Élelmiszerlánc felügyeleti díj

[Anci11]

A NÉHIB fizetési értesítőket küldött ügyfeleimnek a kötelező 10 eFt befizetéséről. Számlát a befizetés összegéről nem állítanak ki (ezt közölték). Továbbá jelezték e-mailban a következőket:
"Telefonon folytatott megbeszélésünkre hivatkozással tájékoztatom, hogy a felügyeleti díjat az anyagjellegű ráfordítások között kell kimutatni. A felügyeleti díj összege, mint jogszabályon alapuló hatósági díj, az egyéb szolgáltatások költségébe tartozik."
Nos ha költség, ha ráfordítás mi alapján állítom be a könyvelésbe ha nincs számla?
Az Artisjus is küldi a fizetési értesítőt és utána a számlát, a céginfó is megküldi a befizetett közzétételről a számlát, a NÉHIB-nek nem kötelező számlát küldeni?
Továbbá nem értem, hogy most anyagjellegű ráfordítás vagy egyéb szolgáltatást, szerintem nem mindegy.

[kovalkata]

Szia,

valszeg ez a legegyszerűbb nekik, mert így 51-53-ig minden belefér az anyagjellegűbe. Azt pedig én sem étem, miért nem küldenek számlát, de tudod, van egy olyan mondás, hogy "Amit szabad Jupiternek..." Sajnos ilyen az országunk.

Üdv. Kata

[sz.judit]

Sziasztok
a kamara sem küld számlát a befizetett regisztrációs díjról
amit szabad Jupiternek...

[tothkornelia69]

Nem értem, miért kellene számlát kapni a befizetésről? Ez nem valami áfás szolgáltatás, sőt szerintem egyáltalán nem tartozik az áfa tv hatálya alá, ezért számlát sem kell kiállítani róla.
Elszámolás bizonylata pedig a bevallás, majd a befizetést igazoló át.ut. megbízás, bankkivonat.

Anyagjellegű ráfordítások komponensei(eredmény kim.):
Anyagktg 51
Ig. vett. szolg. 52
Egyéb szolg. 53
ill. 814 és 815

Mondjuk azt nem értem, hónapokkal ezelőtt minden azzal volt tele, hogy egyéb ráfordításként kell könyvelni (86-ba), most meg anyagjellegű. Nem merültem el a tanulmányozásában teljes mélységig, de nekem inkább 53-nak tűnik.

[kovalkata]

Sőt, mi több, a cégalapításnál sem kapunk számlát a költségtérítésről és illetékről, azt is csak a bankbizonylat alapján könyveljük...

[Anci11]

Még ezt találtam hozzá:
2008. évi XLVI.47/B. §-a értelmében kötelező ugye a felügyeleti díj amely, idézem:

"A felügyeleti díj nem hatósági igazgatási, szolgáltatási díj, nem adó, így nem
számolható el sem az egyéb szolgáltatások költségei, sem az egyéb ráfordítások között." (megjelent a számviteli levelek 268.számában)
Ugyanitt könyveléséről azt írják: az igénybe vett szolgáltatások költségei között kell elszámolni, és egyéb rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni.
Ezek szerint T. ig.vett szolg. K. röv.lej.köt és a kiegyenlítés: T. röv.lej.köt és K.bank, így valóban érhető hogy miért nem kell(ene) szla. De igénybe vett szolgáltatás pl. a fénymásolás is vagy említhetnék bár mit is, amit kizárólag számla ellenében lehet lekönyvelni. Akkor az ilyenfajta igénybevett szolgáltatásról nem kell valóban szla?

[Anci11]

Az ilyen jellegű számlákat vagy számlát helyettesítő bizonylatokat elviekben elektronikus úton meg kellene küldeni az ügyvédi irodákba vagy a befizetőkód alapján a befizető részére, csak hát erre isten tudja miért nem lépnek. De tökéletesen igaz, amit írtál.

[kovalkata]

Nem tudom, én ezt nem is értem ezt a sok zagyvaságot amiket már összeírogatnak erről, hogy hogyan kell könyvelni. Nekem az első benyomásom a 53-as szla volt róla. És azt sem értem, számla nélkül hogy könyvelnéd a T 52 K45-re? Sehogy.
Ez olyan, mintha proforma számla alapján utalán valamit, és akkor a bankból úgy könyveled, hogy T36 K38. De mivel itt tudod, hogy nem is lesz róla számla, ezért én nem fogok ezzel vacakolni, ott a bank és T53 k38. Ennyi.
Üdv. Kata

[kovalkata]

Pontosan így van ahogy mondod. Ha pedig az ügyvéd intézi a saját neve alatt, akkor meg neki kell továbbszámláznia a cég felé.

[Anci11]

Igen, valóban igaz és megfigyeltem, bármilyen befizetés teljesül "odafenntre" ott számlakiállítási kötelezettség nincs. De próbálj meg te csak egyszer nem kiállítani egy számlát az igénybe vett szolgáltatásról ........:)