Távolléti díj számatása

[mazsi5]

Sziasztok!  A véleményetekre lennék kíváncsi:

Ha a munkavállalók a munkaszerződés mellékletét képező tájékoztató szerint, munkarendre vonatkozóan három műszak, vagy változó munkarend a munkáltató munkarend elrendelése szerinti..   akkor a távolléti díjnál, ha egyébként egész 2009-ben egyetlen délutános, vagy éjszakás műszak sem volt  és 2010-ben sem várható, vagy ha igen, akkor csak elvétve, tehát a tényleges foglalkoztatás alapján 2009-ben egyáltalán, 2010. januárban egyáltalán nem volt műszakpótlék járandóság:

    a dolgozó most betegszabin volt januárban, illetve februárban megy apasági szabira..

egyik esetben a távolléti díj 70%-a a betegszabi, az apasági szabinál pedig a távolléti díjjal számított összeg jár..   (Az apasági szabinál a kincstár ellenőrizheti a távolléti díj számítását)

Véleményetek szerint ezekben az esetekben a januárban, valamint februárban a távolléti díj a személyi alapbér 100%, vagy a 107,5 %, vagy a 115%.. illetve milyen || százalékkal számolnátok..

Nekem korábban, műszakosként csak olyan cégem volt, akik valóban 3 műszakban, vagy folytonos (4) műszakban dolgoztak.. ez viszont nem egyértelmű számomra, az sem, ha mondjuk a 12 hónapból akár egy hónapig mondjuk műszakra járnának.., hogy az megalapozza-e, azt pld-ul egy három műszaknál, hogy az év folyamán akármikor megy szabira, stb. amire távolléti díj jár, hogy akkor az a szewmélyi alapbér 115%-a. (túlóra az soha nincs).

Köszönöm, ha válaszoltok. Üdv.

[hvanna]

  Szia !

Milyen esetekben fizetnek távolléti díjat?

A munkavállaló részére távolléti díj jár:

1. az állampolgári kötelezettség teljesítése miatti távollét során kiesett munkaidőre . Az állampolgári kötelezettségét teljesítő munkavállalónak a munkáltató a kiesett munkaidőre munkabért akkor köteles fizetni, ha e kötelezettségének munkaidőn kívül nem, csak munkaidőben tehetett eleget;
2. közeli hozzátartozó halálakor, esetenként két munkanapra . Közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a házastárs egyeneságbeli rokona, az örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs ;
3. a kötelező orvosi vizsgálat (ideértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is) teljes időtartamára . Kötelező orvosi vizsgálatnak azt az orvosi vizsgálatot kell tekinteni, amelyen a munkavállaló egészségi állapotától függetlenül, jogszabály rendelkezése alapján köteles megjelenni;
4. a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, munkahelyen kívül szervezett véradás esetén pedig legalább 4 órára ;
5. a munkaszüneti nap miatt kiesett időre. Munkaszüneti napok: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1., december 25-26. . A munkaszüneti napon munkát végző munkavállalót - a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabérén felül - távolléti díja is megilleti;
6. az Mt.-ben biztosított rendes szabadság (alap- és pótszabadság) időtartamára ;
7. a szoptatási munkaidő-kedvezmény idejére ;
8. a munkáltatói utasítás jogszerű megtagadása miatt kiesett munkaidőre ;
9. az általános iskolában tanuló munkavállaló tanulmányi munkaidő-kedvezményének idejére ;
10. a szakszervezeti tisztségviselő, üzemitanács-tag munkavállaló munkaidő kedvezményének idejére ;
11. a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott munkavégzés alóli felmentés időtartamára . Ha a munkavállaló a munkáltató engedélye alapján mentesül a munkavégzés alól, az emiatt kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint jár díjazás;
12. gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig, az apa kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár.

Hogyan számítják ki a távolléti díjat?

Ha a munkavállalónak távolléti díjat kell fizetni, neki

1. a távollét idején (időszakában) érvényes személyi alapbére,
2. rendszeres bérpótlékai, valamint
3. a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlékai

együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár.

A távolléti díj számításánál rendszeres bérpótléknak minősülnek azok a bérpótlékok, amelyek a munkavállalót munkavégzés esetén folyamatosan megilletik (pl. nyelvpótlék, vezetői pótlék stb.).

