Egyéni cég átalakulása egyszemélyes Kft-vé

[compunet]

Szép napot minden kedves fórumozónak!

Egyéni vállalkozóként, alkalmazott nélkül, cégbíróságon egyéni cégként is bejelentett informatikai vállalkozásomban dolgozok 18 éve. Mivel úgy látom, hogy a jogalkotók e cégformát a piaci köztudatban egyre inkább ellehetetlenítik jövőre, úgy döntöttem, még idén egyszemélyes Kft-vé alakulok át. Számos fórumoldalon találkozom az egyszemélyes képviseletű gazdasági társaságok vezető tisztségviselőjének munkaviszony keretében történő önfoglalkoztatási problémájával, amire ha jól értelmezem, a Gt. és a Ctv. hatályos rendelkezései már egyértelműen rendelkeznek. Hiszen egyrészt a 2007. évi LXI. törvény módosította a Gt 22.§-át, így a (3) szerint "A vezető tisztséget - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja." és ugyanezen Gt 9.§ (1) szerint "A tagok (részvényesek) e törvény, illetve más jogszabályok keretei között a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat) tartalmát szabadon állapíthatják meg, e törvény rendelkezéseitől azonban csak akkor térhetnek el, ha ezt a törvény megengedi. Nem minősül a törvénytől való eltérésnek olyan további rendelkezés társasági szerződésbe (alapszabályba, alapító okiratba) való foglalása, amelyről e törvény nem szól, ha a rendelkezés nem áll ellentétben a társasági jog általános rendeltetésével, vagy az adott társasági formára vonatkozó szabályozás céljával, és nem sérti a jóhiszemű joggyakorlás követelményeit."

Tehát amennyiben - márpedig fontos közteherviselési szempont - elébe kívánok menni a "szolgáltatás piaci értéke" alapú besorolásnak, véleményem szerint az alapító okiratban joghelyesen rögzíthető és alkalmazható a vezető tisztségviselő (tehát jómagam) munkaviszony keretében történő foglalkoztatása, tekintettel arra, hogy folyamatosan működő, árbevételt és nyereséget termelő egyszemélyes vállalkozásomban az ügyvezetői és a szakmai teendőket életszerűen egyedül látom el a jövőben is. Bízom benne, hogy ezt az álláspontomat nemcsak az eljáró ügyvéd és a cégbíróság osztja, hanem az APEH is!

És a kedves fórumozók?

 

 

[madora100]

Én ott látom a gondot, hogy az egyszemélyes KFT-nél nem lesz aki a munkáltatói jogokat gyakorolja feletted. Hiszen a taggyűlés gyakorolhatná azt, de abban is Te magad vagy egyedül. Az én meglátásom szerint az lenne a legjobb, ha a KFT-vé való alakuláskor a családból valaki betársulna csendestársként és akkor már a taggyűlés el tuja fogadni (meg tudja szavazni) , hogy munkaviszonyban dolgozzál (a társasági szerződésben rögzített munkaviszonyban történő mellékszolgáltatás rögzítése mellett). Ennél is merülnek fel kételyek bennem: mi a helyzet akkor, ha a taggyűlésben Te képviselnéd a tobbségi tulajdonosi poziciót. Sok helyütt olvastam, hogy ez nem lényegi szempont, de én akkor ezt az egész rendezést csak kirakatpolitikának tartom.

[nagy.andrea2]

Szerintem azzal, hogy vállalkozóból munkaviszonyos lesz (a saját cégében), még nem tudja elkerülni a rettegett piaci kereset vélelmezését...

[compunet]

Üdv és köszi madora, anno nagyon jó válaszokat küldtél, amikor helyi adóellenőrzés alatt voltam, és az adóhatóság a határozatlan idejű alvállalkozói keretszerződéseket nem fogadta el, ragaszkodott az egyébként szakmai szempontból kivitelezhetetlen eseményenkénti szerződések felmutatásához.

Nos, köszi ezt a mostanit is, ám kénytelen vagyok vitatkozni, hiszen pont az idézett Gt. jóhiszemű joggyakorlását valósítanám meg, Arról van szó, hogy nem egy nyakatekert, valós gazdasági eseményektől elválasztható fiktív önfoglalkoztatás valósul meg, csupán társasági alapító okiratba viszem át a jelenlegi, a minimálbér kétszerese alapú elsődleges közteherviselést, amit ráadásul a hatályos jog nevesít is.

A másik indok, amiért nem lépném meg az átalakulás után röviddel 50-50% tulajdoni arányban a tagi bővítést (ez megoldaná a munkaszerződés jogi anomáliáját), mert mint ahogy egyéni cégben tartom, továbbra is a Kft-ben vinném az igazságügyi szakértői tevékenységet, aminek viszont a Szaktv. értelmében az a feltétele, hogy a vállalkozás tagjainak több, mint 50%-a bejegyzett szakértő kell, hogy legyen (sajnos, nem úgy rendelkezik, hogy legalább 50%).

