Nézzük akkor a kérdést:
A törvény alapján az egyéni vállalkozó 2009-ben sem, 2010-ben sem számolhat el költségként a kérdésben szereplő juttatásokat saját magának. Ugyanis az SZJA-törvény szerint az egyéni vállalkozó önmagával szemben nem kifizető. A 3.§:
81. Kifizető: az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott személy azzal az eltéréssel, hogy kifizetőnek minősül a külföldi személy által belföldi szolgáltatói tevékenysége tekintetében megbízott belföldi illetőségű hitelintézet is, ha az ilyen megbízás alapján belföldön adóköteles jövedelmet fizet ki (ír jóvá).
Az adózás rendjéről szóló törvény (Art) 178.§ a következőképpen definiálja a kifizetőt:
18. kifizető: az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti. Kamat esetében kifizető az, aki a személyi jövedelemadó törvény szerint magánszemélynek kamatjövedelmet fizet ki, a kölcsönt igénybe vette, a kötvényt kibocsátotta, osztalék esetében az az adózó, amelynek a vagyona terhére az osztalékot juttatják. Tőzsdei kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult személy közreműködésével kötött ügyletből származó jövedelem esetében kifizető a megbízott (bizományos). Külföldről származó, belföldön adóköteles bevétel esetében kifizető a belföldi illetőségű megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó), kivéve a megbízott hitelintézet olyan megbízását, amely kizárólag az átutalás (kifizetés) teljesítésére terjed ki. A külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetése esetén a fióktelepet, illetve a kereskedelmi képviseletet kifizetőnek kell tekinteni. Ugyancsak kifizetőnek minősül minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet. Az adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetőjének azt kell tekinteni, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette. Az adóköteles nyeremény szempontjából kifizető a szerencsejáték szervezője, függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül vagy közvetítő útján juttatja a magánszemélynek. Kifizetőnek minősül a Tbj. 4. § a) pontja szerinti foglalkoztató is. Letétből történő kifizetés esetén a hatóságok, nyomozó hatóságok, bíróságok, ügyvédek, közjegyzők és a bírósági végrehajtók nem minősülnek kifizetőnek,
Jövedelmet juttat a kifizető valakinek, de az ev. nem juttat önmagának, hanem bevételt szerez, amellyel szemben - ahogyan a kérdésedben is szerepel - költséget számol el. Szintén az Art-ból:
28. vállalkozási tevékenység: az a rendszeres gazdasági tevékenység, amelyet a magánszemély, illetve a jogi személy vagy egyéb szervezet saját nevében és kockázatára üzletszerűen végez,
29. vállalkozó: a magánszemély, ha belföldön saját nevében és kockázatára az egyéni vállalkozóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói tevékenységet végez és az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szerepel, továbbá az az egyéb magánszemély, akinek a tevékenységét törvény vállalkozási tevékenységnek minősíti, valamint a jogi személy, egyéb szervezet, amely rendszeresen üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat,
Önmagának nem foglalkoztatója, mert ahogy az Art is utal rá, a Tbj. törvény 4.§ a) szerint :
4. § E törvény alkalmazásában:
a) Foglalkoztató:
1. bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat.
Az egyéni vállalkozót tehát csak akkor tekinti foglalkoztatónak, ha más személynek juttat járulékalapot képező jövedelmet, és az ev-t - önmagával kapcsolatosan - külön meghatározza:
b) Egyéni vállalkozó:
1. az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy,
A fentiek szerint az ev. önmagával szemben nem foglalkoztató és nem kifizető. De az SZJA-törvény egyéb előírásai is alátámasztják.
49/B. § (1) A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó az e tevékenységéből származó vállalkozói bevételét a 4. és a 10. számú melléklet rendelkezései szerint, a vállalkozói jövedelmét a vállalkozói bevételből - legfeljebb annak mértékéig, figyelembe véve a (2)-(7) bekezdés rendelkezéseit is - a vállalkozói költség levonásával határozza meg. Vállalkozói költségként a vállalkozói kivét és a vállalkozói bevétel elérése érdekében felmerült kiadás a 4. és 11. számú melléklet rendelkezései szerint számolható el.
11. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez
A vállalkozói költségek elszámolásáról
A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónak a vállalkozói adóalap kiszámításához, a vállalkozói költségek meghatározására, e törvénynek az elismert költségekre és a költségek elszámolására vonatkozó általános rendelkezéseit is figyelembe véve, az e mellékletben foglaltakat kell alkalmaznia.
Kizárólag üzemi célt szolgálnak azok a tárgyi eszközök és nem anyagi javak, amelyeket a magánszemély önálló tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják. Nem minősülhet kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek a személygépkocsi.
Az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el
a) a vállalkozói kivétet;
b) a bevétel megszerzésével közvetlenül összefüggő kiadásokat, az adott előleget;
c) a tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírását;
d) e tevékenységének megkezdése előtt - legfeljebb három évvel korábban - beszerzett, és utóbb e tevékenység végzése során felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadásait, valamint a tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb kiadásait a tevékenységének kezdő évében, továbbá a legfeljebb három évvel korábban beszerzett tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírásának elszámolását megkezdheti.
A több önálló tevékenységhez használt tárgyi eszközök, nem anyagi javak esetében a magánszemély választhat, hogy melyik tevékenységének bevételével szemben számolja el az e melléklet rendelkezései szerint érvényesíthető költséget. A költség (az értékcsökkenési leírás a teljes leírásig) nem osztható meg a különböző tevékenységek bevételei között.
A jellemzően előforduló költségek felsorolása ez után következik, azonban kötelezően írja, hogy költségként a bevétel megszerzésével közvetlenül összefüggő költségeket számolhatja el az ev. Itt tehát a közvetlennek nem nevezhető juttatásokat nem engedi meg elszámolni, és nincs ilyen a felsorolásban sem.
A törvény 70-71.§-ai taglalják a kedvezményes, 25% SZJA-val adható juttatásokat, de itt a törvény munkáltatót és társas vállalkozást ír. És az 1.sz. mellékletben említett, adómentesen adható internet és számítógép juttatásnál kizárólag munkavállaló szerepel.
Fentiekre alapozva tehát az ev. a kérdésben szereplő juttatásokat nem számolhatja el költségként, amennyiben mégis ilyet "juttat" önmagának,azaz költségként el kíván számolni ilyen kifizetéseket, az vállalkozói kivétnek minősül, és ugyanúgy adózik-járulékozik is.
Az egyéni cég viszont 2010-ben elszámolhat a 70.§-ban felsorolt juttatásokat, mert az SZJA-törvény az egyéni céget is társas vállalkozásként határozza meg, ezért szerintem ahol a törvény társas vállalkozást említ, ott az egyéni cég is beleértendő.
33. Társas vállalkozás: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is), az európai szövetkezet, az egyesülés, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az egyéni cég, az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az erdőbirtokossági társulat, az MRP szervezet.
Üdv: Böbe