Szia ! Kerestem a eho fizetésre conatkozó passzust, de nem találtam. Az alábbi apehos táblázatban sem található semmi
Egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség
2009.01.21.
Tételes egészségügyi hozzájárulás:
1999-ben | havi 3.600,-Ft | napi 120,-Ft |
2000-ben | havi 3.900,-Ft | napi 130,-Ft |
2001-ben | havi 4.200,-Ft | napi 140,-Ft |
2002-ben | havi 4.500,-Ft | napi 150,-Ft |
2003-ban | havi 3.450,-Ft | napi 115,-Ft |
2004-ben | havi 3.450,-Ft | napi 115,-Ft |
2005. X.31-ig | havi 3.450,-Ft | napi 115,-Ft |
2005. XI.1-től | havi 1.950,-Ft | napi 65,-Ft |
Arányos egészségügyi hozzájárulás:
2005. január 1-jétől amennyiben a foglalkoztatás időtartama a teljes munkaidőnél rövidebb (a továbbiakban: részmunkaidő), a tételes egészségügyi hozzájárulás összege a teljes munkaidő és részmunkaidő arányában, legfeljebb azonban 50 százalékos mértékben csökkentett összege.
[Részmunkaidő Tbj. 5 § (1) bekezdés a) pont szerinti munkaviszonyokban lehetséges!]
Az arányos egészségügyi hozzájárulás összege 2005. január 1-jétől október 31-ig |
heti 20 órás foglalkoztatás esetén | 1 725 Ft |
heti 25 órás foglalkoztatás esetén | 2 156 Ft |
heti 30 órás foglalkoztatás esetén | 2 588 Ft |
heti 35 órás foglalkoztatás esetén | 3 019 Ft |
Az arányos egészségügyi hozzájárulás összege 2005. november 1-jétől |
heti 20 órás foglalkoztatás esetén | 975 Ft |
heti 25 órás foglalkoztatás esetén | 1 219 Ft |
heti 30 órás foglalkoztatás esetén | 1 463 Ft |
heti 35 órás foglalkoztatás esetén | 1 706 Ft |
Abban az esetben, ha a heti munkaidő a vázolt keretektől eltér, a tételes egészségügyi hozzájárulás összegét el kell osztani 40-nel (törvényes munkaidő óraszáma) és meg kell szorozni annyi órával, amennyi a foglalkoztatás valós időtartama. Pl. heti 36 órás foglalkoztatás esetén az arányos egészségügyi hozzájárulás összege
- 3 450 : 40 = 86,25 x 36 = 3 105 Ft
- 1 950 : 40 = 48,75 x 36 = 1 755 Ft.
Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás:
A társadalombiztosítási, a baleseti, illetőleg egészségügyi szolgáltatási járulékterhet nem viselő |
| összevont adóalapba tartozó jövedelem után | 11% |
természetbeni juttatás (ide nem értve az Szja 69. § (7) bekezdése szerint számított összeget) után | 11% |
kamatkedvezményből származó jövedelem után | 11% |
egyösszegű járadékmegváltás után | 11% |
kisösszegű kifizetés (ide nem értve az alkalmi munkavállaló munkadíját) után | 11% |
Egyes különadózó jövedelmek utáni eho-fizetési kötelezettség: |
| 2009. január 31-ig az Szja 70. §-a szerinti természetbeni juttatás után a cégautó adó | 25%-a |
az átalányadózást választó mezőgazdasági kistermelő esetében az átalányadó (átalányadó-előleg) | 25%-a |
a tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó mezőgazdasági őstermelő esetében a bevétel 5 %-ának | 15%-a |
a fizető vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély vonatkozásában a tételes átalányadó | 20%-a |
|
Az egészségügyi hozzájárulás fizetési felső határig 2007. január 1-től: |
| vállalkozásból kivont jövedelem után (Szja. 68. §) | 14% |
értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem után (Szja. 65/A. §) | 14% |
25, illetőleg 2008. december 31-ig a 35 százalékos adóterhet viselő osztalék (Szja. 66. §), vállalkozói osztalékalap után Szja. 49/C. §) | 14% |
árfolyamnyereségből származó jövedelem után (Szja. 67. §) | 14% |
ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után (Szja. 16. § (1) bekezdés és 74. §) | 14% |
Az egészségügyi hozzájárulás fizetési felső határig 2006. december 31-ig bezárólag: |
| vállalkozásból kivont jövedelem után | 4% |
értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem után | 4% |
25, illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő osztalék, vállalkozói osztalékalap után | 4% |
árfolyamnyereségből származó jövedelem után | 4% |
ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelem után | 4% |
Mindaddig fennáll a 4 százalékos, 2007. január 1-jétől a 14 százalékos mértékű eho-fizetési kötelezettség, amíg a magánszemély biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (1) bekezdése, és az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, valamint a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett (11 %) egészségbiztosítási járulék, a baleseti járulék, ez utóbbi kettő 2006. szeptember 1-jétől egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az előző bekezdésben meghatározott jövedelmek után megfizetett 4, illetve 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a hozzájárulás-fizetési felső határt.
Az egészségügyi hozzájárulás-fizetési felső határ évi
Mentes a 4 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ha a bérbeadó a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező tulajdonában álló lakásban lakik, kivéve, ha a lakást saját vállalkozása részére adja bérbe.
2006. szeptember 1-jétől mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ha a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező lakás a bérbeadó állandó lakóhelye, kivéve, ha a lakást saját vállalkozása vagy vele együtt élő közeli hozzátartozója (élettársa) vállalkozása részére adja bérbe.
A magánszemély legkésőbb a kifizetés időpontjáig nyilatkozik a kifizetőnek arról, hogy a több kifizetőtől és/vagy magánszemélytől származó ingatlan bérbeadásból keletkező jövedelme a naptári évben meghaladja az egymillió forintot.
A 4, 2007. január 1-jétől 14 százalékos mértékű eho-terhet viselő jövedelmek után a magánszemélyt a naptári év folyamán mindaddig terheli a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy a megfizetett egészségbiztosítási járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, baleseti járulék és a levont 4, illetőleg 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a hozzájárulás-fizetési felső határt elérte.
A magánszemély nyilatkozhat arról, hogy az egészségbiztosítási járulék összege várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt.
Ha a hozzájárulás-fizetési felső határt az egészségbiztosítási járulék összege mégsem éri el, a magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.
Ha a magánszemély az egészségügyi hozzájárulást a fizetési kötelezettségét meghaladóan fizette meg, vagy a fizetendő egészségügyi hozzájárulásnál a kifizető többet vont le, a túlfizetést a magánszemély az adóévre benyújtott bevallásában visszaigényelheti. Ha az adóévben fizetendő egészségügyi hozzájárulás meghaladja a kifizető által levont összeget, a különbözetet a magánszemély az adóévre vonatkozó bevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt