Hogyan mehetek el gyesre?

[miki7508]

Ja, visszatérve az eredeti feltett kérdésre. Egy alkalmazott felvételénél (munkaviszony?) a munkáltatói feladatok ellátása is bezavar. Mmegbízási jogviszonynál is fellépnek kötelességek (teljesítés igazolás, kifizetés, stb).

M.

[kisgulyi]

Kedves Naszti! A tevékenység személyes folytatását külön kell választani a személyes közreműködéstől. A Tb. szabályok csak a tevékenység személyes folytatását tíltják, a személyes közreműködésre / szervezés, irányítás /nincs korlátozás. Ha alkalmazott végzi a tevékenységet és vállalkozói kivétet nem realizálsz, nincs járulékfizetési kötelezettség. Amennyiben a tevékenység folytatásában személyesen részt veszel abban az esetben is meg kell fizetni a minimális járulékokat, ha a vállalkozásból jövedelmet nem veszel fel. Üdv: kisgulyi

[kisgulyi]

Kedves Naszti! Mégegyszer leírom, mert az előző válaszom eltűnt! A TB.szabályok az egyéni vállalkozónál a tevékenység személyes folytatására és nem a személyes közreműködés esetére állapítanak meg szigorúbb szabályokat. Külön kell választani a a tevékenység személyes folytatását a személyes közreműködéstől, amikoris csak az irányításban, szervezésben vesz részt és vállakozói kivétet nem realizál,valamint a tevékenység gyakorlását az alkalmazottak végzik. Abban az esetben, ha a tevékenység gyakorlásában személyesen is részt vesz, még ha nem vesz ki vállalkozói kivétet akkor nem mentesűl a minimáljárulék fizetése alól. Üdv: kisgulyi

[Kozma1]

 

Ha a vállalkozó TGYÁS-on, vagy GYEd-en van és munkát nem végez, ez nem vonatközik a bevallásokra, hiszen a GYED adózik és arról is adó bevallást kell készíteni február 15.-ig. A vállalkozást alkalmazot végzi, tehát a megrendelástöl kezdve mindent akkor a vállalkozásban vvan bevétel és kiadás is, de ezt az alkalmazott munkája eredményezi. A vállalkozó TGYÁS-on, ill. GYED-en van az Ő jövedelme ezek és ezel is adó kötelesek A GYED-et még 8,5 % nyugdijjárulék is teerheli ezért évvégén bevallást  ésNYENYi lapot is ki kell állitani a saját OEP által kiadott jövedelemről.

Üdv: Mari

[kukoca]

Sziasztok!

Az apeh honlapon van egy tájékoztató ezzel kapcsolatban, bemásolom.

Tájékoztató a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) rendelkezéseinek alkalmazásáról a gyes, gyet, ápolási díj folyósítása alatt

[Tbj. 28. § (1) a) és 29 § (4) a) pontok]

2005.01.25.

A Tbj. vonatkozó szabályai szerint a Tbj. 27. §-ában meghatározott járulékalap alsó és a Tbj. 24. §-ában meghatározott felső határát azzal az időszakkal arányosan (a minimálbér harmincad részével, illetve a járulékfizetési felső határ napi összegével) csökkenteni kell, amely alatt a társas vállalkozó
- táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja.

Az egyéni vállalkozó a minimálbér alapulvételével nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amelynek tartama alatt
- táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja.

E rendelkezésekből adódóan a minimálbér alapján történő járulékfizetés alól a törvény mentességet csak azokra a speciális esetekre ad, amikor a meghatározott ellátásban részesülő egyéni és társas vállalkozó a vállalkozói tevékenységét személyesen nem folytatja.

A családtámogatási törvény szabályai a személyes munkavégzést egyes ellátások folyósítása mellett nem is teszik lehetővé, de megengedik pl. hogy a gyermek egyéves kora után napi 4 óra időtartamban, vagy akár időkorlátozás nélkül is munkát végezhessen a gyesen lévő. E munkavégzés esetén a járulékfizetési kötelezettség természetszerűleg fennáll.

Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény az egyéni vállalkozó számára nem írja elő a tevékenység személyes folytatását, gyakorlását, hanem személyes közreműködési kötelezettséget állapít meg.
Ez a törvényi szabályozás értelmében valójában annyit jelent, hogy a természetes személynek nincs lehetősége tisztán üzleti befektetéssel egyéni vállalkozás alapítására, abban személyesen is közre kell működnie. A személyes közreműködést azonban a törvény tágan értelmezi.

