Nem éppen a kérédéedre kapod a választ, de hátha ez lesz akövetkező kérdésed :-)
Meg ezt jó tudni! Hátha éppen valakinek kapora jön ! :-)
A választ a Gt. és az Szja törvény idevonatkozó rendelkezéseinek az összevetése adja meg. Az új Gt. 21.§ -a rögzíti, hogy a gazdasági társaság ügyvezetését a társaság vezető tisztségviselői, vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület látja el. A vezető tisztségviselő ezen megbízatását munkaviszonyban nem láthatja el. Gt. IX. fejezete a Kft-kre vonatkozó speciális szabályok között említi, hogy a társaság ügyeinek intézésére és a társaság törvényes képviseletére a taggyűlés által választott egy vagy több ügyvezető jogosult (149. §).
A leírtakból következik, hogy a Kft. ügyvezetője vezető - és egyúttal választott tisztségviselőnek minősül.
Az Szja törvény 24. § (1) bekezdése a nem önálló tevékenységnek minősülő jogviszonyok között nevesíti a jogszabály alapján választott tisztségviselői (kivéve könyvvizsgálót) tevékenységet. Ezért függetlenül a szerződéses formától, az ügyvezető jövedelmét és adófizetési kötelezettségét a nem önálló tevékenységre irányadó szabályok szerint kell megállapítani.
Ez azt jelenti, hogy a megbízási díj 100 %-át kell figyelembe venni a jövedelemadó-előleg számítása során, vagyis a 10 %-os vélelmezett költséghányad az ügyvezető esetében nem alkalmazható.
A társadalombiztosítási járulékokat is a jövedelem teljes összege után kell fizetni, azonban figyelembe kell venni a Tbj. törvény (1997. évi LXXX. tv.) 5. § (1) bekezdés g) pontjának, illetőleg a (2) bekezdésének a rendelkezését is, miszerint a vezető tisztségviselő csak abban az esetben minősül biztosítottnak, ha a díjazása eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének a 30%-át, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.
Mivel az ügyvezetők a jövőben tehát megbízási díjat kapnak a munkájukért, így a munkaviszonnyal ellentétben itt nem kell levonni a munkavállalói járulékot, továbbá a cégnek nem kell megfizetni a munkaadói járulékot.