bizományosi eladásnak számit?

[tomi12]

Sziasztok!

Lenne egy olyan kérdésem, hogy az ügyfelemnek az eladó értékesit árut, de nem akarja leszámlázni, hanem csak szállítólevelet kiállítani, és ahogy az ügyfelem értékesiti, csak akkor állítaná ki a beszerzési számlát az eladás arányában. Szerintetek ez szabályos?És ha csak fél év mulva adja el az árut akkor fél évig csak szállítólevél lesz?

Ez nem bizományosi értékesitésnek számít?Nem vagyok benne biztos, mert ahhoz meg 3 ügyfél kell.

Ha tudtok segiteni, légyszives irjatok!

[nagy.andrea2]

Szia!

 

Bizományos az, aki a saját nevében, de a megbízója javára értékesíti az árut. A bizományba vétel/adás csak a dolog átadását jelenti, a tulajdonjog az eredeti tulajdonost (bizományba adót) illeti meg mindaddig, míg az árut el nem adják. De soha nem lesz a bizományba vevő tulajdona, így a mérlegben nem is szerepelhet, külön bizományosi készletként lehe analitikába venni (esetleg a 0-ás számlaosztályba könyvelni).

A bizományba adónak akkor kell majd számlát adnia, ha a bizományos elszámol vele (fogyás alapján). A számla alapján tudod majd ELÁBÉ-re könyvelni.

Az is előfordul, hogy bizonyos idő múlva ha nem sikerül eladni az árut, akkor a bizományos visszaszolgáltatja azt a bizományba adónak. Ekkor nincs más teendő, mint a nyilvántartásból történő kivezetés.

 

Üdv. Andi

[gyorkosolga]

.

[madora100]

Tomi!

ttól függ, milyen szerződést kötöttek egymással a felek. A bizományi szerződés visszterhes ügylet. A szerződés lényeges tartalmi eleme a bizományosi díj meghatározása. A bizományosi díj általában az áru vagy szolgáltatás érékének százalékában határozzák meg. A bizományos főkötelezettsége a szerződésben meghatározott adásvételi vagy más szerződés megkötése. A bizományos a limitár és a bizományi szerződésben megállapított egyéb feltételek szerint köteles a szerződést a harmadik személlyel a saját nevében, de megbízó javára megkötni. Ha a bizományos a megbízóra kedvezőbb feltételek mellett köti meg az adásvételi szerződést, mint amilyeneket a bizományi szerződésben megállapítottak, az ebből eredő előny a megbízót illeti meg (Ptk. 508. § (1) bekezdés). Ha a bizományos – anélkül, hogy erre a megbízó utasította volna - a limitár alatt  ad el, az árkülönbözetet köteles a megbízónak megtéríteni. A bizományos, helytállni a megbízóval szemben a harmadik fél szerződésszegéséért (Ptk. 509. § (2) bekezdés).

Igaz, hogy a bizományi szerződést nem kötelező írásba foglalni, de a fent felsorolt buktatók miatt én mégis célszerűnek látom. Ha a két fél csak a likviditás miatt iktatja be a szállítólevél kiállítását bizományi szerződés megkötése  nélkül, akkor abból áfa szempontjából bajok lehetnek. Könyvelőként én mindenféleképpen kérném a limitárról való megállapodást, mert alapvetően az határozza meg, hogy bizományosi ügyletről beszélünk-e, avagy sem.