Az egyéni vállalkozó ezért nem az igazolványában meghatározott tevékenység (szakma) személyes folytatására, gyakorlására kötelezett, hanem közreműködése a vállalkozás szervezéséig, irányításáig terjedhet, alkalmazottat, bedolgozót vagy segítő családtagot is foglalkoztathat. Erre tekintettel nem tartalmaz a törvény a vállalkozás, illetve az annak keretében folytatott tevékenység szüneteltetésére vonatkozó szabályokat sem, mert olyan előírás sincs, miszerint a vállalkozó az igazolvány birtokában minden esetben köteles lenne a tevékenységét személyesen folytatni, gyakorolni.

A vállalkozásban való személyes közreműködés megvalósulhat ugyan az egyéni vállalkozó döntéseiben, a vállalkozás irányításában, felelősségvállalási kötelezettségében is, azonban ez nem esik egybe magának a vállalkozói igazolványban - vagy társas vállalkozás esetében a társasági szerződésben - meghatározott tevékenységnek a személyes folytatásával, gyakorlásával.

Ennek megfelelően a társadalombiztosítási szabályok is a tevékenység személyes folytatása és nem a személyes közreműködés esetére állapítanak meg külön szabályokat.

A társadalombiztosítási szabályok vonatkozásában a Tbj. 28. §-ában meghatározott járulékalap korrekciós lehetőség, valamint a 29 § -ban meghatározott járulékfizetési kötelezettség alóli mentesítésnél a vállalkozói tevékenység személyes folytatása a feltétel, melyen a vállalkozói igazolványban feltüntetett, vagy a társasági szerződésben meghatározott tevékenység személyes folytatása értendő.

A társadalombiztosítási szabályok különbséget tesznek a járulékfizetés tekintetében akkor is, ha a vállalkozói igazolvány birtokában a vállalkozó "saját elhatározásából" a vállalkozói tevékenységét személyesen nem folytatja - pl. a vállalkozói igazolványt kiváltja, de nem kezdi meg a tevékenységét - ekkor a minimálbér alapján a járulékfizetési kötelezettség az igazolvány átvétele napjától fennáll, mert ettől a naptól kell biztosítottnak tekinteni a természetes személyt. Ugyanígy kell értelmezni, ha a vállalkozói tevékenységet alkalmazott, segítő családtag útján látja el. Analóg módon alkalmazandó a szabály a társas vállalkozó esetében is.

A járulékfizetési kötelezettség alól azonban a Tbj. törvény idézett, meghatározott eseteiben mentesíti a biztosított egyéni és társas vállalkozót akkor, amikor fizikailag nem képes a vállalkozói tevékenységét személyesen gyakorolni, mert beteg, táppénzes állományban van, vagy ha gyermeke gondozása, családtagja ápolása mellett nincs lehetősége a vállalkozói tevékenység személyes folytatására. Ekkor a minimálbér alapulvételével járulékfizetési kötelezettsége nincs.

Ha például a vállalkozó állítása szerint személyesen nem folytatta a vállalkozói tevékenységét, de a költségei között vállalkozói kivétet elszámolt, úgy a vállalkozás személyes folytatásának ténye külön bizonyítás nélkül is megvalósultnak tekinthető, és analóg módon érvényes ez, ha a társas vállalkozó részére a személyes közreműködés ellenértékeként díjazást fizettek.

Kivét, illetve díjazás elszámolás hiányában is megvalósulhat a vállalkozói tevékenység személyes folytatása, ha azt az ellenőrzést végző hatóság az ellenőrzése során megállapítja.

Az egyéni vállalkozói törvénynek, illetve a társasági törvénynek a vállalkozás szünetelésére vonatkozó szabályai hiányában a vállalkozó akkor is köteles az Art. szerinti adókötelezettségek, a Tbj., Tny., Eb. törvény szerinti kötelezettségek (nyilvántartás, bevallás, adatszolgáltatás) teljesítésére, ha a vállalkozás valójában nem működik, vagy a vállalkozó személyesen nem, hanem alkalmazott, segítő családtag útján folytatja a vállalkozási tevékenységet. E kötelezettségek teljesítése sem tekinthető azonban a vállalkozási tevékenység személyes folytatásának a Tbj. törvényben a járulékfizetési kötelezettség alól mentesített időtartam alatt.

(2202/2005. - Pénzügyminisztérium Társadalmi Közkiadások főosztálya)

Ez alapján én úgy értelmezem, hogy a bevallások aláírása nem számít munkavégzésnek, gyesdet, tgyás-t  igénybe vehet ha csak bevallást, mérleget ír alá.