennálló körülmények indokolták.

Látható, hogy a késedelmi kamatra vonatkozó szabályok változása csak kis mértékben befolyásolja a számviteli törvény szerinti fizetési határidőn belül történt pénzügyi rendezés esetén adott, legfeljebb a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott engedmény pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolható mértékét, azt továbbra is elsősorban a szerződésben kikötött késedelmi kamat mértéke határozza meg. Ha a szerződésben nem határoztak meg késedelmi kamatot, akkor kell a Ptk. ismertetett szabályait alkalmazni a számviteli elszámolásnál.

[2000. évi C. törvény 85. § (3) o), 1959. évi IV. törvény 301-301/A. §]

Ha jól értem - ha a partnerek nem kötötték ki a szerződésben, hogy milyen kamat-mérték vonatkozik a késedelmes fizetésre - akkor a Ptk. szerint (és az APEH szerint is) kötelező lenne késedelmi kamatot kiterheli a vevő felé.

(Tartozik: 35 . Késedelmi kamat követelés Követel: 96. Egyéb bevétel; illetve Tartozik: 88. Elengedett követelés     Követel: 35. Késedelmi kamat követelés) 

Ha kiszámolja a társaság, hogy mennyi a késedelem miatt a vevőknek tovább nem hárított késedelmi kamat, akkor azt társasági adóalapot és külön adó alapját növelő tételként veszi figyelembe? (mint elengedett követelés)

Ha a késedelmi kamatról értesítőt küld ugyan a társaság, de rögtön tájékoztatja is a partnert, hogy a jó üzleti kapcsolat miatt nem kívánja ezt behajtani - akkor akinek elengedtem a kötelezettséget illetéket is fog fizetni?

Feltöltési kötelezettség előtt érdekes információ!

Véleményetek?