Ügynökként van-e jogom.....?

[manó0511]

Sziasztok!

 

Pedig már azt hittem, hogy egy pici nyugalom következik...

De sebaj. Van egy nagyker, melynek az áruit e.v. értékesítené jutalék fejében. A nagyker ügyvédje most írja a szerződést és azt mondta, hogy az e.v. nem állíthat ki a nagyker neve alatt számlát (természetesen a nagyker számlatömbjét használná) mert az Apeh szempontjából rejtett foglalkoztatást rejt. De miért? Az e.v. hivatalosan, minden hó végén kiszámlázná az értékesítései után járó jutalékot, mely után adózni (szja és persze járulék) fog.  Mi a véleményetek? Ebben az esetben nem használhatja más számlatömbjét? És ha a szerződésben külön pontban kitérnének rá, hogy a nagyker meg(fel)hatalmazza az ev.-t?

Nagyon köszönöm a segítségeket.

Üdv Norbert

[hvanna]

 

[hvanna]

 

[kaloczy]

Bocs hvanna, deTe másra válaszoltál, mint amit Norbert kérdezett.

Az általad beidézett helyzet az, amikor az ügynök helyett a cég állítja ki azt a számlát, amin az ügynöki jutalék van elszámolva, a cég és az ügynök között.

A kérdésben azonban olyan szituáció szerepel, hogy az ügynöknek van egy céges számlatömbje, amiben az árukat értékesíti, a nagyker nevében. Tehát nem az a játék, hogy az ügynök felveszi a megrendelést, azt továbbítja a cégnek, és a cég számláz és szállít; vagy az ügynök szállítón adja ki az árut a vevőnek, és a szállító alapján a cég számláz, hanem az van, hogy az ügynök az áruval együtt rögtön számlát is ad, melyen szállító a cég.

Ez volt a kérdés, hogy az ügynök adhat-e olyan számlát, melyen a szállítóként nem Ő van feltüntetve, hanem a cég.

Zsuzsa

[hvanna]

 Szia Zsuzsa!

A válaszom töröltem a félrevezetés elkerülése végett.. én azt gondoltam az ügynökök.. ( Avonos és az összes többi és nem soroolom tovább  általában mind egyéni váll.ként végzi az ügynöki munkát..  nem alkalmazottai  a cégeknek.. azért mertem igy válaszolni..

 Na de mi akkor  a megoldás ?  Haználhatja vegy nem a nagyker számlatömbjét ?

Üdv:hvanna 

[gyorkosolga]

.

[hvanna]

 

Az ÁFA törvény e passzusait milyen ügyletre  lehet értelmezni?

160. § (1) A számlakibocsátási kötelezettségnek a kötelezett saját maga, illetőleg - megbízása alapján és képviseletében - az általa választott meghatalmazott is eleget tehet. Utóbbi esetben a kötelezettnek és meghatalmazottjának előzetesen és írásban különösen meg kell állapodnia egymással a számlakibocsátás elfogadásának feltételeiről és módjáról.

(2) A számlakibocsátáshoz fűződő, jogszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítéséért a kötelezettel együtt a meghatalmazott egyetemlegesen felelős abban az esetben is, ha a felek az (1) bekezdésben említett megállapodásban másként rendelkeztek.

(3) Az ügylethez fűződő számlakibocsátási kötelezettségnek - feltéve, hogy annak nem a kötelezett saját maga tesz eleget - kizárólag egy meghatalmazott tehet eleget, még abban az esetben is, ha a kötelezett egyébként több személy részére is adott meghatalmazást.

161. § (1) A számla kibocsátásában meghatalmazottként akár a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője, akár harmadik személy eljárhat.

(2) A meghatalmazást írásba kell foglalni.

(3) A meghatalmazás szólhat 1 ügylethez fűződő számlakibocsátási kötelezettség teljesítésére, vagy szólhat a számlakibocsátási kötelezettség általános érvényű teljesítésére.

(4) A meghatalmazás korlátozása annyiban hatályos, amennyiben az magából a meghatalmazásból kitűnik.

162. § A megbízás és meghatalmazás 160. és 161. §-ban nem szabályozott kérdéseiben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

[manó0511]

Sziasztok!

Az egyéni vállalkozók hetente vennék fel az árut a nagykertől, melyet értékesítenek. Erről szóló számlát a nagyker nevében állítanák ki, melyeket hetente adnának le a cégnek. A cég a leadott számlák alapján számol jutalékot, melyről az egyéni vállalkozók kiállítanák a jutalékról szóló számlájukat.

Van aki másodállásban, van aki főállásban (természetesen ebben az esetben járulékot is fizetne) és van olyan e.v. aki alkalmazottjával végez(tet)né e tevékenységet. Ahol kell ott megfizetésre kerül a járulék, ugyanúgy mintha a cég alkalmazottja lenne. Az a helyzet, hogy a cég már befürdött néhány alkalmazottjával így ő mindenképpen e e.v. keretében jutalékos formában szeretné értékesítetni a termékét.

Ez az Apeh számára színlelt foglalkoztatás? Mivel ők nem munkaviszonyban végeznék, biztos hogy vállalkozási szerződés lenne.

Előre is köszönöm a hozzászólásokat.

Üdv Norbert

[Nyerkiné]

Sziasztok!

Nálam 2 cég is van, akik kereskedelmi ügynökökkel dolgoznak.Mindkét cég megállapodást kötött, az ügynökével az ügynöki szerződésen felül, azzal, hogy az általa értékesített termékről, amennyiben a vásárló fél ezt azonnal igényli, minden esetben állíthat ki számlát. Egyéb esetben szállítólevelet és kp.átvételit állít ki/természetesen, ha a fizetés kp-s/, majd ez alapján a cég kiállítja a számlát és megküldi a vevőnek. Manó arra felhívom a figyelmed, hogy ha ügynökkel dolgoztattok, jutalékot fizettek, akkor ne vállalkozói szerződést kössetek, mert az nem igazán jó erre, hanem mindenképpen kereskedelmi ügynöki szerződést. Van rá mintám, ha szükséges, a fórumon keresztül küld el az email címed /ne ide írd le/ és szívesen megküldöm.Az ügynöki szerződést vitatni nem lehet /bújtatott munkaviszony/, mivel ott pontosan rögzítve van egy-egy termék után járó jutalék, és csak akkor jut jövedelemhez, ha értékesítés történt, tehát nem rendszeresen ugyanannyihoz. Továbbá az ügynök esetleg nem is egy céggel van kapcsolatban, hanem több termékkel is "házalhat".

Györgyi

[tevike]

Szerintem, az EV saját nevében állítson ki számlát. Vagy bizományba veszi át az árut és így egyszerűbb, vagy rögzítsék a szerződésben, hogy milyen időközökként kell elszámolnia a pénzzel. Ekkor adhatja a nagyker az ügynöki jutalékkal csökkentett számláját az EV-nek. És azt is rögzíteni kell, hogy mikor kell elszámolni az áruval.