Áprilisi tréfa?

[tepimail]

Köszönjük Tünde!

[Barbie001]

Vagyis tehát, hivatalosan úgy kell csinálni, ahogy 2008. óta is kellene mindenkinek, tehát semmi nem változott az ONLINE pénztárgépek bevezetésével. Egy eladásról vagy nyugta vagy számla.

Leírják persze, hogy nem fognak megbüntetni, ha a nyugta mellé számlát is állít ki az eladó, de VILÁGOSAN LE VAN ÍRVA, hogy nem ez a normál eljárás.

A kulcsszó: EGY ELADÁSRÓL EGY BIZONYLAT (számla vagy nyugta)

Ismét csak a számla példányszámozását hoznám fel hasonló példaként. Ott sem fognak senkit megbüntetni azért, mert a kiállító feltünteti a számlán, hogy 1. példány, 2. példány, vagy eredeti példány, hiteles másolat, viszont NEM KELL ILYET RÁÍRNI, vagyis a helyes és hivatalos eljárás 2010.09.27 óta, ha számlán nincs példányszámozás vagy eredeti- és példány megkülönböztetés.

A begyöpösödés a legnagyobb ellenség ilyen esetekben! Ez a számla és nyugta együttes kiállítás sem merült fel volna egyetlen normálisan és logikusan gondolkodó embernek az agyában, ha nem szokott volna hozza 2008 előtt. De ma már 2014-et írunk!

[Őri Tünde]

Anno több szakmai újság, szervezet foglalkozott a témával, sőt az apeh szakembereit is kérdeztük. Akkor az volt a válasz, hogy minden maradhat a régiben. A lényeg, hogy ha beütik a pénztárgépbe, és az kerül könyvelésre, akkor minden legyen tuti beütve. Mivel ez a módszer bevált, működött, és egyszerűbb volt, az ország 95%-a ezt alkalmazta. Nem hinném, hogy a kereskedők, és a könyvelők többsége ezért nem lenne "normálisan vagy logikusan gondolkodó ember"!
Egy olyan kereskedőnél, ahol naponta mondjuk 50 db készpénzfizetési számlát állítanak ki, és ezentúl nem ütik be a pénztárgépbe előjönnek a következő problémák:

- betankoltak 2 példányos számlatömbökből, amihez hozzátűzték a blokkot... ezentúl, ha nem telt be a tömb, lemásolják a kitöltött számlákat? Sokkal nagyobb az esély, hogy nem kerül hozzánk minden számla.
- napi 50 plusz tétel... 20-25 x 50, az azért elég sok... az ügyfélnek nem változott a forgalma, de a könyvelési díja e miatt a duplája is lehet az eddigieknek. Vagyis könyvelői oldalról megint sokkal több munka, aminek az ellenértékét nem igazán tudjuk majd elkérni a vállalkozóktól. A végén már szinte ingyen fogunk dolgozni.

Anno a változtatást kiharcolták azok, akik nem akartak pénztárgépet üzemeltetni. Mert számlaadással eleget tettek a kötelezettségüknek. De a törvényalkotó nem gondolt a többségre, és nem fogalmazta bele a megengedő lehetőséget. Viszont mindenhol azt mondták, hogy lehet. Ennyi év kellett, hogy rájöjjenek, az ország többsége nem helyesen alkalmazz a törvényt? Nem egy ellenőrzés volt, egyetlen egyszer sem említette meg egyik adóhivatali dolgozó sem, hogy változtatni kellene. Mert nekik is egyszerűbb volt a régi rendszer.

Könyvelőtársaim is szerintem körbejárták a témát a 2008-as változáskor, és a szakmai válaszok, és az ellenőrzési gyakorlatok alapján dolgoztak tovább a régi rendszer szerint. A "begyöpödés" jelzőt kikérem magamnak a többi könyvelő és kereskedő nevében!

[Barbie001]

Kedves Tünde,

A "begyöpösödés" jelzőt nem személyesen neked vagy másik fórumtagnak szántam, hanem arra utaltam vele, hogy sokszor találkozni azzal az esettel, hogy valaki azért akar valamit csökönyösen úgy csinálni, ahogy, mert ő úgy szokta meg. A jogszabályok követése azonban nem erről szól. Értem a kényelmi szempontokat, amiket felsoroltál, de ez nem változtat azon a tényen, hogy a helyes eljárás az lenne, hogy egy eladásról vagy nyugtát vagy számlát állít ki az eladó.

Az, hogy ez utána milyen adminisztrációs többlet munkával jár, már más kérdés. Minden könyvelő eldöntheti, hogy a könyvelési tételszám alapján számláz az ügyfelének vagy mondjuk az előző évi árbevétele alapján.

Amennyiben 2008 óta mindenki úgy használta volna a pénztárgépet, ahogy kell, akkor nyilván már kialakult volna erre (adminisztráció, kényelem) is egy metódus és most nem lenne mindenki meglepve, hogy nahát ilyen is van.