Adófórum

Adózási és számviteli információk

romániai jövedelem utáni adózás

Nemzetközi adózás

romániai jövedelem utáni adózás

HozzászólásSzerző: vonak3 » csüt. jan. 01, 1970 1:00 am

Kedves Mindenki!

Az alábbiakban kérném a segítségeteket:

Van egy kollégám, aki 2009-ben (egész évben) egy romániai cégnél volt alkalmazásban. Sajnos nemcsak Romániában keletkezett jövedelme, hanem Magyarországon is (önálló tevékenységből származó jövedelme volt), és ezért 0953-as bevallást meg kell csinálnom neki, feltüntetve benne a romániai jövedelmét is (bevallás 15-ös sora). Így azonban az összevont adóalapját úgy meg nyomta a romániai jövedelme, hogy magasabb adósávba került (szerencse a szerencsétlenségben, hogy a magyar jövedelme után 36% szja-t vontak, nem az adótábla szerintit, így az a fizetendő szja-ját fedezi), viszont már különadót fizetnie kell.

Kérdéseim:

1.) van a magyar adóhatóság és a román között valami információcsere arról, hogy egy magyar állampolgár Romániában dolgozott (azt akarom ezzel kérdezni, hogy mi van ha a romániai jövedelmét nem valljuk be, ki ellenőrzi ezt?) Megj.: Romániában megcsinálták neki az ottani jövedelme után az adóbevallását.

2.) van-e valami más ötlet arra. hogy ne kelljen különadót fizetnie?

A válaszokat előre is köszönöm!

üdv.:

Ildikó

 

 

 

vonak3
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:25 am

romániai jövedelem utáni adózás

HozzászólásSzerző: melcsi62 » vas. máj. 09, 2010 11:52 am

Szia Ildikó!  Lehetne folytatni a sort a kérdésed kapcsán...  mi van, ha valaki nem vallja be az ingóságértékesítésből származó jövedelmét?, stb..  lehet, hogy soha nem derül ki, lehet, hogy 5 éven belül valamilyen apropó kapcsán még is és akkor lehet vakarózni... külföldi jövedelem esetében valószínűleg a kettős adózást elkerülő egyezmény.. kapcsán van valami "információ csere is"-, de nem néztem még és nem tudom, hogy pontosan hogyan működik..

A különadónál erre legyél figyelemmel:

2007/90. Adózási kérdés
magánszemély külföldön megszerzett jövedelemének figyelembevétele a különadó megállapítása esetén
[az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járulékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 2. §]
A Kjtv. nem rendelkezik arról, hogy a magánszemélyek esetében a különadó alapjának megállapításánál hogyan kell figyelembe venni a külföldről származott jövedelmeket. A nemzetközi egyezményekből következően azonban csak azokat a jövedelmeket lehet adóztatás alá vonni az egyes államokban, amelyekről az egyezmény kifejezetten így rendelkezik. Mivel a különadó is jövedelem alapú adó, ettől eltérő elvet követni értelemszerűen nem lehet. Így azokban az esetekben, amikor a vonatkozó nemzetközi egyezmény alapján az adott jövedelem nem adóztatható a magánszemély illetősége szerinti államban (jelen esetben Magyarországon), az nem lehet a különadó alapja sem. Ha azonban a jövedelem az egyezmény szerint az adóalap megállapításánál figyelembe vehető (adóterhet nem viselő járandóság), értelemszerűen része az összevont adóalapnak is, így befolyásolja a mellette szerzett belföldi jövedelem személyi jövedelemadó- és különadó kötelezettségét is.
Ha az összevont adóalapban külföldről és belföldről származó jövedelem egyaránt van, meg kell állapítani az összes jövedelem és a járulékfizetés felső határa közötti különbséget. Ha az együttes jövedelem kisebb, mint a járulékfizetés felső határa, értelemszerűen nem kell különadót fizetni. Ha az összes jövedelem meghaladja az említett határt, de a belföldről származó jövedelemrész kisebb, mint a különbség, akkor a különadó alapja a belföldről származó jövedelem összege. Abban az esetben, ha a belföldi jövedelem nagyobb, mint a különbség, a különadó alapja a két összeg különbsége.
(PM Jövedelemadók főosztálya 7341/2007. - APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 3302480745/2007.; AEÉ 2007/9.)
  
 Üdv.

 

melcsi62
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:16 am

romániai jövedelem utáni adózás

HozzászólásSzerző: hvanna » vas. máj. 09, 2010 2:44 pm

  Szia Ildikó !

 Igen van információ csere.. a  törvény 28. cikk. szerint...   Szerintem legrövidebb út az egyenes út...

