Szia KOliver!
Nem vagy egyedül.. Azt írod, hogy alkalmazott vagy, tehát feltételezem, hogy munkaviszonyos munkavállaló vagy abban a cégben. És feltételezem, hogy Te rendelkezel a tevékenység végzéséhez szükséges végzettséggel (regisztrált mérlegképes). Feltételezem, hogy a Cég a könyvviteli szolgáltatásra szerződött szolgáltató.. Ha Te, mint ennek a cégnek az alkalmazottja lennél az elektronikus bevallásra bejelentve az adott ügyfelek tekintetében is... akkor is elsősorban a munkáltatód a felelős a Te általad végzett könyvelési, adózási munkádért....
Tehát, ha valamelyik ügyfél vonatkozásában a szolgáltatás kapcsán a felelősség kérdése felmerül a szolgáltatást nyújtó terhére keletkezik valami viselendő bünti.. a szolgáltató munkáltató Veled szemben a Munkatv. rendelkezései szerint élhet kártérítési követeléssel... (leginkább bírósági úton, ahol neki van bizonyítási kötelezettsége).
Amit javasolni tudok a saját védelmed érdekében: ami húzós dolog volt, azokhoz feltétlenül írjál un. könyvelési utasítást, amit aláíratsz vele -- és azt elrakod magadnak --- ha úgy sem ért hozzá, de Ő adhat részedre utasítást, akkor mond neki, hogy ez még kell mint kieg.számviteli bizonylat... , ami nem egyértelmű gazdasági esemény, de Ő minősített és az Ő minősítése alapján kellett eljárnod.. akkor azon gazd.események elszámolásához is írjál feljegyzést (alátámasztandó a könyvelésedet) és írasd vele alá....
Nyilván nem olyan dolgokra gondolok, hogy valamit melyik főkönyvi számlára kell könyvelni, mi tartozik és mi követel... mert erre nyilván nem adhatott neked utasítást sem szóban, sem írásban, mert azt a gazdasági esemény minősítése, valós tartalma (ami valós tartalmat viszont megfogalmazhatott Ő) alapján neked kellett tudni, hogy melyik számla tartozik és melyik követel.... és annak az eseménynek a megfogalmazott tartalom szerint milyen adózási vonzatai vannak.... Ha a munkáltatód könyvvitei szolgáltatást is végez, akkor a felelősség tekintetében neki is körültekintően kell eljárnia, köthetett volna felelősség biztosítást... a könyvelő attól hogy mérlegképes, még nem biztos, hogy minden létező adó és gazdasági jogszabálynak a szakértői szintű tudora.. tehát ami egy nem biztosan minősíthető gazdasági esemény és jelzed felé.. akkor a megbízó kontójára, vagy magát a megbízót megszólítva, hogy szerezzen be egy szakértői, adótanácsadói, akár ügyvédi szakvéleményt... (attól függően miről van szó), tehát ha lenne munkaköri leírásod és lenne akár felelősség megállapodás is közted és a munkáltató között, az sem jelentené azt, hogy az egyes cégek, vagy éppen a Te munkáltatód által elkövetett disznóság (nem való számla,stb.) után Téged terhelne a teljes felelősség...
Arra nyilván ügyelned kell(ett), hogy a könyvelésre átvett számlák előzetesen, vagy utólagosan..de az arra illetékessel utalványozva legyenek... Az utalványozó felelőssége az, hogy az valós gazdasági esemény-e (valós számla,stb.) tehát jogos-e és ami a tartalmánál fogva nem egyértelmű, hogy az anyag ktsg, vagy éppen árubeszerzés, stb... én a számlákat záradékoltatni szoktam... tehát az utalványozáshoz odaíratom, hogy az milyen célú..."beszerzés".. ha utólag kiderül, hogy az nem valós...., akkor a könyvelő az nem magánnyomozó..
Az, hogy feljegyzést, un. könyvelési utast, stb. készítel és aláíratod vele.. az még szerintem nem balhézás.. (csak az adott gazdasági esemény egyértelművé tétele..)
A mérlegekhez remélhetőleg voltak leltárak, leltári kimutatás az egyes mérlegsorokra vonatkozóan..., amit az adott cég képviselője, illetékes embere aláírt... Ha nem voltak, akkor azt pótolni kellene.. , mert ha aláírják, hogy leltárilag a készpénz állomány az annyi, a tárgyieszközök, készletek, stb.... az annyi mennyiségben, melyhez a nyilvántartási értéket Te rendeled hozzá a nyilvántartásodból, a piaci értékelés elvégzése viszont nem a könyvelő feladata.... A követelésekről valószínűleg rendelkezésdre áll a meg nem kifogásolt egyenleg értesítők ... A lényeg tudd alátámasztani (bizonylattal) a számviteli törvénynek megfelelően azokat az elszámolásokat, mérlegösszeállításokat, amiket Te könyveltél és ami alapján az egyes adókat, stb. bevallottál.. Ha iderül, hogy volt mulasztásod, stb... akkor a munkáltatód az Mtv. rendelkezései szerint léphet fel veled szemben...amin aztán még el lehet vitatkozni..
Szemezgetve az Mtv-ből :
A munkavállaló kártérítési felelőssége
166. § (1) A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.
(2) A munkavállaló vétkességét, a kár bekövetkeztét, illetve mértékét, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania.
........167. § (1) Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg.
(2) Kollektív szerződés vagy munkaszerződés a károkozás, illetve a károkozó körülményeire, így különösen a vétkesség fokára, a károkozás jellegére, gyakoriságára, valamint a munkavállaló beosztására tekintettel a kártérítés mértékét az (1) bekezdéstől eltérően is szabályozhatja.
