Egyéni cég átalakulása egyszemélyes Kft-vé

[nagy.andrea2]

Az Szja tv. viszont már csak személyes közreműködői díjról beszél...

[compunet]

Kicsit elkanyarodtunk az alapkérdéstől, az egyszemélyes gazdasági társaság alapító okiratában jogszerűen rögzíthető munkaviszonyban ellátott ügyvezetői tevékenység adóhatósági elfogadásának tapasztalatától. Mivel 2007 óta érvényes ez a módosítás, nyilván van tapasztalat is. A 2010-ben várható piaci értékszemlélet az egyszemélyeseknél így védhető ki, a valódi társas vállalkozásokban pedig mindenki az Andrea által írottak miatt menekül a munkaszerződés mögé. Utóbbiaknál fontos, hogy ismereteim szerint megmaradt az ügyvezető 50% maximális tulajdonrésze.

[madora100]

Andi!--értem, mire akarsz rávilágítani. "tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony)." Tehát a tbj.kihagyta azt a fontos tényt, hogy nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony  alapján történik a személyes közreműködés. Köszi, hogy rávilágítottál, mert bevallom, nekem nem tűnt fel e mondatrész hiánya. Ha pedig így kell érteni valóban ahogyan írod  -s nem megint valami bakiról van szó, ahol majd lehet magyarázni a jogalkotói szándékot- akkor jó nagy szemétség ez az egész. Másra nem jó, minthogy a társaság személyesen működő tagjait  teljesen ellehetetlenítsék. Tudom, abból a célból született ezen intézkedés, hogy az osztalékágon történő jövedelmek egy része is járulékalapba kerüljön bevonásra. De ................ és itt nem folytatom tovább. Bár azt is tudom, hogy különböző kimutatások, számítgatások alapján el lehet térni a piaci ártól, de ki fogja ezt vezetgetni és mi az, amit majd el is foganak. Jó, lehet majd jogorvoslatként pereskedni, de a társas vállalkozónak inkább ahelyett a termeléssel kéne foglalkoznia.

[nagy.andrea2]

Szja. tv.

 

25. § (1) Nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel munkabér, tiszteletdíj, illetmény, jutalom, üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összeg, költségtérítés, a más személy által fizetett adóköteles biztosítási díj címén kapott bevétel, a társas vállalkozásban személyesen közreműködő magánszemély tag (a továbbiakban: személyes közreműködő) által személyes közreműködése ellenében kapott juttatás, ha azt a társas vállalkozás költségei között számolják el (a továbbiakban: személyes közreműködői díj). Figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezéseire is, a nem önálló tevékenységből származó bevétel egésze jövedelem, kivéve a nem önálló tevékenységre tekintettel költségtérítés címén kapott bevételt, melyből levonható - legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig – a 3. számú melléklet rendelkezései szerint elismert költség.

[nagy.andrea2]

Madora!

 

Nekem úgy tűnik, hogy a Tbj. egyértelműen társas vállalkozóról beszél. Tehát ha a tag nem munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, hanem társas vállalkozóként működik közre, akkor a TB-járulékot a "tev.re jellemző piaci érték" alapján kell megállapítani. Munkaviszonyban/mb. jogviszonyban állóra ez értelemszerűen nem vonatkozik.

az Szja tv. viszont nem beszél társas vállalkozóról, csakis személyesen közreműködő tagról... Tehát a munkaviszonyos tagra ugyanúgy vonatkozik a szem. km. díj...

Fura...:((

[nagy.andrea2]

És ezt még cifrázza az EHO tv...

3. § (1) A kifizető, kifizető hiányában a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti

ab) a vállalkozói kivét és a kivétkiegészítés együttes összegének, illetve a személyes közreműködői díj és a személyes közreműködőidíj-kiegészítés együttes összegének, de legfeljebb a vállalkozóra irányadó, Tbj.-ben meghatározott tevékenység piaci értéke tárgyévi összegének a vállalkozói jogviszonyra tekintettel a tárgyévre bevallott társadalombiztosítási járulék alapját meghaladó része,

[madora100]

Igen. Erre írtam, hogy az osztalékágon keletkező jövedelem egy része is bevonásra kerül.

[madora100]

Nem tudom, foglalkoztál-e esetleg az evá-s egyéni vállalkozói formán.(vagy egyáltalán megéri-e Neked ez a gazdálkodási forma a költségeid alakulásának függvényében) Ugyanis az evás-ra nem vonatkozik az szja tv.szerinti adózás. A személyes közreműködői díj-kiegészítés kötelezettségét pedig az szja tv. tartalmazza. Ebből következtetve az evás-ok kivételek.

