Szia Andi! A jogtanácsosnak nagyjából igaza van... a 3.188.000 Ft évesen az évesen tényleges 2.510.236 Ft, havi átlag tényleges: 209.186 Ft jövedelem. Most szankciója van annak, ha a munkavállaló úgy kéri az adójóváírást, hogy emiatt neki fizetendő adókülönbözete fog keletkezni.
Tehát a nyilatkozónak fel kell mérnie, hogy a rendszeres havi bérét figyelembe véve, mi és mennyi olyan jövedelme keletkezhet, ami beszámít annak vizsgálatába, hogy mi a jövedelmi határ az adójóváírás igénybevételéz.A jogtanácsos óvatosságból szerintem a nyilatkozat kitöltési útmutatójából erre gondolt :
Figyelem! "Amennyiben Ön olyan adóelőleg-levonást kér, aminek következtében utóbb Önnek felróható okból a levont adóelőleg összege nem éri el a ténylegesen fizetendő személyi jövedelemadó összegét, akkor Ön a különbözet – feltéve, hogy az a 10 ezer forintot meghaladja – 12 százalékát bírságként köteles megfizetni. Önnek felróható okból keletkezik az adókülönbözet akkor, ha Ön az adójóváírásról szóló nyilatkozatot megteszi (vagy a korábban megtett nyilatkozatát nem vonja vissza), annak ellenére, hogy a várható éves összes jövedelme – mely tartalmazza az adóalap-kiegészítés és egyes külön adózó jövedelmek összegét is – meghaladja a 3 millió 188 ezer forintot, azaz a jövedelmének várható összege alapján az adójóváírásra csak csökkentett összegben vagy egyáltalán nem lenne jogosult. "
Ott lehet félreértés, hogy az éves bevallása alapján majd, ha a magánszemély kicsit túllépi (szuperbruttóasan max.1.510 eFt-tól kevesebbel) -a megadott összeghatárt, attól még valamennyi adójóváírás érvényesítésére jogosult lesz.. függetlenül attól, hogy évközben nem ad nyilatkozatot adójóváírásra, mert a máshonnan is kapott jövedelme alapján ő tudja, hogy együttesen túl fogja lépni a 3.188 eFt-ot.... Abban viszont egyáltalán nincs igaza, hogy meg lenne határozva az, hogy a 3.188.000 Ft-ot mivel lehet túllépni..
Ha a 250.000 Ft tényleges havi jövedelmű ember kéri az adójóváírást, akkor arra figyelemmel kell lennie, hogy időben visszavonja majd azt, hogy ne keletkezzen neki adófizetési kötelezettsége emiatt.. elméletileg a nyilatkozata alapján a munkáltató 10 hónapon keresztül számolna neki havi 15.100 Ft-tal, ami összesen: 151.000 Ft, ugyanakkor ha a teljes 12 hónapot dolgozni fogja, tehát az éves adóelőleg alapja: 3.810.000 Ft lesz, akkor adójóváírásként csak 106.560 Ft illetné meg, tehát a 151.000 Ft és a 106.560 Ft több a különbség, mint 10.000 Ft, így ha a dolgozó kéri az adójóváírást, akkor oda kell figyelnie, hogy mikor állíttatja azt le, mert a munkáltató saját maga nem köteles leállni csak novembertől.. tehát neki legkésőbb a júliusi számfejtést megelőzően le kell, hogy mondja..
Úgy, hogy most a dolgozó is legyen adószakértő.. mert ugye odaadom neki a nyilatkozat kitöltési útmutatóját.. és örül a dolgozó, mert két cégben is dolgozik 4-4 órában, de havi 71-71 ezer forintért és olvassa, hogy ő mind a két helyén leadhatja az adójóváírási kérelmét, mert az APEH azt írja, sőt még azt is tudja, hogy ő még szuperbruttósan a kettővel együtt sem lépi majd túl a 3.188 eft-ot..
csak azt nehéz feltolni az agyáig, hogy ha nyilatkozik mind a két helyre, akkor mind a két helyen fogják neki adni a 15.100-15.100 Ft adójóváírást, ami így meg csalás, hiszen egy hónapra összesen illeti meg 15.100 Ft..
Ha már beletették ezt az örömteli szöveget a tájékoztatóba, akkor odaírhatták volna, hogy csak akkor nyilatkozhat több helyen, ha összesen a több munkáltatónál nem több a tényleges bére, mint 69.940 Ft/hó...
Üdv.