rontott számla

[hbrigitta79]

Sziasztok!

Egy kft. kézi számlát állított ki 2009.10.20-ai dátummal, de ma visszaküldték, hogy más vevő nevére állítsák ki a számlát. 2009.10.20-a után 2009.10.28-án már állítottak ki számlát. Kérdésem, hogy a visszaérkezett számlát simá áthúzva ronthatják, és a következő sorszámon kiállíthatják a számlát az új vevővel 2009.10.28-ai keltezéssel, vagy stornó számla, és utána az új számla?

Köszi Brigi

Ui. a számlán szerepel a könyvelési számlaszám is, azt újra felhasználhatjuk?

[gyorkosolga]

.

[Csenge25]

Szia!kb.ennyivel tudok segíteni!:)

üdv.

 

Sem a kézi, sem a számítógéppel kiállított számláknál nem lehet a rontott számlába utólag belejavítani. A javításra a sztornó vagy a helyesbítés használható. A 2 fogalom között az alapvetõ különbség, hogy sztornózásra akkor van lehetõség, ha megvan a számla eredeti példánya – mert idõben kiderült a hiba, vagy, mert a vevõ visszaküldte azt. Helyesbítés esetén a vevõnél marad az eredeti, utólag javított számla.

 

Ezen túlmenõen a hiba jellege határozza meg a javítási módszert. Alaki hibák miatt nem alkalmazható helyesbítés, csak sztornózás, azonban ha az áthárított adó összegét érinti a változás, akkor lehet helyesbíteni. Így például a sztornózás a helyes eljárás, ha valamelyik cím (vevõ vagy eladó) elégtelen vagy pontatlan, vagy az összeg nem megfelelõen lett kiszámolva, vagy az ügyfél nem tudja azt befogadni – például minõségi kifogás miatt visszaküldi a terméket a számlával együtt. Helyesbítõ számlát abban az esetben lehet használni, ha a kiállított számlán a tételek rossz mennyiséggel, összeggel, áfa kulccsal szerepeltek, vagy a szükségesnél több, illetve kevesebb tétel került a számlára. Ebben az esetben egy új számla kerül kiállításra negatív végösszeggel. Az eredeti pozitív és a helyesbítõ negatív számla együttesen fogja meghatározni a fizetendõ vagy visszatérítendõ összeget, teljes helyesbítés esetén pedig a nullás egyenleg „érvényteleníti” az eredeti számlát.

 

A kézi számla sztornózásánál a rontott példányt át kell húzni és fölé kell írni, hogy „SZTORNÓ”. A rontott, sztornírozott számlát (annak összes példányát, tehát az eredeti példányt is) meg kell õrizni. Ha szükséges, a rontott számla helyett új számla kerülhet kiállításra.

 

A sztornó számla teljesítési dátuma az eredeti számla teljesítési dátumával egyezik meg. Amennyiben idõközben bevallás történt, önrevíziót kell benyújtani.

 

A helyesbítõ számlát a hiba feltárásának idõpontjában kell kiállítani, és teljesítési dátumként is ezt a dátumot kell megadni) Ebben az esetben is hivatkozni kell az eredeti számlára. Az eredeti számla tartalmát negatív elõjellel kell megismételni, majd (szükség esetén) helyesen is feltûntetni ugyanazon a számlán belül. A számla végösszege így a különbözetet fogja mutatni mind az adó és adóalap, mind a végösszeg tekintetében.

[zspotorke]

Sziasztok!

Csenge az én véleményem szerint a helyesbítő számla teljesítési időpontja az eredeti számlával kell hogy azonos legyen - nem gondolom, hogy a hiba feltárásának időpontjával egyezően kell megadni. Honnan  származik ez az információd?

" A helyesbítõ számlát a hiba feltárásának idõpontjában kell kiállítani, és teljesítési dátumként is ezt a dátumot kell megadni"

P. Zsuzsa

[Csenge25]

Szia!igen igazad van..bocsánat futva olvastam...a helyesbítés szabályai szerint a helyesbítő számlán az eredeti teljesítési időpontnak kell szerepelnie. Na de olvastam ilyet is az adó online-on:

a./ A helyesbítő számlának soha nincs saját teljesítési időpontja

Amikor az eredetileg kibocsátott számlát valamilyen okból javítani kell, akkor a helyesbítő bizonylatnak - nevezzük azt bárhogy: számlával egy tekintet alá eső okirat, sztornó számla, helyesbítő számla, módosító számla, - nincs saját önálló teljesítési időpontja.

Ez a tény ésszerűen belátható, hiszen nem történt újabb teljesítés. Nagyon fontos azonban ennek a módosító számlának a kelte, mely dokumentálja a hiba javításának időpontját.

Valójában nem köti meg az általános forgalmi adóról szóló törvény a módosító bizonylat nevének pontos elnevezését. A 168. §-ban úgy fogalmaz, hogy a számlával egy tekintet alá esik minden más okirat, amely megfelel a 170.§-ban előírt feltételeknek, és kétséget kizáróan azonosítja az eredeti számlát.

Az említett okirat kötelező adattartalma a következő:

1) az okirat kibocsátásának kelte;

2) az okirat sorszáma, amely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja;

3) hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja;

4) a számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természete, illetőleg annak számszerű hatása, ha ilyen van.

Tehát mindegy hogyan nevezzük a módosító bizonylatot, a fejlécében nincs teljesítési időpont, de a bizonylaton belül fel kell tüntetni az eredeti számla teljesítési időpontját is. Természetesen nincs akadálya annak, hogy a számítógépes program olyan szerkezetű számlát állítson elő, - láttam már ilyet, - hogy két felső sor van a számlán, jelenlegi számla illetve eredeti számla megjelöléssel...

 

üdv.

Csenge