Áprilisi tréfa?

[tarkalepke]

Akkor talán helyesebb lett volna ha a közlemény címe ez:
"Számlakibocsátás esetén az online pénztárgépből sem szabad nyugtát kibocsátani."

S ha már egyszer fenn volt a közlemény, utána eltűnt, akkor mégis jó lett volna valamivel ezt indokolni.

[Barbie001]

Az "Új fejlemény. ..." kezdetű idézet egy ügyviteli rendszereket készítő cég honlapjáról származik. Egész, konkrétan: provimax.hu

[Barbie001]

"Szerintem a nem kell és a tilos között komoly különbség van."

Ilyen alapon azt sem tiltja semmi, hogy ha a vevő vesz tőled valamit, akkor ne tízszer számlázd ki neki. Mert miért is számláznád neki ki tízszer, ha egyszer adtad el?

Vagyis miért állítanál ki nyugtát is számlát is neki, amikor csak egyszer adtad el a terméket???

[Barbie001]

Ilyen alapon azt sem tiltja semmi, hogy ha a vevő vesz tőled valamit, akkor ne tízszer számlázd ki neki. Mert miért is számláznád neki ki tízszer, ha egyszer adtad el?

Vagyis miért állítanál ki nyugtát is számlát is neki, amikor csak egyszer adtad el a terméket???

[Barbie001]

Bocs, a dupla válaszért, akadozik a fórum oldal.

[mátéedit]

Ügyfeleim kérdezték:
hogyan fog egyezni a kassza a beütött tételekke? Vagy egyesével adják össze a számlákat? Ez agyrém.
Másik kérdés:
ha kártyával fizet a vevő, be kell ütni a pénztárgépbe, különben nem tudja lehúzni a kártáyt. És ha kér még számlát is?
Itt gyakorlati kérdésekről van szó, amik a vállalkozóknak problémát okoznak.
Edit

[Barbie001]

Ha az ügyfél számlát kér, akkor is be lehet ütni a pénztárgépbe csak NEM NYUGTAKÉNT, vagyis a lényeg, hogy a pénztárgép ne állítson ki nyugtát, ha már számla is készült.
Idézem az erre vonatkozó részt:
"Amennyiben az ügylet adatainak az online pénztárgépben történő rögzítése valamilyen okból (pl. az ellenértéknek a pénztárgépben való rögzítése céljából!) mégis szükségessé válik, arra csak "NEM ADÓÜGYI BIZONYLAT" kiállításával kerülhet sor.

Tehát, ha a kártyával fizet valaki a "nem számlás" vevő, akkor simán csak nyugtát állítasz ki róla. Ha kér számlát, akkor meg csak számlát. Amennyiben másképp nem megy a pénztárrendszered akkor meg beütöd a pénztárgépbe nem adóügyi bizonylatként, vagyis nem állítasz róla ki nyugtát.

Egyébként a "online pénztárgép" véleményem szerint csak azért van kiemelve, mert sok helyen még használják a régit is, de ha az indoklás alapját nézed, hogy nem állíthatsz ki egy vásárlásról egyszerre nyugtát és számlát, ez az állapot már az online pénztárgépek előtt is fent állt, vagyis nincs köze az online pénztárgépek bevezetéséhez, már régóta így kéne csinálni, csak sokan nem így csinálták és ez most tűnt fel a NAV-nak, hogy a vállalkozók rosszul használták, mert most minden mozgásra online rálátnak. Most derült rá fény.

[Őri Tünde]

Megjelent!

Tájékoztató a számlával bizonylatolt ügylet adatainak pénztárgépben való rögzítéséről
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa-törvény) 159.§-ának fő szabálya szerint az adóalanynak az általa teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról számlát kell kibocsátani. Az Áfa-törvény 166.§ (1) bekezdés alapján, ha az adóalany a 165.§ (1) bekezdés b.) pontja alapján mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, köteles nyugta kibocsátásáról gondoskodni.

(Számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany a hivatkozott szabályok alapján akkor mentesül, ha a vevő, igénybevevő nem adóalany és nem is jogi személy, a vételárat készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel a teljesítésig kifizeti, mely vételár nem éri el a 900 ezer forintot és a vevő nem kér számlát.)

Az Áfa-törvény előzőekben hivatkozott szabályaiból következően egy ügyletről egyféle bizonylatot (számlát vagy annak adása alóli mentesülés esetén nyugtát) kell kibocsátani.

Amennyiben az adóalany nyugta kibocsátására kötelezett, e kötelezettségét a 48/2013. (XI.15.) NGM rendelet (továbbiakban: NGM rendelet) 1. mellékletében meghatározott feltételek teljesülése esetén pénztárgéppel kell teljesítenie.

Ugyanarról az ügyletről a számla és nyugta egyidejű kibocsátása a jelenleg hatályos jogszabályi előírások alapján nem merül fel. Ez vonatkozik a pénztárgéppel teljesített nyugtaadás esetére is, mivel az NGM rendelet nem tartalmaz olyan előírást, hogy a számlával kísért értékesítést a pénztárgépben rögzíteni kell.

Az adóalanyok egy része azonban továbbra is alkalmazza azt a 2008. január 1-je előtt hatályos szabály alapján kialakított gyakorlatot, mely szerint a számlával (egyszerűsített adattartalmú számlával) bizonylatolt értékesítés készpénzzel (készpénz-helyettesítő vagy pénzhelyettesítő eszközzel) teljesített ellenértékét is szerepelteti a pénztárgépben.

Az adóalanyok által alkalmazott ezen gyakorlat (amely az adóalany adminisztrációs kötelezettsége teljesítését számos esetben megkönnyítheti) nem kifogásolható, egy esetleges ellenőrzés során az adóhatóság kizárólag emiatt szankciót nem alkalmaz, tekintettel arra, hogy ez a gyakorlat adó-, ezáltal pedig költségvetési kockázatot nem hordoz magában.

A bizonylatadási kötelezettség elmulasztása (azaz az adóalany nem ad számlát, illetve ez alóli mentesülés esetén nem bocsát ki nyugtát) vagy a nem jogszabálynak megfelelő bizonylat kibocsátása az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 172.§ (1) bekezdés e.) pontja, illetve (2) bekezdése alapján mulasztási bírság jogkövetkezménnyel jár.