Adófórum

Adózási és számviteli információk

Elengedett kötelezettség?

Ellenőrzés

Elengedett kötelezettség?

HozzászólásSzerző: kovevi » csüt. jan. 01, 1970 1:00 am

Az egyik ügyfelem (társaság) a korábbi alvállalkozója felé 2007. év végén még cc. 11,5 millióval tartozott. Gazdasági kapcsolat már nem állt fenn közöttük, így nem sok mindent tudtak a partner -szállító- cégről. 2009. év során történtek kiegyenlítések a pénztárból (elvileg; ez lett kellett könyvelve) kb. 6 millió értékben, plusz még idén úgy fél millió. Tehát a főkönyvön maradt 5 millió tartozás. Hirtelen jött ötlettől vezérelve kértem a partnerről céginformációt, amely szerint a cégbíróság törölte a társaságot 2008 őszén, megközelítőleg 500 milliós tartozással (adóhiány és jogkövetkezmények).

Most mitévő legyek, így két év múlva? És akkor az a 6,5 millió kiegyenlítés, ha nem volt kinek... a maradék szállítói tartozás (5 millió) leírásához (rendkívüli bevétel) is kellene valami dokumentum. Erre a helyzetre van valakinek protokollja, vagy kezelési alternatívája? Az adóvonzatok is elgondolkodtatóak, hogy ennek az összegnek (11,5 millió) mi levontuk az áfáját (az még hab a tortán az adóhivatalnak, hogy a partner cég ráadásul meg sem fizette), azzal van most teendő? Illetve társasági adó kiszámításánál csökkenthetem-e az adóalapot? (ha jól sejtem, tavaly még megtehettem volna, de idén már nem), hiszen rendkívüli bevételként tervezem elszámolni (értem én, hogy annak idején pedig ráfordításként lett elszámolva). Tovább megyek, még iparűzési adóalapot is csökkentett akkor, mivel alvállalkozói teljesítés volt.

Várom az építőjellegű válaszokat! Előre is köszönöm!

kovevi
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:27 am

Elengedett kötelezettség?

HozzászólásSzerző: validitas » pén. dec. 10, 2010 11:05 am

Szia!

Ez a történet "több sebből is vérzik". Még az is kérdéses lehet, hogy egyáltalán történt-e teljesítés, valós-e a számlán szereplő szolgáltatásnyújtás.

Mindenesetre szerintem az ügyfelednek kellene döntenie. Éppen azért, mert ugyan hogyan történhettek kiegyenlítések 6 millió Ft értékben egy olyan cégnek, amely már nem is létezett? Több, mint gyanús.

Szóval döntsön az ügyfél, de én a helyedben azt javasolnám, hogy önellenőrzéssel az egészet kivenném mind a költségek, mind a hipa, mind az áfa-bevallásokból. Persze ez sok pénzbe kerül.

Le is írhatod a kötelezettséget, hiszen a cég megszűnt. Csatolod mellé a lekért céginformációs adatokat. Nem létező cég felé nincs kötelezettség, ennyi bizonylat elég is szerintem. Az áfát - ha a számla alaki és tartalmi kellékei rendben vannak, a teljesítés valós - szerintem jogszerűen igényeltétek vissza, az nem a ti felelősségi körötök, hogy a partner azt nem fizette meg. Talán be sem vallotta.

Ha leírod és rkiv.bevétel, az biztos, hogy felhívhatja a figyelmet magára - az APEH ilyen "jelek" alapján is kijelölhet ellenőrzésre.

Társ.adó alapot nem csökkent.

Vagy nem csinálsz vele semmit, kivárod az elévülést, és akkor mint elévült kötelezettséget leírod. Ebben az a kockázat, hogy közben kaphat ellenőrzést.

De minden megoldás vagy kockázatos, vagy rendkivül költséges. Ezért kellene az ügyfélnek döntenie - ráadásul az akkori körülményeket is ő tudja.

Üdv: Böbe

 

validitas
 
Hozzászólások: 3
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:14 am

Elengedett kötelezettség?

HozzászólásSzerző: beckari » pén. dec. 10, 2010 11:08 am

Szia Böbe!

Számlázás körében(megtévesztés? címén segítséget kértem megnéznéd?  Kérlek segíts ha tudsz!

beckari
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:12 am

Elengedett kötelezettség?

HozzászólásSzerző: kovevi » pén. dec. 10, 2010 11:36 am

Kedves Böbe!

