"az egészségbiztrosítási járulék alapját képező jövedelem"
Ez pedig a minimálbér duplája...alapesetben... ami eléri a minimálbér naptári évre számított összegét... Ugyanis jócskán meghaladja...
Kedves Mária! Vigyázz!
Szeptembertől az ebj. alapja nem a minimálbér! Csak akkor, ha azt az APEH-nek bejelentetted!
b) a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó egészségbiztosítási járulékot és nyugdíj-biztosítási járulékot (a továbbiakban együtt: társadalombiztosítási járulék),
Tbj. 19. § (1) A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 29 százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 18 százalék, az egészségbiztosítási járulék 11 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 7 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 4 százalék. 2007. január 1-jétől a nyugdíj-biztosítási járulék 21 százalék, az egészségbiztosítási járulék 8 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék.
(3) A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke
a) 2006. szeptember 1-jétől 6 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 2 százalék,
Az egyéni vállalkozók járulékfizetése
Tbj. 29. § (1) A biztosított egyéni vállalkozó az Szja tv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de havonta legalább 125 000 forint, 2007. január 1-jétől legalább 131 000 forint minimum járulékalap után fizeti meg a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot. Ha a vállalkozói kivét nem éri el a minimum járulékalapot, az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentés esetén az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét, de legalább a minimálbér után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Ha az átalányadózó egyéni vállalkozó átalányadó alapját képező jövedelme nem éri el a minimum járulékalapot, az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentés esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de legalább a minimálbér után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot.
Tehát akkor az dönti el, hogy mennyi is volt a tényleges vállalkozói kivét? Ha a dupla járulékalap után nemcsak megfizette a járulékokat, hanem tényleges kivétként is elszámolta (az SZJA-val együtt), akkor a vállalkozói járulékot is meg kell fizetnie.
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 5 vendég