Rendszeres pótléknak számít a műszakpótlék is, ennél azonban nem a ténylegesen kifizetett (vagy kifizethető) összeget kell számításba venni, hanem műszakpótlékként a munkavállaló

1. kétműszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén a személyi alapbére 7,5 %-át;
2. kétműszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén, ha az éjszakai műszak aránya a heti, illetőleg havi munkaidőkeret 30 %-kát meghaladja, valamint háromműszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén a személyi alapbére 15 %-át;
3. megszakítás nélküli munkarendben történő foglalkoztatása esetén pedig személyi alapbére 20 %-át kell figyelembe venni.

A müszakosoknál és más estekben is.. adot adott távollét idejében érvényes személyi bért értem és a  pótlékokat. ( munkahelyi, veszélyességi, müszakpótlék) amilye van.

A 2.pont szerint leirtak figyelembe vételével.. amikor a  az éjszakai müszak aránya eléri a fogl 30 %-át akkor ha abba az időbe esik távolléti dijas nap akkor 115 %-ot számfejtenék.. egyéb esetben 107.5  %-ot.

A konkrtét esetben  nem volt egyetlen müszakos teljesitése sem.. ezért a személyi alapbér és pótlék ha van.. ( müszakpótlék nem lehet, mert nem teljesitett müszakot) 100 %-át számfejteném... KIcsit bonyolult mert a tv. müszakos munkaidő beosztásról ir.. de ha a valóságban nem igy realizálódik.. akkor én nem adnám az emelt összeget. Ha mégis megilletné  akkor pótlólag lehet korrigálni.. de a jogtalan kifizetést nagyon bajos visszrendezni.

Én  igy értelmezem, de  lehet mások  konkrétabb  gyakorlati alkalmazásról fejtik ki álláspontjukat.

Üdv:hvanna

[mazsi5]

Szia Hvanna!  A rendekezést azt ismerem, de számomra nem egyértelmű az alkalmazása olyan esetben, amikor a műszakos foglalkoztatásra ténylegesen nem kerül sor, vagy éven belül esetleg csak részlegesen..

Ha mondjuk juniusig egyáltalán nem lesz a délelőttös munkán kívül egyetlen délutános, vagy éjszakás műszak sem, ráaadásul a létszám úgy lecsökkent, hogy pld-ul egy napon belül a 3 műszakot nem is tudnák produkálni...  de ha elmegy mundjuk most apasági szabira , aztán később rendes szabira, és a 100%-ot kapja és tegyük fel juniustól vesznek még fel embereket és esetleg beindul a több műszak, akkor  esetleg  gond lehet abból, hogy a műszakolás előtt is a kivett szabira már esetleg 115%-os bér járt volna.... 

Nem bírom értelmezni, hogy miz alapján: hogy egész évben mi van, vagy naptári éven belül a megelőző időszakban, vagy megelőző hónapban, vagy milyen időszakban mi volt?  Vagy ha mondjuk év elején lenne egy hétig három műszak, aztán onnantól kezdve, csak állandó délelőtt, akkor egész évben járna a 115% az éves 30 nap szabira, stb..   nem találok rá minta példát, vagy valami leírást..  Az meg megint csak durva, hogy állandó délelőttös foglaloztatás mellett 115%, vagy 107,5%-os bér járjon a vonatkozó távollétek idejére, csak azért mert alkalmasint, ha elrendelik, akkor nem délelőtt kell dolgozni, hanem mondjuk délután, vagy éjszaka.. Üdv.

[hvanna]

 

Szia !

Nekem is volt hasonló.. de nem ezzela  témával azonos megoldatlan problémám és kinomban nem tudtam mást kitalálni mint az alábbi oldalon. A Te általad  felvetett kérdés is olyan amire egyértelmü alkalmazást nem fogunk találni.. de ha kérsz segitséget.. és kapsz is akkor aszerint jársz el.. és van irásos dok. is amivel alátámasztod az elszámolás mikéntjét. Nekem változatlanul az a  véleményem: a távollét idejében  érvényes személyi alapbér.. || pótlékok.. , tehát amikor nem müszakos a munkavégzés akkor nem emelt %-al számfejteném a távollédi dijat.. csak 100 %-ot.

https://www.magyarorszag.hu/kapcsolat/mohukapcsolat

oldalon a Kategória választásnál

Munka foglalkoztás témakörben leirtam a konkrét  esetet és elküldtem.  A kérdésemre  másfél hét multán választ kaptam. A felvetett  gyakorlati problémát az alábbi hivatal megválaszolta. 

