Szia!
Nagyjából így néz ki:
Felszámolás
Felszámolás esetén teljesen más az eljárás. Leggyakrabban oly módon indul meg a felszámolás, hogy az adós vállalkozás 60 napnál régebbi, nem vitatott (tehát nem kifogásolt, átvett, lekönyvelt) számláját nem fizeti meg, és a hitelező gazdasági társaság (vagy magánszemély) ellene benyújtja a megyei (fővárosi) bíróságnál a felszámolás iránti kérelmet. Ez esetben az adós cégnek csak arra van lehetősége, hogy vitassa a tartozást, vagy megfizesse azt, nem ő az ügy ura, nem ő dönt határidőkről, és arról sem, hogy milyen módon kívánja lefolytatni a jogutód nélküli megszűnéshez vezető eljárást. A csődeljárás célja az adós fizetőképességének helyreállítása, míg a felszámolás célja az adós megszüntetése, amelyet nem csak ő maga, hanem a hitelező, a végelszámoló, de még a cégbíróság is kezdeményezhet például akkor, ha a cég törlése iránt indított eljárás eredményes volt, és a céget a cégnyilvántartásból törölni kell. Felszámolási eljárás megindítása esetén – amennyiben a hitelezőtől érkező kérelemre ellentmondás nem érkezik – a bíróság dönt a felszámolás megindításáról, és kijelöli a felszámolót. A felszámolók csak hivatalos, kormányrendeletben bejegyzett névjegyzékben szereplő természetes vagy jogi személyek lehetnek, tehát amíg a végelszámolásnál a társaság volt ügyvezetője jár el végelszámolóként, addig felszámolás esetén egy idegen szervezet végzi el a feladatokat. Csődeljárás esetében is van kijelölt vagyonfelügyelő az eljárásban, azonban az ő szerepe kizárólag arra korlátozódik, hogy a hitelező által kért fizetési haladék időszakában figyelemmel kísérje az adós gazdálkodását, és védje a hitelező érdekeit. Rendkívüli helyzetben (tehát például kármegelőzés esetén) felszámolási eljárásban is jelölhet ki ideiglenesen vagyonfelügyelőt a bíróság, de csak akkor, ha annak költségét a hitelező megelőlegezi. A felszámolási eljárás alapkérdése az, hogy az adós fizetésképtelen-e. Nem elég tehát az, hogy a hitelező ezt állítsa, az sem, hogy vannak‑e lejárt, nem vitatott tartozások, szükséges ennek megállapításához az adós saját nyilatkozata és szükség szerint ennek bizonyítása. Az eljárásban a bíróság alapvetően abból indul ki, hogy a hitelező kezdeményezése a felszámolás megindítására jogos, tehát az adósnak kell bizonyítania azt, hogy fizetőképessége fennáll, lehetőleg oly módon, hogy az eljárásban a követelést azonnal megfizeti.
Per vagy felszámolás?
előfordult számtAlAnszor az a hiba, hogy a türelmetlen hitelező polgári peres eljárást és felszámolási eljárást is kíván indítani az adós ellen, ezzel gyakorlatilag két oldalról „támad”. Ez esetben számolnia kell azzal, hogy az adós jogi képviselője bejelenti a felszámolási eljárást folytató bíróságnál a folyamatban lévő per tényét, és ezzel a felszámolási eljárás meg is szűnik, melynek felesleges költségeit így a hitelező át sem tudja hárítani az adósra.
a peres eljárás illetéke
a tartozás 6% -a
El kell tehát dönteni, hogy perben kívánjuk‑e a követelésünket érvényesíteni vagy felszámolás útján, a kettő egyszerre nem indulhat meg. Abban a kérdésben, hogy a cégünkkel fennálló tartozás esetén peres eljárást indítsunk‑e vagy felszámolási eljárást, szerepe van a költségek kérdésének, hiszen a peres eljárás illetéke a tartozás 6%-a (fizetési meghagyás esetén 3%-a), míg a felszámolás megindítása egy kft. ellen 75 000 forint, ami lényegesen olcsóbb lehet a perköltségnél.
Jöhetnek a hitelezők
Amennyiben A peres út (vagy a fizetési meghagyás) eredményes volt, jogerősen megítéli a bíróság a követelést, de azt végrehajtás útján nem sikerül behajtani, a jogosult már megindíthatja a felszámolást, hiszen itt bizonyítást nyer az adós fizetésképtelensége, és külön bizonyítani ezt már nem is kell. Azonban azzal is tisztában kell lennie a hitelezőnek, hogy amennyiben a felszámolás megindul, előfordulhat, hogy több hitelező is jelentkezik majd. Az is előfordulhat, hogy olyan köztartozások kerülnek napvilágra, amelyek nagyságrendje miatt az eljárást kezdeményező még a megelőlegezett költségekhez sem jut hozzá. A megfelelőnek tűnő lépés előtt tehát lehetőség szerint fel kell mérni az egyes eljárások költségét és egyéb kockázatait, és álláspontom szerint a legbiztonságosabb megoldás irányában kell a lépést megtenni a kintlevőség behajtása érdekében A felszámolási eljárás felszámolójának feladatköre rendkívül összetett és szerteágazó, de lényegét tekintve kijelölésétől kezdve ő képviseli a gazdálkodó szervezetet, a korábbi ügyvezető, igazgató vagy más képviselő képviseleti jogosultságai megszűnnek. A felszámoló jogosult a cég képviseletében fellépni, egyezséget, adásvételi szerződés kötni, vagy korábbi pl. bérleti szerződéseket felbontani. Csak a felszámoló jogosult kiadásokat és bevételeket jóváhagyni a cégnél, összességében tehát elmondható, hogy a cég teljes mértékben elveszíti önállóságát, minden döntési jogosultság a felszámolóra száll át.
Fontos a cégkivonat
A felszámolás kezdő időpontját a bíróság a cégközlönyben teszi közzé. Amikor üzleti kapcsolatba kerül vállalkozásunk olyan céggel, melyet még nem ismerünk, tájékozódni kell szerződéskötés előtt arról, hogy a cég ellen nincs‑e folyamatban felszámolási vagy csődeljárás. Erről a cégkivonatból vagy egyszerűen az online céginformációs rendszerből értesülhetünk, ahol még azt is megtudhatjuk, pontosan mióta folyik a felszámolás. Amennyiben az eljárás már megkezdődött, a felszámolót kijelölték, minden jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet meg, s amennyiben a cég korábbi képviselői ennek ellenére szerződést vagy egyéb nyilatkozatot aláírnak, azt a bíróság semmisnek tekinti.
Üdv: P.Zsuzsa