Időbeli elhatárolás vagy bef.len.term.

[kékég]

ESET leírása

Vagyonvédelemmel foglalkozó vállalkozás szerződést kötött felszámolás alatt álló vállalkozás/ok/ telephelyeinek folyamatos őrzés, védelmére. A szerződést határozatlan időre – az ingatlanok értékesítéséig illetve a felszámolás lezárása esetén az ingatlanok átadásáig – kötötték.

 

Fizetési feltétel: a megbízott számla kibocsátására a  felszámolás alatt álló ingatlan értékesítése után jogosult. /Értelemszerűen előre nem látható időpontban./ A felek megállapodnak továbbá, hogy a megbízott minden teljesített hónapot követően kiállítja a teljesítésigazolást, melyet havonta átad a megbízónak, s mely a végelszámolásnál a számla mellékletét képezi.

 

Év végén még nincs eladva az ingatlan.

 

Később módosítják a szerződést,  miszerint a megbízott a szerződésmódosítást követő hónaptól havonta jogosult fix összegű részszámla benyújtására – a költségek részbeni ellentételezésére – illetve egyszeri egyösszegű részszámla kibocsátására az eddig eltelt teljesítési időszakra.  A részszámlák  kisebb összegről szólnak, mint  a mindenkori tényleges óraszám szerint járó szerződés szerinti majdani ellenérték.

  KÉRDÉSEK:

A tárgyévi teljesítést a vállalkozás időbeli elhatárolással a bevételei közt számolja el /Számv.tv. 15.§ (7)/, vagy befejezetlen termelésként készletre veszi /Számv. tv. 28. § (2) b)/.

Vagy egyéb elszámolás a helyes? 

 

Befolyásolja-e a részszámlázási lehetőség azt, hogy időbeli elhatárolásként vagy befejezetlen termelésként számolandó el a teljesítés? /Vagy egyéb módon?/

 

A fentiekben körülírt részszámla helyett nem előleg számlát kellene  kiállítani? A szerződést e szerint módosítani?

[nagy.andrea2]

Szia!

Inkább aktív időbeli elhatárolásról lehetne szó. De mivel felszámolás alatt álló cégek a megrendelők, ezért figyelemmel kell lenni a Számviteli Törvény ezen rendelkezésére is:

15. §.

(8) Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség (az óvatosság elve).

[nagy.andrea2]

A másik kérdésedre:

 

Előlegről nem igazán beszélhetünk, mert tényleges teljesítés történik, amit számláznak. Továbbá a szerződés is részteljesítésről szól.

Andi

[validitas]

Szerintem alapvetően hibás mind a szerződés, mind a számlázás. Hiszen ha a szerződésekben meg van határozva óraszám, összeg/óra és a vagyonvédelmi cég leadja a teljesítésigazolást, amit a megrendelő vissza is igazol, elfogad, akkor szerintem számlázni kell.

A részteljesítések megtörténtek, igazoltak, elfogadtak, tehát az áfa-tv. előírásainak megfelelően 15 napon belül, ill. ésszerű időn belül számlát kell kiállítani. Előlegről azért sem lehet szó, mert maga a szerződés sem előlegről szól, hanem részteljesítésről, részszámláról. Ezért nem érthető, hogy miért nem a szerződéses áron kerülnek a részteljesítések kiszámlázásra - véleményem szerint áfa-tv. szempontjából is helytelen.

Amennyiben mégsem kerülnének kiszámlázásra, akkor sem helyes a befejezetlen termeléskénti készletrevétel. A számviteli alapelveknek (teljesség, valódiság, időbeli elhatárolás) megfelelően a beszámolóval lezárt évet érintő összes ismertté vált gazd.esemény eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni. Ezért időbeli elhatárolással kell a bevételt könyvelni.

Üdv: Böbe 

[tevike]

Befejezetlen szolgáltatás lehetne, nem befejezetlen termelés, hiszen nem lehet raktárra venni mint terméket és nem áruként adod el.

Szerintem,ha van részszámlázás, akkor csak az efeletti részt kell bef-len szolgáltatásként elszámolni.

Vagy úgy szabályozni a Számviteli Politikában, hogy hány évig nem számoljátok el a teljesítést bevételként. Mivel vagy eladják az ingatlant és a teljes számlázás megtörténik, vagy ezelőtt megszűnik a szerződés, és akkor gondolom, elszámolnak egymással.

Én egyébként aktív időbeli elhatárolásként könyvelném, mert a költség felmerült az adott évben és így teljesítem a számviteli alapelvet. És ha 3-6-8 év telik el az ingatlan eladásáig, akkor így egyszerűbb.

[kékég]

 

A szerződésmódosításban nem részteljesítésről, hanem részfizetésről rendelkeznek, amit talán helyesebben részletfizetésként /előre/ fogalmazhattak volna meg.

Elsőre én is azt gondoltam, hogy egyéretlműen időbeli elhatárolásként a bevételeket növeli a még ki nem számlázott rész. De mivel a szerződés szerinti munka akkor befejezett és akkor számlázható, akkor fizetnek, ha eladják az ingatlant, továbbá a havonta kiszámlázott összeg csupán a költségek részbeni ellentételezeseként  lett kialkudva /ha zavarosan fogalmaztam, bocsi/, ezért merült fel a befjezetlen termelés/szolgáltatás/  és előleg kérdése.