 Üdvözlettel:

FSZH Ügyfélszolgálat ( Foglalkoztatási és Szociális Hivatal )

 

[hvanna]

  Szia ! Talán segit..

 http://www.adosziget.hu/kep2/asz_fejlec.jpg

MIKOR KELL TÁVOLLÉTI DÍJAT FIZETNÜNK ÉS HOGYAN SZÁMÍTSUK KI AZT?

 

http://62.112.223.156/adosziget2/adosziget.php?sid=&oldal=fhir0810tavolletidij.htm#tobbmusz

[hvanna]

Tapasztaltam...

2006.04.24

A napokban voltam egy előadáson. A bérelszámolás volt a téma, mégpedig a hagyományostól eltérőnek ítélt esetekben. Persze ez így megfoghatatlan, hiszen kinek mi a hagyományostól eltérő? Van, akinek a „sima" minimálbéres számfejtés, van, akinek a gépkocsivezetők számfejtése eltérő a szokásostól. Érdemes végigszaladni a különböző számfejtéseken. Először lássunk példát a távolléti díj megállapítására

 

1. Példa

Személyi alapbér 100.000 Ft havibér. Háromműszakos munkarend, előző évben 135 óra túlmunka, csoportvezető, pótlék mértéke 11%, melegüzemi pótléka 5%.

Távolléti díj az igénybevétel időpontjában érvényes személyi alapbér, a rendszeres pótlékok, és a kiegészítő pótlékok együttes összegének időarányos része.
Rendszeres pótlék, mely szabály alapján illeti meg a munkavállalót, ha munkát végez.
Kiegészítő pótlék, az előző évben teljesített túlmunka alapján járó százalékos mértékű pótlék.
Műszakpótlék, 2 műszak / 7,5%, 2 műszak, ha éjsz. műszak aránya eléri a 30%-ot, 3 műszak/15%, megszakítás nélküli (folyamatos) munkarend esetén / 20%.

 

Számítás 1.: (100000/174)||[(100000/174)×(5%+11%+15%+5%)]= 575||(575×36%)= 782 Ft/óra

 

Számítás 2.: (100000/174)||((((100000/174)×5%×11%)×15%)×5%)= 575||(575×41%)=811 Ft/óra

 

Melyik számítás a helyes? Miért?
Az 1. számítás a helyes. Azért, mert a pótlékok összegét egyenként és úgy összesítve kell számítani, a 2. számítás pedig halmozást tartalmaz.

 

 

2. Példa:

 

A munkavállaló órabéres. Órabére márciusban 600 Ft, áprilisban 700 Ft. Márciusban a műhelyben dolgozik két műszakban. Az előző évben 78 óra túlmunkát teljesített. Áprilisban "kiemelik", csoportvezető lesz, pótléka 15%, egyműszakos munkakör, viszont óránkét 75 Ft melegüzemi pótlékot kap. Szabadságot ad ki a munkáltató részére március 25-április 12-ig.

 

Hogyan alakul a távolléti díj számfejtése?

 

A távolléti díjat - ellentétben az átlagkeresettel - havonta kell megállapítani.
Márciusban a két műszakért jár 7,5% pótlék, az előző évben teljesített 78 óra túlmunkáért jár 3%. Így a távolléti díj 600 || 10,5% = 663 Ft.

 

Tehát 2006. márciusban 663 Ft lesz az óradíj alapú távolléti díj. 2006 áprilisban már más a helyzet. A 78 óra előző évi túlmunka után járó kiegészítő pótlék továbbra is megilleti. Elveszti viszont a kétműszakos munkarend miatti kiegészítő pótlékot. Ezzel szemben megilleti viszont a 15 százalékos csoportvezetői pótlék, továbbá figyelembe kell venni a fix összegű melegüzemi pótlékot. A távolléti díja 700 Ft || 18% || 75 Ft = 901 Ft lesz az óradíj alapú távolléti díj.

