Ha útnyilvántartás alapján fizetek ki 9 Ft||benzinktg/km költségtérítést munkavállalónak, azt a 0708M-en be kell-e vallanom?
A kitöltési csak a kiküld. rendelvény alapján kifizetettről beszél, hogy azt nem kell...
Ha útnyilvántartás alapján fizetek ki 9 Ft||benzinktg/km költségtérítést munkavállalónak, azt a 0708M-en be kell-e vallanom?
A kitöltési csak a kiküld. rendelvény alapján kifizetettről beszél, hogy azt nem kell...
Nem kell bevallani, ha a jogszabályban meghatározott fogyasztási normák és az APEH által közzétett üzemanyagárakkal van számolva az üzemanyagköltség. De igazán szabályos a kiküld.rendelvény alapján kifizetett lenne, de eddig még elfogadták az útnyilvántartást is.
Üdv: böbe
Én is így gondolom. Legfeljebb az útnyilvántartásra a címben ráírom, hogy "Kiküldetési rendelvény és útnyilvántartás"
Mert úgy vélem, ha a főnök aláírja az útnyilvántartást, hogy "kifizethető", azzal elismeri azt is, hogy a vállalkozás érdekében kellett "kiküldeni" a dolgozót az adott partnerekhez...
Mellékelek egy apeh által kiadott irományt
Létezik olyan kiküldetési rendelvény amelyen utnyilvántartás szerüen lehet vezetni a megtett utakat. Amennyiben nem kiküldetési rendelvényen számolja el az utakat akkor bevételnek kell tekinteni a 0708-on és a 0753-on is szerepeltetni kell az összeget.
A magánszemély saját személygépjárművének hivatali célú használatáért a munkáltatótól kiküldetési rendelvény alapján is kaphat költségtérítést. Ha a térítés mértéke nem több a jogszabály szerint igazolás nélkül elszámolható mértéknél (ez a mérték a kormányrendeletben meghatározott üzemanyag-fogyasztási norma alapján az APEH által közzétett üzemanyagárral számított üzemanyagköltség és a kilométerenkénti 9 Ft személygépkocsinormaköltség), akkor azt bevételként nem kell a magánszemélynél figyelembe venni. Ha a munkáltató a jogszabályban meghatározott mértéket meghaladó térítést fizet, akkor a teljes összeg adóköteles bevételnek minősül, amellyel szemben a költségek elszámolhatók.
A költségelszámolást illetően ekkor a magánszemélynek választási lehetősége van. Vagy az előzőekben részletezett bizonylat nélkül elszámolható mértéket veszi figyelembe költségként, a térítés fennmaradó része után adót fizet, vagy a felmerült költségeket az a) pontban leírt módszerrel számolja el.
A törvény kötelezően előírja a kiküldetési rendelvény tartalmi követelményeit. Eszerint a kiküldetési rendelvény a munkáltató által két példányban kiállított bizonylat, amely tartalmazza a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, az élelmezési költségtérítést, valamint ezen költségtérítés(ek) kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.)
A kiküldetési rendelvény eredeti példányát a munkáltató, másolatát a magánszemély a bizonylatmegőrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával megőrzi.
Az autópálya-matrica juttatása esetén a magánszemély saját (vagy bérelt, kölcsönvett) személygépkocsijának hivatali, üzleti használata mellett is keletkezik adókötelezettség. Ekkor a matrica érvényességi időszakában a hivatali, üzleti használat díjköteles útszakaszokra vonatkozó, útnyilvántartással alátámasztott tételes kimutatása alapján a matrica árának a magáncélú használattal arányos része után a kifizetőt terheli a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezések szerinti adókötelezettség. Ha a magáncélú használat előzőek szerinti meghatározása nem lehetséges vagy a magánszemély az ezzel járó nyilvántartást nem vezeti, a kifizető választhatja, hogy az említett kötelezettségeket a matrica árának 50 százaléka után teljesíti. A kifizető választása nem adóévre szól, hanem minden egyes autópálya bérlet, matrica, tízvagy négynapos útdíjra külön-külön dönthet az 50 százalékos adóalap választásáról. A cégautóhoz megvett matricára mindez nem vonatkozik, mert a törvény kimondja, hogy a cégautóadó megfizetése, illetve a magáncélú használat megtérítése az úthasználat és a cégautóval összefüggő más kiadások tekintetében is rendezi a magánhasználat miatti adókötelezettséget (az egyéni vállalkozó esetében is).
Létezik olyan kiküldetési rendelvény amelyen utnyilvántartás szerüen lehet vezetni a megtett utakat. Amennyiben nem kiküldetési rendelvényen számolja el az utakat akkor bevételnek kell tekinteni a 0708-on és a 0753-on is szerepeltetni kell az összeget.
És ezt az APEH jogszabályhellyel is alá tudja támasztani, vagy csak ismét egy alkotmányellenes jogértelmezéssel állunk szemben?
Mellesleg a kiküld. rendelvény tartalma szinte teljesen megegyezik az útnyilvántartáséval, csak az élelm. költségtérítés nem szerepel benne, de azt rögzíteni lehet, hogy nem kap. Az útvonalat hogy érti az APEH? Indulás pl. Erzsébet krt, aztánTeréz krt, Szent István krt, Margit híd, stb. egészen Tatabányáig és vissza??!!
De nem értem, miért kellene bevallani, mert ha valaki útnyilvántartásra kap is térítést, a fentiek szerint számított rész akkor is bizonylat nélkül elszámolható. Mindenesetre nem érdemes kockáztatni, vegyetek szabályos kiküld.rendelvényt, bár kíváncsi leszek, hogyan fogják a t. dolgozók az APEH által kért adattartalommal kitölteni, arról nem is beszélve, hogy az autópálya matrica miatt vezethet még útnyilvántartást is!
Jelenlévő fórumozók: Google [Bot] valamint 1 vendég