Jó úton jársz a háttérkörülményeket illetően, de erről ennyi elég is. Tulajdonosváltás történt 2007 év vége, 2008 eleje táján (elhunyt, törvényes örökös folytatja), a cég dolgaiért felelősséggel tartozik. Akármi történt a múltban, a jelenben és főként jövőre nézve, szeretné tisztába tenni a dolgokat, hogy nyugodtan alhasson. A számlák utólagos kivételére biztosan nem fog sor kerülni, többek közt azért is, mert 2005-2006. éviek. Ennyi beszámolót és nagyon-nagyon sok bevallást módosítani... szerintem bevállalhatatlan. A számlák egyébként rendben voltak alakilag, tartalmilag, a teljesítésnél nem voltam ott, de a számla elkészülte feltételezi annak jogalapját, én azt nem kérdőjelezhetem meg. A rendkívüli bevételt én is kerülném (kieg.mellékletben részletezni illik), de mégha elévül, is az lesz. Nem is a múlt aggaszt, azért már nincs, kit elővenni, hanem, hogy az ő (mostani ügyvezető) idejében történtek érdekes kiegyenlítések. Na, én ezeket csinálnám vissza a tavalyi könyvelés és mérleg meg minden módosításával. Ptár +6,5 millió, és akkor már újra 11,5 millió tartozásról beszélünk, amit teljes egészében le lehetne írni mondjuk 2009 elején (jan.1), időben minél közelebb a partner megszűnésének közzétételéhez, de akkor sem lesz teljesen igaz, hiszen 2008 végefelé szüntették meg. És mindezt a héten tudtam csak meg. Ja, és ha már 2009, akkor 2009. évi TAO bevallásban még be lehet állítani csökkentő tételként. Ehhez az arany középút megoldáshoz mit szólsz?

Veronika 

kovevi
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:27 am

Elengedett kötelezettség?

HozzászólásSzerző: validitas » pén. dec. 10, 2010 1:00 pm

Szia Veronika!

Nem javaslom,  mert a pénztárral is bajban leszel, átlagos napi állományra is figyelemmel,meg annak bírságára. Ráadásul az egész 2009-es beszámolót, zárást hiteltelenné teszi - ekkor kp.készlet különbözet nem tűnt fel? Nem volt házipénztár leltár? Stb, stb.

Ha mindezek tetejébe még adóalap csökkentőbe is beteszed, biztos lehetsz benne, hogy egy esetleges revízió alaposan megnézi és szigorúak lesznek. Hiszen ahhoz, hogy te adóalapot csökkents, hozzátartozik, hogy a partner meg növelni köteles, illetve csak azzal az elengedett kötelezettséggel csökkentheted, amelyet belföldi adózó engedett el:

(8) Az (1) bekezdés ly) pontja alkalmazásakor:
a) az adózó akkor csökkentheti adózás előtti eredményét, ha belföldi illetőségű adózó (kivéve az alapítványt, a közalapítványt, a társadalmi szervezetet, a köztestületet, az egyházat, a lakásszövetkezetet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat), külföldi személy (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) vagy magánszemély adott részére támogatást, juttatást vagy eszközt, illetve engedte el kötelezettségét, vállalta át tartozását, továbbá ha térítés nélkül nyújtott részére szolgáltatást;


Ráadásul mire alapozod, hogy elengedett kötelezettség? Nincs semmi iratod róla. Szóval szerintem ez a megoldás még rosszabb.

Még a legjobb - bár kockázatos - megoldás kivárni az elévülést, és akkor leírni. Hiszen ha elévült, akkor már nem vizsgálhatja az APEH. 
 

 

validitas
 
Hozzászólások: 3
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:14 am

Elengedett kötelezettség?

HozzászólásSzerző: kovevi » pén. dec. 10, 2010 2:51 pm

1996. évi LXXXI. törvény

a társasági adóról és az osztalékadóról

ÖTÖDIK RÉSZ

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

VII. fejezet

29/I. § ...

...(2) Az adózó 2009. december 31-éig

a) elengedett kötelezettség, átvállalt tartozás miatt az adóévben elszámolt bevételre;

b) kapott támogatás, juttatás miatt az adóévben elszámolt bevételre

az e törvény 2009. december 31-én hatályos 7. §-a (1) bekezdése ly) alpontja és (8) bekezdése rendelkezését alkalmazhatja, utoljára azon adóévi adóalap utáni adó megállapításánál, amelynek utolsó napja 2012. évben van.

 

Én nem csökkenteni akarom az eredményemet, sőt növelni (rendkívüli bevétel), és éppen ezért én az adóalapot kívánom csökkenteni. De abban igazad van, hogy nincs mire alapozni.

De summa summarum Te is az elévültetést javaslod, ha jól értem.

 

Azért még várok legalább egy választ, hátha másképp közelítik meg.

kovevi
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:27 am

Elengedett kötelezettség?

