Szerző: Kardos.Judit » szer. ápr. 14, 2010 12:52 pm
Nemleges nyilatkozatot kieg tev. egyéni vállalkozó és társadalmi szervezet adhat be. Osztom Enci véleményét GY_M_S megyében nagyon régóta így van, de az Adó szaklapban megjelent cikkből is ez jön le nekem. Társaság nem nyilatkozhat, hanem nullás bevallást ad. Valaki csak irányítja a céget.....
Üdv: K.Judit
Szerző: melcsi62 » szer. ápr. 14, 2010 2:28 pm
Sziasztok! Mindenki saját belátása szerint jár el, de véleményem szerint attól, hogy valaki irányít egy céget, az attól még nem biztos, hogy biztosítottnak minősülő jogviszonyban teszi azt..
De az onyf.hu-n fenn vann:
2009-11-26 14:20
--- ezekben sehol nincs olyan, hogy csak azért kell egy nem biztosított (fiktív biztosított) valakire vonatkozóan NYENYI lapot leadni, hogy NYENYI menjen és ne a nyilatkozat.
Egyértelműen ott van a N14 nyilatkozat mellett:, hogy azok az adatszolgáltatásra kötelezettek, akiknek nyilvántartási lapot kiállítani nem kell, ha nincs kiről kiállítani, akkor nem kell kiállítani.
Üdv.
Szerző: Kardos.Judit » szer. ápr. 14, 2010 3:56 pm
Forrás:ADÓ TB KALAUZ
A hat év alatt a nemleges nyilatkozatra vonatkozó szabályozás tartalmilag öt ízben változott meg.
6. 2008. január 1-jétõl kezdõdõen hatályos szabályozás értelmében "annak a szervnek (szervezetnek), amelynek az (1) bekezdés alapján nyilvántartó lapot kiállítania nem kell, e tényrõl a tárgyévet követõ év április 30-áig - a nemlegesség okának megjelölése mellett - a területileg illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságot értesítenie kell. "A Tbj. 5. §-ának (3) bekezdése szerinti biztosított és a Tbj. 26. §-ának (7) bekezdése szerinti felszolgáló továbbra sem köteles nyilvántartó lapot kiállítani, ha a személyi jövedelemadó-bevallásában járulékalapot képezõ jövedelem, illetve borravaló hiányában nyugdíj-biztosítási, nyugdíjjárulék-bevallást, illetve befizetést nem teljesített. [A TnyR. 86. § (2) bekezdésének 2008. január 1-jétõl hatályos szövegét a TnyR. módosításáról szóló 365/2007. (XII. 23.) kormányrendelet 18. § (2) bekezdés ae) pontja állapította meg. Az átmeneti rendelkezés értelmében a 2007. december 31-ét követõ adatszolgáltatásra kell alkalmazni. ]
Fentiekre figyelemmel - a jelenleg is hatályos elõírás értelmében - a 2008. január 1-jétõl kezdõdõen teljesített adatszolgáltatások esetében a nemleges nyilatkozat kötelezettsége azon szervek (szervezetek) esetében áll fenn, amelyeknek a TnyR. 86. § (1) bekezdésében foglalt adatszolgáltatási fõ szabály értelmében nyilvántartó lapot kiállítaniuk nem kell.
2. A "nullás" adattartalmú adatszolgáltatásról
Az ún. "nullás" adattartalmú adatszolgáltatás alapja az a generális szabály, amely a NYENYI adatszolgáltatást a biztosítottak körébe tartozó személyekre nézve kivétel nélkül kötelezõvé teszi. [A TnyR. 86. § (1) bekezdésére figyelemmel a Tbj. 5. § (1)-(3) bekezdésében említett biztosítottakról nyilvántartólapot kell kiállítani.]