Az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozásban személyesen közreműködő tag összevont adóalapba tartozó jövedelme

Az egyéni vállalkozónak és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának az összevont adóalapba számító jövedelmét (a saját munkája ellenértékét) 2010. január 1-jétől a tevékenységre jellemző kereset alapján kell figyelembe vennie (lásd: kivét-kiegészítés, személyes közreműködői díj-kiegészítés) [Szja-tv. 16. § (4)-(9) és 25. § (5)-(8) bekezdés].

A tb.pedig az alábbiak szerint rendelkezik az evás vállalkozóra:

Tbj. 29/A.. § járulékfizetés főfoglalkozású eva adóalany egyéni vállalkozó esetén

Az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó biztosított egyéni vállalkozó a járulékokat (tagdíjat) a tevékenységre jellemző kereset után fizeti meg. Az eva adózó egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban a tényleges jövedelmének feltüntetésével bejelentést tehet arról, hogy a járulékot (tagdíjat) a tényleges jövedelme, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.

A tevékenységre jellemző kereset: a természetes személy főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás [Tbj. 4. § q) pont].Minimálbér: a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege [Tbj. 4. § s) pont].

Amennyiben az szja tv.nem vonatkozik az evás-ra, nincs tevékenységre jellemző kereset szja szempontjából. Tb.szempontjából pedig a tényleges jövedelmed alapján (esetebben a min.bér kétszerese után) veszed figyelembe a keresetedet. Még azt sem mondhatják, hogy van osztalékod, amiből ki lehetne egészíteni a főtevékenységre jellemző összegig a tb.alapot, hisz az evás-nál osztalék fogalom sincs.

 

[compunet]

Igen, Madora, láttam hogy választható az Eva, de nekem sajnos nem. Egyébként a törvénykezők fantáziájának ez is kedvelt területe. Meggyőződésem, idő kérdése, mikor kerülnek adó és járulékalapba az evás pillanatnyi kedvezmények.

Talán maradhatnék a jövő évi "mindent megváltoztatunk" vihar elcsitulásáig akár az új Kfc. egyéni cégformánál is, és akkor is a társasági adó hatálya alá tartoznék. De tovább fogja színezni a palettát a tervezett "egyszerűsített eljárásban létrehozható egyéni cég" is, amennyiben megszülik a vajúdó hegyek.

Mindenesetre az alapkérdést nézve remélem, hogy az Apeh és a bíróságok is megtalálják végre a módosított rendelkezéseket, ugyanis az Apeh hosszú évek óta követett gyakorlata (függetlenül attól, mi szerepel a hatályos társasági törvényben), hogy a vezető tisztségviselő csak akkor láthatja el feladatait munkaviszonyban, ha a munkáltatói jogkör gyakorlójának és a munkavállalónak a személye elválik egymástól.

Gondolkodom, hogy mielőtt a cégbíróságra benyújtom az iratokat, az Apeh-től állásfoglalást kérek.

 

[madora100]

A vzető tisztségviselő munkaviszonyban történő foglalkoztatása nem kérdéses ma már még akkor sem, ha ő a munkáltató jogokat gyakorló vezető. Az ügyvezetőt a taggyűlés választja, az ügyvezető felett a jogokat, így a  munkáltató jogokat is a taggyűlés gyakorolja. Ez rendben is van mindaddig, míg az ügyvezető nem többségi tulajdonos. Mert akkor a taggyűlési szavaztoknál is az ő személyes befolyása a döntő. Tehát olyan, mintha nem is tartanának taggyűlést abban a témában, hogy megszavazzák a vezető munkaviszonyban történő foglalkoztatását, amennyiben a vezető ezt szeretné. Én emiatt aggályoskodom.

 Az egyszemélyes cégnél  két forma közül lehet választani. Korlátozott vagy korlátlan felelősségű legyen-e a társaság. Az egyik a számviteli tv. hatálya alá tartozik, s vonatkozik rá a társasági adótv., a másiknál pedig nem.

Az apeh állásfoglalás használhatóságát én nem látom annyira reménytkeltőnek. Le fogják írni a jogszabályhelyeket, de feketén-fehéren alkalmazható válaszban én nem bíznék. Ha mégis, akkor tedd meg azt légyszí, hogy felteszed azt mindannyiunk okulására.