Üzleti késedelmi kamat

[mogyoró]

Társaságunk jelentős követelésállománnyal rendelkezik (építőipar). Sokszor a teljesített, elfogadott és kiszámlázott összeg megtérülésének is örülünk, késedelmi kamat terhelésétől ilyenkor eltekintünk (van, hogy erről írásban is meg kell állapodnunk. pl. x ideig a számla értékét rendezi, addig nem indítunk jogi eljárást és nincs késedelmi kamat). Társasági adó alap módosító tétel-e, mint elengedett követelés, hogy a Ptk-ban meghatározott késedelmi kamat szintet (301§) nem terheljük ki (szerződésben ettől eltérő nincs kikötve, csak ptk-ra hivatkozás van). Lehet-e szerződés szerint 0%-os, vagy az alapkamat+7%-nál kisebb mértékű késedelmi kamatban megállapodni?Mi a helyzet kapcsolat vállalkozások esetében? Mekkora az a fizetési határidő (pl. 180 nap), amely kiköthető szerződésben, és az APEH nem kifogásolja?Ha a ki nem terhelt késedelmi kamat adóalap növelő, és ezért célszerű a késedelmi kamat értesítőt elküldeni, de teljesítés nem érkezik rá (pl. a mérlegkészítésig), és az eredeti számla összege ki van egyenlítve, kell-e elhatárolást végezni és bevételként elszámolni? Ha nem, hogyan kell nyilvántartani a kiküldött értesítőkben kiszámolt késedelmi kamatot, és mikor lehet kivezetni a nyilvántartásból, ha nem rendezik?Fordítva: Ha mi teljesítünk késve egy számlát és utána a késedelmi kamatról az értesítést megkaptuk, de nem egyenlítettük ki, kell-e elhatárolni, illetve ha a késedelmes számla kiegyenlítése még nem történt meg mérlegkészítésig, de biztosan ki kell fizetni, és utána biztos, hogy kiterhelik a szerződés szerinti késedelmi kamatot, lehet-e pl céltartalékot képezni a késedelmi kamatra, mint biztosan felmerülő jövőbeni kötelezettségVan-e valakinek tapasztalata az APEH ezen területre kiterjedő eljárásaira?Köszönöm a válaszokat és elnézést a sok kérdésért. Még rengeteg kérdésem volna, és még ilyen jellegű fórumhoz sosem fordultam. Legközelebb megpróbálok rövidebb lenni.

[madora100]

Mogyoró!

A késedelmi kamatot annak kiegyenlítésekor kell könyvelni, arra időbeli elhatárolást nem lehet alkalmazni. A fizetési határidőben a felek szabadon állapodnak meg. A szerződés szabadságánál fogva erre nincs kötelező előírás. A ptkszabályozza a a szerződésben megállapított fizetési határidőtől eltérő kiegyenlítés miatti felszámítható késedelmi kamat lehetőségét. De a jogosult annak felszámításáról lemond, azt nem kell könyvelni azon egyszerű oknál fogva, hogy a késedelmi kamatot -mint azt már fentebb említettem- a kiegyenlítéskor kell figyelembe venni. (ha egyáltalán felszámításra kerül) Ha a késedelmi kamat kiszámlázásra kerül, akkor azt a nullás számlaosztályban nyílván lehet tartani (vagy egyéb nyilvántartásba), ezesetben viszont meg kell kísérelni annak behajtását ugyanúgy, mint a vevő követelést.

[zspotorke]

Szia Mogyoró!

Az egyéb szerződéses kapcsolatokban  (tehát nem magánemberek közötti- mert ott csak akkor jár, ha erről kifejezetten rendelkeznek) a kamat automatikusan jár, kikötés nélkül is. Abban az esetben nincs csak kamatfizetési kötelezettség, ha ez alól a jogszabály kivételt tesz.
A késedelmi kamatot a Ptk. 301.§-a szabályozza, mely a késedelembe eséstől jár a jogosultnak. Tehát pl. amennyiben a kötelezett határidőre nem teljesít, akkor a határidőt követően késedelmi kamattal növelten áll fenn a tartozása. Ez persze nem jelenti azt, hogy élni is kötelező a lehetőséggel - ahogy ezt már írta Madora is.

A kamat eltérő a minősítése attól függ, hogy mi okból számítják fel.
A felek maguk a szerződésben, vagy a polgárjog, illetve más jogszabályok előírhatnak bizonyos szankciókat (joghátrányt) akkor, ha valamely magatartást nem szabályszerűen teljesítenek. E szankciókat, pótdíjakat a jogszabályok, illetve maguk a felek is változatos névvel illethetik.

A késedelmi kamatot mivel áfa területi hatályán kívüli eset, nem kell számlázni elegendő az ügyletre jellemző és pontosan kiszámított és számlaszámonként és késedelmes naponként a szerződésben vagy egyéb módon megállapodott mértékű kamat százalékkal kiszámított kamatterhelő levélben értesíteni a vevőket a fizetendő kamat összegéről.

Könyvelni a behajtás bizonytalan volta miatt csak a pénzügyi esedékességkor, vagyis a befolyáskor kell.

Az áruszállítás, a szolgáltatás ellenértékének késedelmes kiegyenlítése miatt járó összeget (késedelmi kamatot) az alapösszegnek (a vevőkövetelés összegének) a mérleg fordulónapjáig történt rendezése esetén az egyéb bevételek között kell elszámolni, de csak akkor, ha annak pénzügyi rendezése a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént. Amennyiben az alapösszeg nem folyt be, arra késedelmi kamat nem számolható el. Ha az áruszállításból eredő alapösszeg fizetése részletekben történik, a késedelmi kamatot csak a már rendezett alapösszeg után lehet - az előbbiek szerint - elszámolni. A késedelmi kamat összegét - a számviteli törvény előírásai szerint sem kell külön számlázni.[2000. évi C. törvény 77. § (2) b)]

Üdv: P.Zsuzsa