1.
Szia Norina,
szerintem a következők szerint kell kitölteni.
Bevétel (b oszlop) 11 000 000 Ft
Költség (c oszlop) 8 500 000 Ft
Jövedelem (d oszlop) 2 500 000 Ft
Adó (e oszlop) 0
lakásszerzésre fordított összeg adója (a oszlop) 625 000 Ft
szia
Szia!
Gondolom amiatt tetted fel a kérdést, mivel az első lakás elidegenítése és a második lakás elidegenítése között az öt év nem telt el. Így szerintem már egy kissé bonyolultabb a képlet, mert ilyen esetben az első lakás vételének adókedvezmény alapjával meg kell növelni a jelenesetben értékesített lakás -11 millió alapját a 3 millióval - a bevétel így 14 millió lesz és ezt teljes egészében nem fordította lakásszerzésre.
A kitöltési utmutató szerint:
A kedvezmény ideiglenes. A 2002. december 31-ig megvalósult
lakásszerzés miatt levont (visszakapott) adóösszeg alapját
bevételnek kell tekinteni akkor, ha az így megszerzett lakást a
szerzôdéskötés éve utolsó napjától számított öt éven belül elidegeníti.
Öt éven túli elidegenítés esetén a levont kedvezmény
véglegessé válik.
Amennyiben a jövedelem felhasználása 2003. január 1. után
történt, a kedvezmény akkor válik véglegessé, ha a kedvezmény
alapjául szolgáló lakás, jog a szerzôdés megkötésének, a használatba
vételi engedély jogerôre emelkedésének évében vagy az
azt követô 5 évben nem kerül átruházásra. Abban az esetben, ha
az átruházás az említett idôszakban megtörténik, akkor a lakásszerzési
kedvezmény alapjául szolgáló összeget az átruházás
évében jövedelemként kell figyelembe venni. Az elôzôekben foglaltak
szerint kell eljárni akkor is, ha a kedvezmény alapjául szolgáló
jog a magánszemélyen kívülálló ok kivételével bármely más
ok miatt az említett idôszakon belül megszûnik.
Üdv.
Sziasztok!
Egyetértek Garboval, hogy az átruházásból származó bevételt meg kell növelni a korábban érvényesített lakásszerzési kedvezmény alapjával (mivel a 60 hónap nem telt el). De szerintem a szerzési értéket a 14 millióból le kell vonni, vagyis a 8,5 milliót, igy a jövedelem 5,5 millió lesz, amit elköltött az új lakás vásárlására, így adófizetési kötelezettsége nem lesz. Üdv. Mari
Szia Norina!
Szerintem az adóbevallás bevételhez kerül (11+3) 14.000.000,-Ft, költség 8.500.000,- jövedelem 5.500.000,-Ft.Csak ezt kell lakáscélra költeni, ami megtörtént. Adó 0, lakásszerzésra fordított jövedelem adója 1.375.000,-
Üdv.ZSÓC.
Sziasztok!
Én egy kissé kacifántosabbnak gondolom és adófizetéssel is jár szerintem
• az adott ügyletben lakásszerzési kedvezmény érvényesítésével
ingatlan, vagyoni értékû jog átruházásából származó
jövedelem;
Ezt úgy kell értelmezni hogy forrás az új lakás szerzésre 11.000.000.-
ezzel a kedvezménnyel növelve 3.000.000.-
14.000.000.-
uj lakás értéke 13.500.000.-
Különbözet 500.000.-
Jelen esetben lakásszerzési kedvezmény alapja 2.500.000.- ft lenne 625.000.- Ft, de csak 2.000.000.-
forint kedvezmény alap érvényesíthető.
Nem jól gondolom?
Üdv.
Egy része kimaradt :
Amennyiben a lakáscélú felhasználásnak minôsülô cél olyan források bevonásával valósúl meg, amely valamilyen formában államilag támogatott (adómentesség, adókedvezmény
kamattámogatás), akkor a lakásszerzési kedvezményt a
jövedelemnek csak arra a részére lehet érvényesíteni amelyre a törvényben meghatározott források nem nyújtottak fedezetet. A lakásszerzési kedvezmény alapjául szolgáló jövedelem megállapítása
során a következô forrásokat kell figyelembe venni:
• az adott ügyletben lakásszerzési kedvezmény érvényesítésével
ingatlan, vagyoni értékû jog átruházásából származó
jövedelem;
Szia Garbo!
A Te számításod szerint a bevétel egyenlő a jövedelemmel. Azért ez nagy büntetés lenne az adózónak. Szerintem - miután nem telt le a 60 hónap és nem vált véglegessé a korábban érvényesített lakásszerzési kedvezmény - a kedvezmény alapjául szolgáló összeget (3 milliót) a jelenlegi eladásból származó bevételhez hozzá kell számítani. Azonban ebben az esetben is van egy szerzési érték, amit a jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni. Igy szerintem az 5,5 millió Ft felhasználását kell igazolnia. Üdv. Mari
Szia Mari!
Ez valamilyen formában valóban büntetés, mivel az öt év elidegenítési tilalmat nem véletlenül találták ki, és
ha a példában szereplő esetet vesszük figyelembe és még fokozzuk azzal, hogy ezen lakást két év mulva
újból eladja itt már majdnem üzletszerüséget is lehet feltételezni.
A kitöltési útmutatóban hasonló levezetés található és ott nevesítik az adókedvezményt is az államilag
támogatott hitel mellett, stb.,
És az adókedvezmény végül is egy állami támogatás ilyen formában.
Üdv. Jutka
Szia Garbo!
Úgy tűnik, ebben a kérdésben ketten maradtunk. Valószinűleg a kitöltési útmutató 42. oldalán szereplő példára utalsz. Példa a kedvezmény alapjául szolgáló összeg meghatározására: Az ingatlan értékesítéséből származó "jövedelem" 15 millió Ft, adókedvezmény érvényesítési mellett felvett lakáscélú hitel 5 millió, munkáltatói kamatkedvezménnyel nyújtott kölcsön 3 millió. A megvásárolt lakás ára 20 millió Ft, ha ebből levonjuk a kedvezményes forrásokat, akkor 12 millió jön ki saját forrásnak, tehát nem használta fel a 15 millió jövedelmet teljes egészében és ezért a lakásszerzési kedvezmény alapja csak 12 millió Ft lehet.
Még mindig az a véleményem, hogy a kérdező által feltett példánál a tényleges jövedelem 2.5 + 3 millió Ft, tehát ennek a felhasználását kell igazolni. Abban az esetben, ha nem vett fel 8 millió Ft-nál nagyobb összegű támogatott hitelt a lakás vásárlásához, akkor nem kell adót fizetnie.
Lehet, hogy rosszul gondolom?
Üdv. Mari
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 29 vendég