 

Alaposan megszigorították a teljesítménybér alkalmazása esetén a teljesítménykövetelmény megállapításának szabályait. Ehhez először részletesen át kell tekinteni a szabályokat.
"143. § (1) A munkavállalót megillető munkabér időbérként vagy teljesítménybérként, illetve a kettő összekapcsolásával állapítható meg. A személyi alapbért időbérben kell meghatározni.
(2) A teljesítménykövetelményt a munkáltató olyan előzetes - objektív mérésen és számításon alapuló - eljárás alapján köteles meghatározni, amely kiterjed a követelmény rendes munkaidőben történő százszázalékos teljesíthetőségének vizsgálatára.
(3) A teljesítménykövetelmény megállapítása, illetve az azonos teljesítménykövetelmény hatálya alá tartozó munkavállalói csoportok meghatározása során tekintettel kell lenni a munkáltató működési körébe tartozó feltételekre, így különösen a munkavégzés, a munkaszervezés és az alkalmazott technológia objektív körülményeire.
(4) A teljesítménykövetelményt és a teljesítménybér-tényezőket alkalmazásuk előtt írásban közölni kell a munkavállalóval. Írásbeli közlésnek minősül a tájékoztatás helyben szokásos módon történő közzététele.
(5) A teljesítménykövetelmény megállapításával kapcsolatos vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy eljárása nem sértette a (2)-(3) bekezdésben foglaltakat, továbbá a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeit.
(6) Ha a teljesítménykövetelmény teljesítése jelentős részben nemcsak a munkavállalón múlik, garantált bér megállapítása is kötelező.
143/A. § (1) A teljesítménykövetelmény megállapítása sérti a 143. § (2)-(3) bekezdését, továbbá a jóhiszeműség és tisztesség alapelvét, amennyiben a naptári hónap átlagában az azonos teljesítménykövetelmény hatálya alá tartozó munkavállalók
a) legalább fele nem éri el a százszázalékos teljesítményt, emellett
b) tényleges átlagos teljesítményük száz százaléknál kevesebb.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a munkáltató köteles az azonos teljesítménykövetelmény hatálya alá tartozó valamennyi munkavállaló tárgyhavi teljesítményének azonos arányú kiigazítására oly módon, hogy átlagos teljesítményük a százszázalékos szintet elérje. A tárgyhavi teljesítménybért a kiigazított teljesítmény alapján kell megállapítani.
(3) A teljesítménykiigazítás során a munkáltató által megállapított teljesítménykövetelményt alapul véve, meg kell határozni a munkavállaló tényleges teljesítményszázalékát, azt meg kell szorozni százzal, és elosztani a munkáltatónál azonos teljesítménykövetelmény hatálya alá tartozó munkavállalók tényleges átlagos teljesítményszázalékával.
(4) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazása során nem kell figyelembe venni
a) a technológiaváltás, továbbá
b) a munkába állás, illetve az új munkakör betöltése
időpontjának naptári hónapjában, illetve az azt követő két naptári hónapban az ezzel érintett munkavállalók által nyújtott teljesítményt.
(5) A (4) bekezdéssel érintett munkavállalók teljesítményére az ott meghatározott időszak alatt a teljesítmény-, valamint ennek alapján a teljesítménybér-kiigazítás nem kötelező.
(6) A munkavállalót megillető kiigazított teljesítménybért a (2)-(5) bekezdésben foglalt eljárás alkalmazásával megállapított, kiigazított teljesítményszázalék alapján kell meghatározni, és a 155. § (1) és (3) bekezdése alkalmazásával kifizetni.
(7) A teljesítménybér-kiigazítás érdekében a munkáltató naptári hónaponként köteles nyilvántartani
a) a munkáltató által megállapított teljesítménykövetelmény alapulvételével az egyes munkavállalók tényleges teljesítményszázalékát,
b) az azonos teljesítménykövetelmény hatálya alá tartozó munkavállalók tényleges, átlagos teljesítményszázalékát,
c) az egyes munkavállalók (2)-(5) bekezdés alapján kiigazított teljesítményszázalékát, valamint
d) a kiigazított teljesítményszázalék alapján a (6) bekezdés alkalmazásával megállapított kiigazított teljesítménybért.
(8) Az (1) bekezdésben szereplő vélelem a 143. § (5) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával munkaügyi perben megdönthető."

