Műszaki gép és árfolyam

[NErika]

Kata! Én e szerint járok el:

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a devizában  igénybe vett pénzügyi lízing nyomán keletkező kötelezettséget? A kérdés a törlesztés elszámolására is vonatkozik.

Az új Szt. 42. §-ának (5) bekezdése szerint: egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a lízingbevevőnél a pénzügyi lízingbe vett, beruházásként elszámolt eszköz lízingbeadó (helyette az eladó) által számlázott ellenértéknek megfelelő kötelezettséget forintban (és a kötelezettségek között devizában is), T 161 - K 448 könyvelési tétellel.

A külföldi lízingbeadó devizában kiállított számláját az új Szt. 48. §-a (7) bekezdésének b) pontja alapján kell forintra átszámítani, az importbeszerzés teljesítésekor érvényes, az új Szt. 60. §-ának (4)-(6) bekezdése szerinti - választott - árfolyamon átszámított forintértéken.

A leírtakból következően, a pénzügyi lízing miatti kötelezettség ugyan forintban szerepel az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek között, de a kötelezettség analitikus nyilvántartásának tartalmaznia kell a kötelezettség devizában fennálló összegét is és a forintra átszámítás árfolyamát is. Így amikor a devizában fennálló kötelezettség törlesztésre kerül (T 448 - K 384, 386), akkor összevethető a törlesztésre vásárolt deviza forintértékéből számított árfolyam (forint/deviza), illetve a törlesztéshez felhasznált, saját devizaszámlán lévő deviza nyilvántartási árfolyama a devizakötelezettség analitikus nyilvántartása szerinti árfolyammal. Előzőekből következően a törlesztett devizára jutó árfolyam-különbözet abszolút összege megállapítható és elszámolható a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között (T 448 - K 9762, illetve T 8762 - K 448).

Az előbbiekben leírtak - természetesen - csak a kötelezettségek között kimutatott tőke törlesztőrészleteinek elszámolására vonatkoznak. Mivel a lízingdíj magában foglalja a kamatot is, a devizában fizetendő kamatot általában a pénzügyi rendezéskor (ha a pénzügyi rendezés eltér a lízingdíjfizetés időtartamától, akkor a teljesítéskor) érvényes választott árfolyamon (forintért vásárolt devizával történő fizetéskor a forintban fizetett összegben) kell meghatározni és elszámolni (T 872 - K 384, 386). Devizaszámláról történő kiegyenlítéskor a devizabetétszámlán mutatkozó különbözetet (a deviza bekerülési árfolyama és a kamat elszámolásakor alkalmazott árfolyam különbözetét) árfolyam-különbözetként kell a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között elszámolni (T 386 - K 9762, illetve T 8762 - K 386).

 

Üdv Erika 

 

[István07]

Köszönöm szépen a sok hasznos tanácsot!
A mikrobuszt végül is nem tettem a termelő járművek közé, mert a közvetlenül szolgálja a vállalkozás tevékenységét kategóriát nem meríti ki szerintem. A lépcsőházak takarítása e jármű nélkül is elvégezhető, akárhogy is jutnak oda a dolgozók, s mint említettem sok adókedvezmény vehető igénybe a termelőgépre amire az APEH biztos ráharapna. Szóval nem mertem oda tenni.

A lízingdíjam tőketartozása a mérlegben a vásárláskori árfolyammal lett meghatározva ami 173,2. A tőketartozásom viszont az év végi árfolyammal számolva 4 MFt helyett csak 3,5 MFt. A törlesztőket forintban fizeti a cég természetesen, de a tőketartozásom mérlegbeni szerepeltetése akkor is csak számított érték. Így hát átértékeltem vagyis le. De a társasági adóbevallás adóalapcsökkentő tételei között találtam egy nem realizált árfolyamnyereség összege rovatot, így oda beállítottam ezt a könyvelt árfolyamnyereséget, ami végül is nem képez így társasági adóalapot, de a könyveimben szerepel mivel jelentősnek ítéltem meg a tőketartozás árfolyameltéréséből eredő különbözetet.

Persze nem tudom, hogy helyesen jártam-e el.

Köszönettel

István

[Napraforgó]

Szia Erika! Ez nem csak a külföldi lízingbeadótól igénybe vett péü. lízingre vonatkozhat, illetve ha devizában utalunk? Ugyanis én sem így így járok el.......! Üdv:Napraforgó