Mivel munkaviszony melletti ev.leszel .- az EVÁ-t és az átalányadót nem választhatod. Egyenlőre marad a bevétel-költségelszámolásos SZJA-as egyéni vállakozás. Kötelező járulékfizetési kötelezettséget év közben nincs, ha nem veszel ki vállalkozói kivétet. Ha nem veszel ki vállalkozói kivétet, akkor majd az egész jövedelmet (bevétel-elszámolhatós költségek) osztalék jövedelemként kell leadóznod 35% SZJA-val, valamint vélhetően 14 % százalékos eho-val. (ez majd az éves SZJA bevallásodban jelenik meg és akkor kell megfizetned is a bevallás beadásáig 09.02.15)
Negyedévente viszont köteles vagy SZJA előleget fizetni: (bevétel-ktsg) 16%, valamint 4% különadót.- negyedévet követő hó 12-ig.
Az ÁFA tekintetében is döntened kell, hogy alanyi mentességet kérsz (feltétel éves bevételi határ 5 millió Ft), vagy ÁFA adóalanyként ÁFÁ-zol, illetve nem tudni, hogy mi a tevékenységet, mert lehet hogy kizárólag mentes tevékenységet akarsz folytatni, amire ÁFA mentességre nyilatkozol.
Az egyéni válalkozónál nincs tagi jövedelem, mert tagjai a gazdasági társaságoknak vannak.
Javaslom tanulmányozd át az APEH Portálon fennlévő egyéni vállalkozók alapvető adózási stb. ismertetőt, valamint az SZJA tv. mellékletében szereplő ev. bevételei és egyéni vállalkozói költségei fejezetet. Azt írod, hogy nem nagyon lesznek költségeid - majd rádöbbensz, hogy dehogynem.
Nem írod, hogy mi lenne a tevékenység: lehet olyan feltételekhez van kötve, hogy eleve jelentős költség-ráfordítást igényel. Mikor meglátod, hogy elektronikus bevallásokat kell adni, hogy a rád is vonatkozó törvények 3-6 havonta változnak - ,stb. lehet, hogy könyvelőt is igénybe kell venned.
Azt nem lehet így megmondani, hogy mivel jársz jobban, ha mindent osztalékként veszel ki, vagy valamennyit vállakozói kivétként, s a maradékot osztalékként, mert az osztalék forrás adós jövedelem ugyan, de adókedvezmény nem érvényesíthető vele szemben, a vállakozói kivét összevonandó jövedelem, tehát a béreddel vonódik össze és majd azzal az SZJA-val adózik, valamint a vállakozói kivé után járulékot is kell fizetni, viszont a vállakozásban költségként számolható el a vállalkozói kivét és az azt terhelő (24%, 4,5%,0,5% ) TB járulék. Azt viszont nem tudni, hogy mennyi a munkaviszonyos és egyéb összevonandó jövedelmed évesen. Én azt szoktam mondani, hogy durvűn évi 1.700 Ft össz öszevonandó jövedelemig érdemes a vállalkozói kivétet kivenni. persze ez is sok mindentől függ. ha valaki szeretné, hogy ne csak a munkaviszonyos bére után legyen majd nyugdíj alapja ("80 éves korára, mikor majd elmehetne nyugdíjba, ha megéli"), az a vállakozói jövedelmének jó részét is vállakozói kivétként veszi ki az adóév utolsó negyedév végén. Sakkozni kell abból a szempontból is, hogy 2007.07.01-től létezik az elvárt jövedelem szerinti adózásos buli is.
Mindent nem lehet leírni, de ha tanulmányozni fogod a szakirodalmat (SZJA tv.), valamint itt a fórumon is találsz olyan témákat, hogy mi érné meg jobban, stb. abból is lehet infókat összeszedni, s ha már majd megy a vállalkozás eldöntheted, hogy miként veszed majd ki a jövedelmedet, ha lesz.
Azt azért tudjad, hogy ha pld.-ul nem lesz vállakozói kivét költséget, akkor bevétel-költségek összege után fizetni kell 16% SZJA-t, az SZJA-val csökkentett összeg lesz durván az osztalék alapod, ami után 35 % SZJA és 14% EHO., valamint a bevétel-költségek után fennmaradó összeg után 4% különadó. Ha ez mondjuk levítíted arra, hogy van 1000 Ft vállakozási eredményed: akkor abból ezzel a módszerrel a kezedben marad: 388 ft. Tehát 61,2% az elvonás, 38,8% a tied.
Kedvcsinálónak ennyi. Üdv.