 

1996. évi XCIX. törvény

a Magyar Köztársaság és Románia között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén Bukarestben, 1993. szeptember 16-án aláírt Egyezmény kihirdetéséről1

 


28. Cikk

Információcsere

1. A Szerződő Államok illetékes hatóságai kicserélik egymással az olyan tájékoztatást, amely az Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtásához, vagy a Szerződő Államokban az Egyezmény hatálya alá tartozó adókra vonatkozó belső jogszabályi rendelkezések végrehajtásához szükséges, amennyiben az ezek szerinti adóztatás nem ellentétes az Egyezménnyel. A kölcsönös tájékoztatást az 1. Cikk nem korlátozza. A Szerződő Állam a kapott tájékoztatást ugyanúgy titokként kezeli, mint az ennek az Államnak a belső jogszabályai szerint megszerzett információt, és csak olyan személyek vagy hatóságok (beleértve a bíróságokat és a közigazgatási szerveket) előtt fedi fel, amelyek az Egyezmény hatálya alá tartozó adók kivetésével vagy beszedésével, azok érvényesítésével és a velük kapcsolatos peres eljárással vagy jogorvoslat elbírálásával foglalkoznak. Ezek a személyek vagy hatóságok a tájékoztatást csak ilyen célokra használhatják fel. A tájékoztatást nyilvános bírósági tárgyalásokon vagy bírósági ítéletekben felfedhetik. A tájékoztatást adó Állam kérésére a tájékoztatást titokként kell kezelni.

2. Az 1. bekezdés rendelkezései semmilyen esetben sem értelmezhetők oly módon, mintha valamelyik Szerződő Államot köteleznék

a) az egyik vagy a másik Szerződő Állam jogszabályaival vagy államigazgatási gyakorlatával ellentétes intézkedések végrehajtására;

b) olyan információ átadására, amely az egyik vagy a másik Szerződő Állam jogszabályai szerint vagy a közigazgatás szokásos rendjében nem szerezhető be;

c) olyan információ átadására, amely szakmai, üzleti, ipari, kereskedelmi vagy foglalkozási titkot, szakmai eljárást vagy olyan információt fedne fel, amelynek nyilvánosságra hozatala ellentmondana a közrendnek (ordre public).

Üdv:hvanna

 

hvanna
 
Hozzászólások: 1
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:20 am

romániai jövedelem utáni adózás

HozzászólásSzerző: vonak3 » vas. máj. 09, 2010 4:11 pm

Szia!

Nagyon szépen köszönöm a válaszodat!

Viszont az alábbi mondatodat nem értem :

" Abban az esetben, ha a belföldi jövedelem nagyobb, mint a különbség, a különadó alapja a két összeg különbsége."

A kollégám jövedelme így alakult:

belföldi jövedelem: 5.344.740 Ft

romániai jövedelme: 4.343.568 Ft

összjövedelme így: 9.688.308 Ft

nyugdíjjárulék alap felső határa 7.446.000 Ft

különbség: 2.242.308 Ft (ez az abevprg. szerint a különadó alapja)

különadója : 2.242.308 Ft x 4% : 89.692 Ft

Szerinted így jól van kiszámolva?

üdv.: 

Ildikó

vonak3
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:25 am

romániai jövedelem utáni adózás

HozzászólásSzerző: vonak3 » vas. máj. 09, 2010 4:20 pm

Szia!

Nagyon szépen köszönöm a válaszodat!

Nem figyeltem erre a cikkre, pedig elolvastam az egyezményt :(.

Szerintem is az egyenes út a legrövidebb, csak ha nem lett volna magyarországi jövedelme akkor még bevallást sem kellett volna csinálnom neki és akkor se szja, se különadó kötelezettsége nem keletkezett volna.

Azért nagyon durva, hogy egy "adóterhet nem viselő járandóság" ennyire nem "adómentes" így.

Ildikó

 

vonak3
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:25 am

romániai jövedelem utáni adózás

HozzászólásSzerző: melcsi62 » vas. máj. 09, 2010 5:45 pm

Ebben az esetben valóban a 2.242.308 Ft lesz a különadó alap.

 példán levezetve:

 

- Ha az összevont adóalapba tartozó jövedelem nem éri el a járulékfizetés felső határát, értelemszerűen nem kell különadót fizetni.
- Ha az összevont adóalapba tartozó jövedelem meghaladja a járulékfizetés felső határát, de abban
 = a belföldről származó jövedelemrész kisebb, mint az összes jövedelem és a járulékfizetés felső határa közötti különbség, akkor a különadó alapja a belföldről származó jövedelem.
 Példa:
 a belföldről származó jövedelem 1 millió forint
 a külföldről származó jövedelem 9 millió forint
 a járulékfizetés felső határa (7.446.000 forint) és az összes jövedelem (10 millió forint) különbsége  2.554.000 forint
 ami több, mint a belföldről származó jövedelem, ezért a különadó alapja a belföldről származó jövedelemrész, azaz 1 millió forint
 = a belföldről származó jövedelemrész nagyobb, mint az összes jövedelem és a járulékfizetés felső határának különbsége, akkor a különadó alapja a járulékfizetés felső határa és az összes jövedelem közötti különbség.
 Példa:
 a belföldről származó jövedelem 6 millió forint
 a külföldről származó jövedelem 4 millió forint
 a járulékfizetés felső határa (7.446.000) és az összes jövedelem (10 millió forint) különbsége  2.554.000 forint
 ami kisebb, mint a belföldről származó jövedelem, ezért a különadó alapja a járulékfizetés felső határa és az összes jövedelem közötti különbség,
 azaz 2.554.000 forint.

Üdv.

 

melcsi62
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:16 am


Vissza: Nemzetközi adózás

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 0 vendég

cron