 

[madora100]

Andi!-miért nem? A munkaviszonyosokra nem vonatkozik a piaci ár alapulvételével figyelembe vett adózás. Ezért akar most minden tagi jogviszonyos munkaviszonyossá válni. Ha lehet, fejtsd ki bővebben az álláspontodat. Nagyon érdekel a dolog, mert jómagam is érintett vagyok egy ilyen lépésében az ügyfelem révén. Tagi jogviszonyban személyesen közreműködő többségi tulajdonos. Ha menne a dolog, akkor társasági szerződésmódosítással mellékszolgáltatás végzésére köteleznénk munkaviszony keretében és a taggyűlés gyakorolná felette a munkáltató jogokat.(2 személyes KFT-ről van szó) Te nagyon toppon vagy a munkaügyi témákban (is), őszintén érdekelne a véleményed, s sokat segítenél, ha kifejtenéd az álláspontodat.

[madora100]

Örülök, ha sikerrel zárult a helyi adós témád. Nagyon is jól emlékszem rá. A mostani kérdésed is érdekes. Várjuk meg Andi véleményét, s azután folytassuk. Én a jóhiszeműséget nem vitatom, de a jogszabályok nem ismerete miatt (bocs, de nem tudtam másként leírni, s ez vonatkozik rám is) még lehetnek ebből gondok. Az a kardinális kérdés, hogy többségi tulajdonos felett gyakorolhatja-e a taggyűlés a munkáltató jogokat. Mert ha igen, akkor aggály a továbbiakban egy szál sem.

[nagy.andrea2]

Szia Madora!

Nem tudom, mi lesz a kialakult álláspont, nagyon új és homályos az egész.

De itt beszéltünk róla korábban:

http://www.adoforum.hu/szakmai_forum/tema/19861/jarulekfizetes-2010-ben-horror?wa=ADO0911&uid=982181#119585

 

Ezt én írtam a 119-es válaszban: 

Szerintem hiába lesz munkaviszonyos, akkor is ki kell egészítenie a "jövedelmét". A bevezető cikk így fogalmaz, de a törvény szövege is ennek megfelelő:

 

 Ha a személyes közreműködői díj éves összege az adóévben nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet (a tevékenységre jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazást, de legalább az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által az adóévre közzétett, az egyes FEOR számok szerint meghatározott kereset éves összegét), személyes közreműködői díjkiegészítésnek minősül az osztalékból, illetve az adózott eredményből megállapított személyes közreműködői díj-kiegészítés is. A személyes közreműködő a személyes közreműködői díj-kiegészítés után adóelőleget fizet.

Személyes közreműködés lehet munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, vagy társas vállalkozóként, de attól még a személyes közreműködésért részesül díjazásban.:((

 

Szerencsétlen vállalkozókról még a századik bőrt is lehúzzák, mert a szuperbruttósítás miatt eleve több adót kell fizetniük (csak munkaviszonyban jár az adójóváírás), és még az adókedvezmények nagyrészét is eltörölték.

Aztán ha leadózták a 127%-ot, még azért is előveszik őket, hogy ha a piaci átlagnál kevesebb bért tudnak fizetni maguknak... Felháborító!

 

Szedlacsek válasza (126):

"Nem vitásan, a törvény szerint a személyes közreműködésnek csak a társaság valamely tevékenységi körének megvalósításában a tagsági viszony alapján való tagi részvételt lehet tekinteni, ha az nem valamely más jogviszony keretében történik. Ez a szabályozás egyébiránt összhangban áll a társadalombiztosítási törvény (1997. évi LXXX. törvény) 4. §-ának d) alpontjával is, amely akkor tekinti a kkt., bt. tagját társas vállalkozónak, amennyiben a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony)."

 http://www.apeh.hu/adoinfo/szja/szemelyes_udulesi.html

 

Nem tudom, engem nem győzott meg. :(( Sajna... pedig nálunk is nagy problémát fog jelenteni.

[compunet]

Igen Madora, az eseményenkénti munkalapok, teljesítés igazolások és számlák alapján sikerrel zárult - fellebbezés után. De a lényeg a pozitív végső döntés.

Egyetértek, Andrea álláspontját várjuk meg. Alaposan áttúrtam a jogszabályokat, és az eddigi fórumok az én álláspontomat igazolják vissza azzal, hogy az Apeh mindenhatóságától fél valamennyi érintett.

[madora100]

A személyes közreműködői díjat én is úgy értelmezem, mint Szedlacsek. S nagyon sokan már módosítják a társasági szerződésüket a tag tekintetében (ahol eddig ez nem rendelkezett róla), tehát mások is az én értelmezésemmel azonosulnak (illetve én azonosulok az övékével) Persze nem zárom ki az igazadat, de nagyon nyakatekert dolog lenne, hiszen akkor miért van az, hogy a tag is dolgozhat munkaviszonyban. Ha ezt teszi, akkor ugyanolyan elbírálás alá esik, mint a "mezei" munkavállaló.(kvázi még adójóváírást is érvényesthet) Abban légy segítségünkre, hogy a többségi tulajdonos felett gyakorolhatja-e a taggyűlés a munkáltatói jogokat.

[nagy.andrea2]

De a Tbj-ben ez van 2010-től:

27. § (1) A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után a 19. § (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a társas vállalkozó tevékenységének piaci értéke után fizeti meg. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a tevékenység piaci értékét, a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra az előzőek szerinti összeg harmincad részét kell figyelembe venni.