HozzászólásSzerző: nagy.andrea2 » pén. dec. 10, 2010 7:25 pm

kovévi:

 Csakhogy itt szó sincs elengedett kötelezettségről! Mint ahogyan Böbe azt helyesen megállapította.

A ti esetetekben igazából nem lehet semmit felelősséggel javasolni, csak azt, hogy módosítsatok visszamenőleg mindent. Ezzel persze már elve felhívhatjátok magatokra az adóhatóság figyelmét... Plusz sok pénzt kellene utólag befizetni.

Ezért mondta Böbe praktikusan, hogy ez az a helyzet, amikor talán jobb csendben maradni. De ezt a tanácsot is mindenki csak a saját felelősségére használja... Ezt ugyan Böbe nem írta, de azért nyugodtan odagondolhatod.

Tehát szakmai tanácsot nem lehet (jót) adni, véleményünk lehet csak.

Üdv. Andi

 

Ja, és még annyit, hogy a cégbíróság általi törlés nem feltétlenül jelenti azt, hogy onnantól nincs tartozása, követelése a cégnek. Ha a cb hivatalból törli a céget, akkor ott le kellene folytatni a felszámolási, vagy végelszámolási eljárást. Amit az alvállalkozó nem tett meg. De ez nem jelenti azt, hogy ilyen könnyen szabadultok a (nem létező) tartozásotoktól.

 

nagy.andrea2
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:21 am

Elengedett kötelezettség?

HozzászólásSzerző: validitas » szomb. dec. 11, 2010 6:34 pm

"én az adóalapot kívánom csökkenteni."

Erre írtam én, hogy nem teheted meg, ha a cég valóban megszűnt. (Most hagyjuk figyelmen kívül, hogy valójában nem is elengedett).

Ugyanis az általad bemásolt rész hivatkozik a 7.§ (8) bekezdésére, amely - mint azt már korábban be is másoltam, ki is emeltem - belföldi adóalany által elengedett kötelezettségekre vonatkozik - neki ugyanis emelnie kell vele az adóalapot, ekkor csökkentheti a partner!

Talán ha elolvasnád a hivatkozott jogszabályhelyet....

Andinak köszönöm a kiegészítést, ill. egyértelművé tételt, maximálisan egyetértek vele.

Üdv: Böbe

validitas
 
Hozzászólások: 3
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:14 am

Elengedett kötelezettség?

HozzászólásSzerző: kovevi » szomb. dec. 11, 2010 8:46 pm

Kedves Böbe! Gondolod, hogy bemásolok egy jogszabályi hivatkozást anélkül, hogy elolvasnám? :) Nem teszem. A kapcsolódó törvények (még a már nem hatályos részeit is) témához tartozó részeit megnéztem. Hidd el, a helyemben most Te is az egyetlen vékony hajszálat is erősen a helyén lévő liánnak tekintenéd, amelyben meg is kapaszkodhatsz. De egyelőre minden megoldás csak rossz megoldás. A főkönyvről viszont el kell tűnnie, így vagy úgy, de megoldás kell. Még a cc. 5 milliós továbbhozott vesztesége kihúzhatja a sárból, és akkor a társasági adó kipipálva.

Nem tudtuk meg időben, hogy ilyen gáz a partner, mi több, állítólag idő közben meg is kérdezték az ügyfeleim, hogy minden OK a céggel (persze igen volt a válasz). Pedig akkor talán papír is készült volna, ami alapján leírhattuk volna. Az alábbiak szerint abban az ominózus 30 napban kellett volna jelentkeznünk, jól sejtem?

Tudom, látatlanban nehéz gondolkodni, ezek történtek:

Itt kezdődött a probléma:

A Cégbíróság a rendelkezésére álló adatok

alapján megállapítja, hogy a cég székhelyén,
telephelyén, fióktelepén nem található,
és a cég képviseletére jogosult
személyek lakóhelye, tartózkodási helye is ismeretlen,
illetve a cég képviseletére jogosult lakóhelye
ismeretlennek minősül, mivel a lakóhelye külföldön van és
nincs a Cégjegyzékbe bejegyzett kézbesítési megbízottja.
Ezért a bíróság a 2006. évi V. tv. 89. § (1) bek.
alapján felhívja a cég tagjait (részvényeseit),
hogy a cég törvényes
működéséhez szükséges intézkedéseket 60 (hatvan) napon
belül tegyék meg. A törvényes működés helyreállítása
érdekében a tagok (részvényesek)
a cég legfőbb szervének összehívására is jogosultak.
A felhívás eredménytelensége esetén a bíróság
a 2006. évi V. tv. 90. § (1) bek. alapján az
ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére
irányuló eljárást megindítja.

