Rehabilitációs járulék

[szucspit]

Kedves Válaszadók!

Kérdésem a következő: Jelenleg 19 alkalmazottal rendelkező cég tervezi, hogy 1 fővel növeli létszámát. Ebben az esetben 20 fő alkalmazottja lesz és ha jól tudom ettől kezdve rehab járulékot kell fizetnie. Ez mennyibe kerül, illetve hogyan lehet ezt elkerülni?

Csökkent munkaképességűnek számít a leszázalékolt ember és ha igen, milyen feltételekkel lehet alkalmazni, hogy a leszázalékolását ne veszítse el?

 Válaszaitokat előre is köszönöm!

Üdv: István

[madora100]

964500,-Ft/fő év 201o-ben a mérték.  Olyan csökk.munkaképességűt kell foglalkoztatni, aki megfelel a a rehab.tv.szerinti csökkentésnek.

[ticus]

A rehabot 20 fő statisztikai létszám felett kell fizetni, tehát 20 főnél még nem. A kötelező foglalkoztatási szint a stat.létszám 5%-a (ez 21 főnél 1 fő), tehát legalább ennyi megváltozott munkaképességű alkalmazottat kell foglalkoztatni legalább 4 órában.

A foglalkoztatási kötelezettség szempontjából megváltozott munkaképességű munkavállaló: az a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló, akinek munkaszerződés szerinti napi munkaideje a napi négy órát eléri, ha

ea) a munkaképesség-csökkenés - az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI), 2007. augusztus 15-ét megelőzően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI) szakvéleménye, illetőleg 2001. január 1-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint - 50-66 százalékos mértékű, illetőleg az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 40-49 százalékos mértékű, vagy

 

eb) a munkaképesség-csökkenés - az ORSZI vagy az OOSZI szakvéleménye, illetőleg 2001. január l-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint - 67-100 százalékos mértékű, vagy

 

ec) az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 79 százalékot meghaladó mértékű, vagy

 

ed) az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 50-79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban az ORSZI szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt, vagy

 

ee) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 23. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján látási fogyatékosnak minősül, vagy a vakok személyi járadékában részesül, vagy

 

ef) az Ftv. 23. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt fogyatékossági támogatásban részesül,

 

eg) külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minősül és erre tekintettel a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló külön törvény szerint adóalapot csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosult, vagy

 

eh) siket vagy súlyosan nagyothalló, halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a 60 decibel hallásküszöb értékét eléri, vagy meghaladja, vagy

ei) a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló külön jogszabály szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, vagy

 ej) az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 50-79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és rehabilitálható, vagy 

ek) az ea)-ej) pontokban meghatározott mértékű munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás, illetőleg fogyatékosság nem állapítható meg, azonban az OOSZI, vagy az ORSZI szakvéleménye szerint jelenlegi munkakörében vagy tanult foglalkozásában, illetőleg más munkakörben vagy foglalkozás keretében személyre szóló rehabilitáció megvalósításával foglalkoztatható tovább.

A keresőtevékenységet folytató, III.csoportba tartozó és az irányadó nyugdíjkorhatárt még be nem töltött rokkantsági nyugdíjas jogosultsága akkor szűnik meg, ha 6 egymást követő hónapi nyugdíjjárulék-alapot képező bruttó keresetének átlaga meghaladja a folyósított nyugellátás összegének kétszeresét.