Megtudná valaki kapásból mondani, hogy 2008. jan.1-től a vissza nem fizetett (a tag által véglegesen átadott) tagi kölcsön után mennyi illetéket kell fizetni?
Köszönöm
Megtudná valaki kapásból mondani, hogy 2008. jan.1-től a vissza nem fizetett (a tag által véglegesen átadott) tagi kölcsön után mennyi illetéket kell fizetni?
Köszönöm
Szia!
Ezt kaptam nemrégiben egy hírlevélben, remélem segít. Üdv Babu
Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 11. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján az ajándékozási illeték tárgya a vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás.
Az illetéktörvény 2008. január 1-jétől hatályos 102. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján vagyoni értékű jog ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés is.
A Ptk. és a számviteli törvény előírásaiból az következik, hogy a tag által a társaság részére nyújtott kölcsönt (tagi kölcsönt) kölcsönszerződéssel kell alátámasztani, azaz a kölcsön nyújtásáról okiratot kell kiállítani. Azzal, hogy a tag az általa nyújtott kölcsön miatti követeléséről lemond, azaz követelését elengedi, a társaság ingyenesen vagyont szerez, a tulajdonossal szembeni kötelezettsége összegében.
Ezt támasztja alá a kötelezettség elengedésének számviteli elszámolása is.
A módosítás következtében a kötelezettség elengedése miatti vagyonszerzést illetékfizetési kötelezettség terhel, amelyet a társaságnak, mint vagyonszerzőnek kell megfizetnie.
Az ilyen ajándékozást az illetéktörvény 11. §-ának (2) bekezdése alapján az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni. Az ajándékozási illetéket az állami adóhatóság fogja kiszabni. A kiszabott ajándékozási illetéket az egyéb szolgáltatások költségei között kell elszámolni.
Az ajándékozási illeték mértéke az illetéktörvény 12§ (1) b pontja alapján:
Csoport | Az illeték általános mértéke |
I. Az ajándékozó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája terhére (Az örökbe fogadott, a mostoha és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik) | 18 millió forintig 11% 18 millió forint feletti rész után |
II. Az ajándékozó I. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére terhére | 18 millió forintig 15%
35 millió forintig 21% 35 millió forint feletti rész után 30% |
III. Minden más megajándékozott terhére | 18 millió forintig 21%
35 millió forint feletti rész után 40% |
Mindezekkel kiegészítve egy tagi kölcsön elengedésének előnyeit és hátrányait összegyűjtve az alábbiakat kell mérlegelnünk.
Előnyök:
- A társaságban ez rendkívüli bevételként jelentkezik, mely az eredményen keresztül bekerül a saját tőkébe. Ha a társaság veszteségei kapcsán nem tud megfelelni a hatályos GT előírásoknak, így könnyen rendezheti a saját tőke összegét.
- Ugyan rendkívüli bevétel, de a társasági adótörvény az eredeti jogosult által elengedett követelésekkel csökkenti az adó alapját, tehát nem kell a bevétel után társasági adót fizetni.
Hátrányok:
- Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról szóló törvény adóalapba az adózás előtti eredményt rendeli, melynek része a rendkívüli bevétel is. Az elengedett követeléssel adóalapot nem lehet csökkenteni, tehát a bevétel kapcsán 4%-os adókötelezettséggel kell számolni.
- A bevétel az eredményen keresztül bekerül a saját tőkébe. Ha azonban a társaság később jelentős nyereséget mutat ki, akkor a felhalmozódó eredménytartalék csak osztalékként vehető ki, így azt adókötelezettség terheli.
- Az elengedés kapcsán a társaság vagyoni értéket szerez, mely után illetékkötelezettség keletkezik.
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 7 vendég