 

Lássunk erre egy egyszerűbb számítási példát is.

 

10 fős munkavállalói csoport. A teljesítményük csoportszinten 90%.1 fő új emberként tölti be a munkakört, teljesítménye 112%. 4 fő teljesítménye 100%, a másik 5 fő teljesítménye személyenként 82%.
Ez esetben a teljesítmény-követelmény meghatározása sérti a tisztesség és jóhiszeműség elvét.
A vizsgálat során figyelmen kívül kell hagyni azt az 1 főt, aki új munkaerőként van a csoportban.
A teljesítményt csoportszinten 100%-ra kell kiegészíteni. Ezt úgy kell végrehajtani, hogy mindenkinek azonos mértékkel kell emelni úgy, hogy a teljesítmény csoportszinten legalább 100% legyen. Ha mind a 9 fő teljesítményét megemeljük 10%-kal, akkor éppen 100% a csoport teljesítménye.

 

Számítás: 4×110 || 5×92 =900
900/9=100

 

Meg kell jegyezni, hogy ha tartósan alacsony a csoport teljesítménye, akkor érdemes megvizsgálni, hogy vagy a csoport egyes tagjai alkalmatlanok a teljesítményre, vagy azt állapították meg tévesen. Mindenesetre a teljesítménykövetelmény megállapítása munkaügyi perben megdönthető.

 

(Teleki Gyula László)

[mazsi5]

Köszönöm Hvanna!  Elküldtem a kérdésemet, azon a linken amit betettél.  És amit most betettél, abban pedig úgy néz ki, hogy ott van a varázsmondat: hogy ezek szerint az adott hónapra kell nézni, hogy az adott hónapban, amikor távollét díjjal jár valami az órabéresnek, akkor ott azt kell nézni, hogy az adott hónapban műszakolt-e, vagy sem, tehát adott hónapban ténylegesen járt-e neki műszakpótlék.. Már ha jól veszem ki.     

 DE lehet, hogy azért veszem le ezt, mert ez lenne a logikus és (részben) jogos, hiszen ha pld-ul szabira megy, akkor olyan díjazásnak kellene, hogy megillesse mint ami járna neki, akkor, ha dolgozna...   Még is felmerül, hogy ha olyan hónapban megy el szabira, hogy adott hónapban nincs több műszak, akkor meg az szintén érdekes valahol...  ha azt nézzük, hogy a távolléti díjnál figyelembe vevődik az előző évi túlóra vonzat, ugyanakkor nem vevődik figyelembe, hogy az előző időszakban műszakos volt, műszak pótlékkal.. A Te példád kapcsán kimonják, hogy megszűnik az illető műszakossága... itt ennél a cégnél meg ilyen nincs kimondva, csak éppen hónapról-hónapra nincs csak délelőttös műszak..

Nem tudom valaki esetleg jelentkezik-e még, de azt hiszem, hogy most januárra a BSZ távolléti díj 70%-ánál a személyi alapbér 100%ának 70%-át veszem a számfejtéshez, mire a februári apaságit kell számolni, addigra hátha konkrétan valászolnak.

Üdv és mégegyszer köszönöm. 

 

[hvanna]

Szia ! Kiváncsian várom Neked vajon válaszolnak-e. A táv.dij számitást megkonzultáltam a munkatársakkal és nekük is az a meglátásuk, hogy a táv. dij megállapitását az adott hónapra kell nézni..

Mivel ennél a cégnél nem   mindig müszakban dolgoznak.. azt gondolom nem ártana  belső munkarend szabályozásban rögziteni, - a gazd.válságra hivatkozással- hogy amikor  a megrendelés ugy kivánja akkor visszaáll   többmüszakos munkarend.. és igy minden lefedett lenne. 

A Betegszabadságnál... szerintem helyesen teszed ha ugy számfejted ahogy leirtad. Meg kell csinálni. még ha kétség merül is fel.. de igy biztosan nem lesz tulfizetve.. és ott van az a büvös mondat.. 

 "az igénybevétel időpontjában érvényes személyi alapbér, a rendszeres pótlékok, és a kiegészítő pótlékok együttes összegének időarányos része."

 Ha megkapod a választ.. és másféle utmutatást kapsz.. akkor még mindig lehet korrigálni..

 Üdv. ani