E kötelezettség azokban az esetekben is fennáll, amikor a jogalkotó az alapjogviszony valamely sajátossága miatt, nem írja elõ kötelezõ jelleggel a fizetendõ járulékok alapját, és megengedi a ténylegesen elért járulékalapot képezõ jövedelem - adott esetben 0 forint - alapján történõ járulékfizetést. A jelenleg hatályos szabályozásban a jogalkotó által elõbbi kedvezménnyel honorált esetek részben az egyidejûleg fennálló több jogviszonyhoz, részben pedig a biztosítotti kategória speciális ismérveihez köthetõek.
2.1. "Nullás" adatszolgáltatás többes jogviszonyok esetén
1. A Tbj. 5. § (1) bekezdés e), illetõleg f) pontja alapján - ténylegesen elért járulékalapot képezõ jövedelemre tekintet nélkül is - biztosítottak a kiegészítõ tevékenységûnek nem minõsülõ egyéni illetõleg társas vállalkozók.
A Tbj. 31. § (4) bekezdése értelmében, amennyiben a társas vállalkozó vagy az egyéni vállalkozó egyidejûleg munkaviszonyban is áll és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetõleg közép- vagy felsõfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, a társadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulékalapot képezõ jövedelem. (Elõbbiektõl eltérõen az egyszerûsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozó esetében az egyszerûsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében pedig az átalányadó alapját képezõ jövedelem képezi a járulékok alapját.)
Amennyiben az egyidejûleg legalább heti 36 órás munkaviszonyban álló vagy közép- vagy felsõfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató társas, illetõleg egyéni vállalkozónak e tevékenységében járulékalapot képezõ jövedelme nem volt, személyére nézve fennáll a "nullás" adatszolgáltatás kötelezettsége.
2. "Nullás" adatszolgáltatási kötelezettség állhat fenn - azon jogviszonya(i) alapján, amely(ek)ben a Tbj. 31. § (6) bekezdésére figyelemmel a járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képezõ jövedelem - az egyidejûleg társas vállalkozóként is biztosított egyéni vállalkozó esetén is.
3. Mentesség az adatszolgáltatás alól
Nem kell adatszolgáltatást teljesíteniük
- a Tbj. 5. § (3) bekezdése szerinti biztosítottaknak (cégközi kapcsolatokon alapuló biztosítás esete), ha a személyi jövedelemadó-bevallásukban járulékalapot képezõ jövedelem hiányában nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulék-bevallást, illetve -befizetést nem teljesítettek,
- a Tbj. 26. § (7) bekezdése szerinti felszolgálóknak, ha a személyi jövedelemadó-bevallásukban borravaló hiányában nyugdíj-biztosítási, nyugdíjjárulék-bevallást, illetve -befizetést nem teljesítettek,
--a foglalkoztatónak nem minõsülõ kiegészítõ tevékenységû egyéni vállalkozóknak, ha e tevékenységükbõl járulékalapot képezõ jövedelmük nem származott, és
- azoknak a mezõgazdasági õstermelõknek, akik (az adatszolgáltatással érintett idõszakban mindvégig) saját jogú nyugdíjban részesültek, illetõleg özvegyi nyugdíjban részesültek, és a reájuk nézve irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték. (Tekintettel arra, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség csak a biztosított mezõgazdasági õstermelõk után áll fenn. Az említett szempontoknak megfelelõ mezõgazdasági õstermelõk pedig nem esnek biztosítási kötelezettség alá.)
Természetesen a fenti kör által - kötelezettség hiányában és formakényszer nélkül - a mentességre tett bejelentést a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek elfogadják, feldolgozzák, és adategyeztetés vagy ellenõrzés keretében vizsgálják. (A formakényszer hiánya miatt ilyen esetekben a gyakorlatban el lehet fogadni a nemleges nyilatkozat formanyomtatvány alkalmazásával tett bejelentést is, de azt megkövetelni nem lehet.)
KJ.
Szerző: melcsi62 » szer. ápr. 14, 2010 7:38 pm
Szia Judit! Ezt senki nem vitatja. De ha adott gazd.társaságban nincs egyetlen társasvállalkozó se, se nulla forinttal, se jövedelemmel, és egyetlen olyan ember sincs benne, akiről nyilvántartó lapot kellene kiállítani.., akkor egyszerűen nincs kiről kiállítani nyilvántartó lapot.
