Szia Nemvica,
az alábbi cikk talán segíthet a döntésben. (A hirdetésért bocsánat, nem tudtam kitörölni.)
br
Lehet-e nulla a településre jutó helyi iparűzési adó? |  |
Utolsó módosítás: 2010. május. 17 Szerző:
A címben feltett kérdésre a válasz igen prózai: lehet. A jogalkotó ugyanis módszer helyett hangzatos elvekkel próbálja pótolni a képleteket. A matematikai szabályokat azonban hidegen hagyják a szlogenek.
if(!window.goA)document.write('<\/sc'+'ript>'); if(window.goA)goA.addZone(54412,{displayOptions:{bannerhome:'http://ad.adverticum.net'}}); //0) { var start=document.cookie.indexOf(name+"="); if (start!=-1) { start=start+name.length+1; var end=document.cookie.indexOf(";",start); }; if (end==-1) end=document.cookie.length; return unescape(document.cookie.substring(start,end)); }; return ""; }; _gde_set_cookie = function(name,value,days) { var date=new Date(); date.setDate(date.getDate()+days); document.cookie=name+ "=" +escape(value)+((days==null) ? "" : ";expires="+date.toGMTString()); }; _gde_check_counter = function(id,max,time) { var period = 0; var times = new Array (0,86400,604800,2592000); if (max == null || max == 0) return true; if (!isNaN(time[0]) && !isNaN(time[1]) && !isNaN(times[time[0]])) period = time[1] * times[time[0]]; var cookie=_gde_get_cookie(id); cookie=cookie.split(":"); var counter=parseInt(cookie[0]); if (isNaN(counter)) counter = 0; var lasttime=parseInt(cookie[1]); if (isNaN(lasttime)) lasttime = 0; var now=(new Date()).getTime(); if (period > 0) { if (lasttime+period*1000 < now) { counter=0; lasttime=now; }; }; cookie=(++counter)+":"+lasttime; _gde_set_cookie(id,cookie,1000); return (counter <= max); }; if (_gde_check_counter('qCMxKm3QXCiLyzwBKuP.xXWK.j8dxjrwKZPuqHZrQif.07',_gde_user_freq,_gde_cap_time)) document.write(''); //]]> <a href="http://ad.adverticum.net/click.prm?zona=54412" target="_blank" title="Hirdetés"> <img border="0" src="http://ad.adverticum.net/img.prm?zona=54412" alt="Kattintson a hirdetésre!" /></a>
google_protectAndRun("ads_core.google_render_ad", google_handleError, google_render_ad);
Egy pécsi székhelyű vállalkozás a kilencvenes években azért tartott fenn vidéki székhelyet, mert Budapesten gyalázatosan lassú volt a cégbírósági ügyintézés. Miután a fővárosban végzett tevékenység mellett Pécsett se alkalmazottja, se eszköze nem volt, semmilyen olyan megmérhető paraméter nem állt rendelkezésre, amely szerint a helyi iparűzési adó megosztására mód lett volna. A könyvelő némi töprengés után, egy kerek nullát írt be a pécsi iparűzési adóbevallás végére.
Az önkormányzati adóhatóság az ellenőrzése során nem kevesebbet állított: mindegy, hogy miként, de jusson Pécsnek is valamennyi. A könyvelő ugyan az elvvel egyetértett, de a törvény szerint akármelyik megosztási módszert alkalmazta, rendre nulla jött ki. A megosztási módszerek számszerű eredményét a revizor ugyan nem vitatta, mégis a határozatban elmarasztalták a céget, mondván: becsülni kellett volna. Ezt a revizor szóban úgy magyarázta, hogy „megalkudhattak” volna, hogy mennyi jusson Pécs számára.
A könyvelő még az alkura is hajlandó lett volna akkor, ha a főváros is egyet ért azzal, hogy a rá jutó iparűzési adó csökkenjen Pécs javára. A fővárosi ügyintézők azonban ennek a lehetőségét is elutasították, sőt jelezték, hogy nem is kívánnak a vitában részt venni, a vállalkozás azt oldja meg maga. Az önkormányzati adóhatóság kitalált egy 10 százalékos arányt, ezt alkalmazva becsülte meg a neki járó iparűzési adót, majd az összeg felét még bírságként is kiszabta, sőt még késedelmi pótlékot is számított rá.
Önmagában a becslésre se kerülhetett volna sor, hiszen minden adat, tény, körülmény ismert volt, de ez nem zavarta a fellebbezést elbíráló államigazgatási hivatalt. Ennek a másodfokú döntésnek az indoklása kerek-perec kimondta, hogy a jogszabályt a Pénzügyminisztérium különböző szaklapokban megjelent véleménye teszi igazán teljesessé és a vállalkozás téved, ha ezeket figyelmen kívül meri hagyni. A bírósági tárgyaláson azonban az eljáró bírónő csak udvariasságból várta ki az alperesi védekezés ezen részét, majd jelezte, hogy szakfolyóiratokra, újságokra és egyéb nem jogszabályi szintű irományokra a per során a hivatal ne hivatkozzon.
A Baranya Megyei Bíróság 7.K.21.540/2009/6. számú ítélete hatályon kívül helyezte Pécs önkormányzati adóhatóságának kérdéses döntését és ezzel végett vetett a szakmai körökben régóta tartó vitának is. Az iparűzési adó megosztása tehát vezethet nullára, hiszen a törvény szerinti megosztás matematikai szabályait be kell tartani, még akkor is, ha elviekben az ellentmond a törvény szándékának. Ez az ellentmondás tehát nem róható fel se a pécsi székhelyű cégnek, se más vállalkozásnak.
Ki a felelős? A pongyola jogszabályi szöveg ilyen szakmai kérdésekben nem is az Országgyűlés asztalán dől el, hanem az előterjesztő szakfőosztálynál, amely jelen esetben a Pénzügyminisztérium Önkormányzati Adók és Illetékek Főosztálya (hamarosan ez az egység is beleolvad a Nemzetgazdasági Minisztérium szervezetébe). Az önkormányzati szövetségeket hidegen hagyják a megosztás részletszabályai és azokba amúgy eddig se engedett sok beleszólást a minisztérium. Az iparűzési adó esetében az inkoherens, a vállalkozást bizonytalanságban tartó „nem lehet nulla” elv alkotmányossági vizsgálatának eredménye ezek után borítékolható lenne. A jogszabály korrekciója tehát szükségszerű, ha nem akarják az illetékesek kivárni, amíg a viszonylag egyszerűen elbírálható kérdésben az Alkotmánybíróság esetleg – szégyenszemre – döntést hoz.
Érdemes észrevenni, hogy ugyanezen főosztály volt a szakmai kimunkálója a törölt luxusadó és vagyonadó szabályozásának is.
Ruszin Zsolt