Folytatódott:

A Cégbíróság a rendelkezésére álló adatok

alapján megállapítja, hogy a cég székhelyén,
telephelyén, fióktelepén nem található,
és a cég képviseletére jogosult
személyek lakóhelye, tartózkodási helye is ismeretlen,
illetve a cég képviseletére jogosult lakóhelye
ismeretlennek minősül, mivel a lakóhelye külföldön van és
nincs a Cégjegyzékbe bejegyzett kézbesítési megbízottja.
Ezért a bíróság a 2006. évi V. tv. 89. § (1) bek.
alapján felhívja a cég tagjait (részvényeseit),
hogy a cég törvényes
működéséhez szükséges intézkedéseket 60 (hatvan) napon
belül tegyék meg. A törvényes működés helyreállítása
érdekében a tagok (részvényesek)
a cég legfőbb szervének összehívására is jogosultak.
A felhívás eredménytelensége esetén a bíróság
a 2006. évi V. tv. 90. § (1) bek. alapján az
ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére
irányuló eljárást megindítja.

 

 

 

A bíróság az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére
irányuló eljárást
a 2006. évi V. tv. 90. § (1) bek. alapján megindítja.
Felhívja a bíróság azokat,
akiknek a cég székhelyére,
működésére - ideértve azt az esetet is,
ha a cég ellen per van folyamatban - illetve
a képviselő lakóhelyére vonatkozó adatról
tudomásuk van, azt ezen végzésnek

a Cégközlönyben

való közzétételtől
számított 30 napon
belül jelentsék be a Cégbíróságnak.
A bíróság felhívja a cég hitelezőit
és az egyéb érdekelteket,
hogy a cég általuk ismert
ingó és ingatlan vagyonára vonatkozó adatokat -
hitelezők esetében hitelezői igényüket is
megjelölve - 30 napon

belül jelentsék be a Cégbíróságnak.

 

Aztán:

A bíróság az ismeretlen székhelyű cég törlését elrendeli.

A végzés ellen a Cégközlönyben való közzétételtől
számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye.

Végül:

A bíróság közzéteszi, hogy a Cégközlöny ...

számában megjelent hivatalbóli törlést elrendelő végzés ...

napján jogerőre emelkedett.

Valóban nagy volt a sötétkedés, jól látjátok. Ez a múlt része, amit rendbe kell hozni, hogy legyen jövője. Mostmár -ezt a malőrt leszámítva- egyenesben van a cég, fent vannak a köztartozásmentes adózók közt is. De ez még megoldásra vár.

Veronika

kovevi
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:27 am

Elengedett kötelezettség?

HozzászólásSzerző: nagy.andrea2 » vas. dec. 12, 2010 11:57 am

Kedves Veronika, az általad beidézett adatok egyre inkább azt az álláspontot erősítik, hogy meg ne próbáld elengedett kötelezettségként kezelni, és azzal adóalapot csökkenteni!

Ha az alvállalkozó cég a székhelyén nem található, és ezért törölték, az arra utal, hogy eleve fiktív cégről van/volt szó. És a fiktív cég által kibocsátott számlákat ti simán lekönyveltétek, költségként elszámoltátok, és az áfá-t levontátok.

Ha van rá lehetőség, inkább dokumentálni kellene utólag, hogy a munkát ténylegesen elvégezték (építési napló, felmérés, tételes átadás-átvétel stb...), a kötelezettséget meg valahogy ki kellene egyenlíteni, pl. mindkét fél által aláírt pénztárbizonylattal. Megjegyzem, hogy ez is igazán kockázatos, de az még rosszabb, ha éveken keresztül ott lóg kötelezettségként a mérlegben - ez akár egy későbbi hitelfelvételnél is bekavarhat.

Mindenképpen le kellene ülnöd a könyvelt cég vezetőjével, és fel kell hívni a figyelmét erre az igen komoly problémára. Sőt, én talán jegyzőkönyvezném is, hogy a vezető hogyan döntött, nehogy később engem is berángassanak a VPOP-hoz.

A vékony hajszál, mint erős lián hasonlatodról meg az jut eszembe, amit a tegnapi továbbképzésen hallottunk: a 2011-es költségvetésben van egy olyan tétel, ami miatt minden könyvelő és cégvezető nyugtalankodhat egy kicsit... Az APEH tervezett bevétele ugyanis jelentős növekedést mutat az idei évhez képest! Ez már utalhat valamire...

Andi

nagy.andrea2
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:21 am

Következő

Vissza: Ellenőrzés

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 2 vendég