Továbbá, ha elhatárolásként bekerül az eredménybe a majdan fizetendő érték /akár több év is eltelik addig/ akkor tönkre is megy a cég az addig fizetendő társ., különadó miatt, mivel a bevétel még nincs a zsebében.

[validitas]

Sajnos, az adótörvény nem veszi figyelembe, hogy pénzügyileg mikor teljesül az adott bevétel, mindig arra az időszakra kell elszámolni, amikor a teljesítés megtörtént.

A szerződésben lehet sokféleképpen fogalmazni, de azt azért nem gondolom, hogy a vagyonvédelmi szolgáltatás teljesülésének bármi köze is lenne a védett objektum értékesítéséhez. Az őrző-védő szolgáltatást a cég teljesítette folyamatosan minden hónapban, erről teljesítésigazolás is született.

Ha ezt nem számlázza a vállalkozás, megsérti az ÁFA-tv. előírásait, valamint a számviteli törvény előírásait is megsérti, a társ.adó tv. előírásait szintén, szóval meggondolandó szerintem.

Egy lehetőség: még van idő a beszámolókészítésig (elhatárolások pl.), kérdezd meg írásban az adóhatóságtól. És ha válaszolnak, kérlek, tedd közzé légyszi, mert nagyon érdekel a válaszuk.

Üdv: Böbe 

[kékég]

Számviteli kérdésként feltettem a kérdést PM felé, csak sajnos onnan majd január elejére ígértek választ.

Ha megkapom a választ, feltételen közzéteszem.

Hozzáteszem, hogy a 48/2006. Számviteli kérdésre adott válasz elolvasása után merült fel a befejezetlen termelés/szolgáltatás/, mint alternatíva. Bemásolom azt:

 48/2006. Számviteli kérdésMelyik évben kell - időbeli elhatárolással vagy anélkül - elszámolnia egy beruházás előkészítésére vonatkozó szolgáltatásból származó árbevételét annak a vállalkozásnak, amely a munka nagy részét 2005-ben végezte, de a szolgáltatás egésze csak 2006. január 16-ával teljesült, ha a megbízóval kötött olyan szerződés alapján dolgozott, amely szerint az ellenérték megfizetésének feltétele az, hogy a megbízó a pályázatot megnyeri és erről 2006-ban, még a mérlegkészítés időszakában értesült?A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 15. §-ának (8) bekezdése szerint nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. Az óvatosság elve alapján tehát a vállalkozó mindaddig nem számolhat el árbevételt, nem mutathat ki a megrendelővel szembeni követelést, amíg az ellenérték megfizetésének megállapodásban kikötött feltétele, azaz a pályázat megbízó általi megnyerése nem következett be.A kérdést feltevő vállalkozó csak 2006-ban kapott információt szolgáltatásának a pályázat megnyerésével igazolt sikerességéről, ezért az árbevételt a 2006. évi eredménye javára indokolt elszámolnia. Az, hogy a szerződésben kikötött feltétel teljesüléséről az információt a mérleg fordulónapját követően, de még a mérlegkészítés időpontja előtt kapta, a 2005. évi beszámoló szempontjából azért érdektelen, mivel a szolgáltatás egésze csak 2006-ban vált teljesítetté (a szerződés az eredményességi feltétel kikötésével kizárta a részteljesítések lehetőségét).A számviteli törvény 15. §-ának (7) bekezdése szerint az összemérés elvét is alkalmazni kell. A szolgáltatás 2005-ben felmerült közvetlen önköltségét - tekintettel a teljesítés 2006. január 16-i időpontjára, illetve a mérlegkészítés időszakában megismertekre, valamint a számviteli törvény 28. §-a (2) bekezdésének b) pontja módosított szövegére, amely külön is említi a befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatást - a 2005. évi beszámoló mérlegében a készletek között, a befejezetlen termelés és félkész termékek soron kell szerepeltetni.A vállalkozásnál a kérdéses tevékenység eredménye tehát a 2006. évi beszámolóban fog megjelenni.[2000. évi C. törvény 15. § (8), 28. § (2) b)] Üdvözlettel és köszönöm az eddigi válaszokat. Kékég 

 

[szedlacsek]

"Számviteli kérdésként feltettem a kérdést PM felé, csak sajnos onnan majd január elejére ígértek választ"

 

Nem sül le a bőr a képükről? Akkor miért kapják a kiemelt fizetésüket?? És még van képük a jutalmat reklamálni?

 

Szégyentelen bagázs....

[nagy.andrea2]

Szia!

De nálatok szó sincsen beruházásról. Ez sima szolgáltatásnyújtás, melynek ellenértékét majd egy későbbi időpontban egyenlítik ki.

ÁFÁ-ban van olyan lehetőség, hogy ha a felek határozott idejű elszámolásban állapodtak meg, akkor a teljesítés ideje megegyezik a fizetési határidővel. De számviteli szempontból a tényleges időszak számít, amit fel is kell tüntetni a számla szöveges részében.

Andi