(3) A kártérítés mértékét a munkaszerződés legfeljebb másfél havi, a kollektív szerződés legfeljebb hathavi átlagkeresetig határozhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet.
(4) Gondatlan károkozás esetén is teljes kárért felel a pénzintézet pénztári számfejtője és ellenőre a számfejtés körében előidézett vagy az ezzel összefüggő ellenőrzés elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével okozott kárért.168. § Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni.169. § (1) A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.
(2) Mentesül a munkavállaló a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.
(3) A munkavállalót az (1) bekezdés szerinti teljes anyagi felelősség csak akkor terheli, ha a dolgot (szerszám, termék, áru, anyag stb.) jegyzék vagy elismervény alapján vette át. A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt e nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében.
(4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, a kár (hiány) bekövetkeztét, illetve mértékét a munkáltató bizonyítja.
(5) Ha a megőrzésre átadott dologban megrongálódása folytán keletkezett kár, a munkavállaló felelősségét a vétkességi felelősségre megállapított szabályok szerint kell elbírálni, de ebben az esetben a vétlenség bizonyítása a munkavállalót terheli.173. § (1) A munkáltató a munkavállaló által okozott kár megtérítésére vonatkozó igényét bíróság előtt érvényesítheti.
(2) Kollektív szerződés meghatározhatja azt az értéket, amelyet meg nem haladó mértékben a munkáltató a munkavállalót közvetlenül kártérítésre kötelezheti. Ebben az esetben meg kell határozni a kártérítés kiszabására irányadó eljárási rendet is.
----------------------------------------------
104. § (1) A munkavállaló a munkát a munkáltató utasítása szerint köteles ellátni.(2) Nem köteles a munkavállaló teljesíteni az utasítást, ha annak végrehajtása jogszabályba vagy munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. Ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet elő és a munkavállaló ezzel számolhat, köteles erre az utasítást adó figyelmét felhívni. Utóbbi esetben az utasítás teljesítését azonban nem tagadhatja meg.
(3) A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.
(4) Az utasítás jogszerű megtagadása nem menti fel a munkavállalót az alól, hogy munkavégzés céljából továbbra is rendelkezésre álljon, és a jogszerű utasításokat teljesítse.
(5) Ha a munkavállaló az utasítás teljesítésének jogszerű megtagadása következtében nem végez munkát, a kieső időre távolléti díjra jogosult.
A munkavégzés tekintetében a munkáltatót széleskörű utasítási jog illeti meg, amely a munkavállaló számára végrehajtandó kötelezettségként jelenik meg, és amelyet a munkaköri feladatok ellátása során maradéktalanul figyelembe kell vennie.
A munkáltató utasítási joga, az arra jogosult személy megjelölése általában a szervezeti és működési szabályzatban, ügyrendben, munkaköri leírásban határozható meg. A munkaviszony létesítését, módosítását, megszüntetését kivéve, a munkavállaló közvetlen felettese utasításra jogosultnak tekinthető.
A munkáltató utasításban határozhatja meg a konkrétan ellátandó feladatot, a munkavégzés módját, a munkavégzés helyét, a munkaidőt, a munkaidő beosztását, túlmunkavégzés elrendelését, az igénybe vehető technikai segítséget, munkaeszközöket, munkavédelmi biztonsági berendezéseket, a teljesítésre határidőt állapíthat meg stb.
A munkáltató az utasítást kiadhatja írásban, illetve szóban egyaránt. A Munka tv. 6. §-a előírása alapján a munkáltató köteles a nyilatkozatát (utasítását) írásba foglalni, ha azt a munkavállaló kéri.
A munkáltatói utasítás jogellenes, károkozó, mások egészségét veszélyeztető jellegétől függően, a munkavállalónak az utasítás végrehajtására vonatkozó kötelezettsége is eltérő.
Lényeges kötelezettsége azonban a munkavállalónak, hogy ha az utasítás végrehajtása közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné mások életét, testi épségét, egészségét, akkor annak végrehajtását meg kell tagadnia.
Az utasítás megtagadása azonban csak a konkrét feladat végrehajtására vonatkozik, és nem általánosságban jelenti a munkavégzés alóli mentesülést.
-------------------
A munkaviszonyból származó igény elévülése
11. § (1) A munkaviszonnyal kapcsolatos igény három év alatt évül el. A bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség öt év, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.
(2) Az igény elévülése az esedékessé válástól kezdődik. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén visszakövetelni nem lehet.
(3) Ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított hat hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból hat hónapnál kevesebb van hátra.
(4) Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, az igénynek a bíróság előtti érvényesítése, megegyezéssel történő módosítása, az egyezségkötés, valamint a kötelezett elismerése az elévülést megszakítja. Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülés megszakítását előidéző eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újra kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.
-------------------------------------
Azt " messziről" nem lehet eldönteni, hogy az esetleges szabálytalanságban mennyire vettél részt tevőlegesen, iletve, hogy egyáltalán miféle nem törvényes, nem szabályos esetekre gondolsz..., de az biztos, hogy a munkáltató a munkavállaló munkájával kapcsolatos elsődleges felelősséget nem tolhatja le magáról (ha más nem előzetesen bizonyítani kell, hogy , aztán az már egy következő kérdés, hogy a munkáltató fellép-e valamilyen igénnyel a munkavállaló, a volt munkavállaló irányába..
-------------------------
Ptk-ból:
348. § (1) Ha alkalmazott a munkaviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a károsulttal szemben a munkáltató felelős. E szabályt kell alkalmazni akkor is, ha szövetkezet tagja okoz a tagsági viszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt.----------------------
Gondolom a rokon munkáltató sem akarja a "családi balhét"......
Üdv.