Teljesen más dolog az, hogy nem volt-e járulékalapot képező kifizetés, miközben volt a társaságban társasvállalkozó, aki olyan társasvállalkozó volt, hogy nullás, mert pld-ul máshol heti 36 órás... járó munkaviszony mellett volt társasvállalkozó is és jövedelmet nem vett fel... és teljesen más az, akinek semmiféle munkavégzéses jogviszonyú embere nincs...
Azok a magánszemély cég tulajdonosok, akik személyes közreműködésre nem kötelezettek, azok nem társasvállalkozók..
Amit betettél pld-ul a nulla forintnál a társasvállalkozói jogviszonyról beszél..., (aki akkor is biztosítottnak minősül, ha nincs járulékalapja....) én meg azzal kapcsolatban fejtettem ki a véleményemet többször, mikor azt írja a válaszoló, hogy nem fogadták el a nemleges nyilatkozatot és azt közölték vele, hogy ha nincs biztosítottja, akkor adjon NYENYI adatlapot az ügyvezetőről...akkor is, ha az nem biztosított, ... Én nem arról írtam a nemleges nyilatkozat vonatkozásában, hogy van-e valakinek járulékalapja,.. hanem arról, hogy nincs biztosítottja.
Az ilyen, biztosítottal nem rendelkező cégről egyértelmű, hogy csak nemleges nyilatkozatot tud beadni. És ez teljesen más, mint az, hogy van biztosított a társaságnál, de nincs járulékalap.
Üdv.
Szerző: Kardos.Judit » szer. ápr. 14, 2010 7:48 pm
Szia Melcsi !
Én csak azt szeretném mondani, hogy nálunk nem lehet társaságokra és egyéni vállalkozókra nemleges nyilatkozatot beadni, mert nem fogadják el. Nem tartom életszerűnek, hogy egy vállalkozásnál senkit nem kell jelenteni. Valakinek kell dolgozni, ha ezt bér nélkül nulla Ft-ért teszi akkor is.
KJ.
Szerző: melcsi62 » szer. ápr. 14, 2010 8:24 pm
Sok olyan cég van, akinek nincs bevétele sem, nincs tagi személyes közreműk-re kötelezve senki, a céget nem akarják még megszüntetni - mondván jó lehet még - , van ingyenes ügyvezője és kalap.. De működő, bevételszerző tevékenységet folytató cégnél is előfordulhat, hogy nincs foglalkoztatottja, nincs biztosítotti jogviszonyosa.
Nekem, akinek személyesen vittem be a nemleges nyilatkozatát, mert már korábban is olvastam itt többektől, hogy nem lehet nyilatkozni, stb.. az pld-ul ingatlan bérbeadó, a tulajok külföldön és külföldiek, van ingyenes ügyvezető és minden olyan dologgal, ami az ügyvezetésen kívül esetleg szükséges, arra az ügyvezető külső vállalkozásokkal kötött szerződést, akik számláznak a cég felé, tehát nincs szükség foglalkoztatottra és nincs is neki.
A megyei nyugd.bizt.igazgatóságon át is beszéltük.. és speciel, itt egyértelműen leszögezték, hogy a tv.-i előírások alapján kell eljárni.. akinek nincs nyilvántartó lap kiállítási kötelezettsége, mert nincs biztosítottja, és nincs olyan kieg.tev.társasvállalkozója, akinek lenne nyugd.járulék alapja, az a cég a nemleges nyilatkozattal tesz eleget a tv. szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének... nem értik, honnan szedem, hogy esetleg az ilyen célt szolgáló nemleges nyilatkozatból gond adódna.
Az egyértelmű, hogy az egyéni vállalkozó az köteles NYENY-it adni, ha másról nem saját magáról, akár nullásan.
Üdv.
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 11 vendég
