Számla kibocsátási határidő 2007ben

[flw1]

Szisztok!

Azt szeretném megtudni, hogy 2007-ben mi volt a számla kibocsátási határideje (esetleg valaki fel tudná tenni a linkjét az akkor hatályos törvénynek/szabályozásnak, vagy elküldené, ha megvan neki)

Sürgősen szükségem lenne rá, mert bíróságra ment az ügy.

2007.áprilisában egy ismerősünk megkérte a férjem, hogy rendeljen neki növényvédőszert és hozza el (mivel mi ismertük és kapcsolatban álltunk a forgalmazó cég képviselőjével, többször is vásároltunk tőle)

A cég üzletkötője 2007.04.19-én szállítólevéllel átadta a növényvédőszert, a szállítólevelet a férjem írta alá.

A cég a számlán 2007.11.06-ot írt a teljesítés időpontjának, szla kelte: 2007.12.06, esedékessége: 2007.12.14.

A vevő (magánszemély) nem fizetett, azért 2009.01.19-én, és 2009.04.15-én levélben felszólították, majd 2009.júniusában fizetési meghagyást bocsátottak ki ellene, ami ellen a vevő panasszal élt, mondván, hogy nem is ismeri a céget, semmilyen kapcsolatban nem állt velük. A számlára és a felszólításokra a vevő egyáltalán nem reagált (szerinte tévedésből küldték neki, ezért nem is foglalkozott vele)

Most a szállító cég a férjem is perbe vonta.

Eddig csak annyit hallottunk az ügyről, hogy 2009.júniusában felhívta a férjem az üzletkötő, hogy nem akar a vevő fizetni, hogy is volt annakidején az egész dolog. Sajnos a szállítólevél nálunk levő példányát annó odaadtuk a vevőnek.

Most azt szeretném megtudni, hogy nem kellett volna kiállítania a számlát a teljesítést követő 15 napon belül? A szállítólevélen április 19. van, a számlára pedig november 06-ot írt teljesítésnek. Ezen kívül a fizetési határidő lejártát követően több mint egy évet várt az első felszólító levéllel. Nincs olyan törvény, hogy ha egy éven belül nem szólít fel, akkor elévül a követelés?

Előre is köszi minden választ!

[melcsi62]

Szia!  Ez már valóban jogi kérdés..., hiszen a férjed vette át a szállítólevéllel a terméket, amit a "kedves ismerősének" odaadott..(vélhetően)  a férjedet pedig kiszolgálták, mert korábban is kapcsolatban állt a szállítóval...

A kedves ismerős akkor járt volna el becsületesen, ha már így jutott a termékhez, hogy nem hozza kellemetlen helyzetbe a férjedet,  - akit az ismeretség kapcsán így jól behúzott a csőbe - és kifizette volna a termék árát.. ráaaásul az áprilisban kapott termékért csak december közepén kellett volna neki fizetni..

Az egy dolog, hogy a szállító az általad hivatkozott számlán a teljesítési dátumot hibásan szerepeltette, hiszen a teljesítés időpontja, az 2007.04.19. volt valójában és a szállítónak ekkor keletkezett valójában ÁFA fizetési kötelezettsége és nem pedig 11.06-án....  ez azonban szerintem még nem jelenti azt, hogy a vevőnek a termék ellenértékét ne kellene kifizetni..

Azt az apróságot nem írtad, hogy a szállítólevélen ki szerepelt, mint vevő?? A férjed, vagy pedig  a kedves ismerőse (név, cím), aki a férjedet  ezek szerint átverte...

A szállítónak igaza van: valakinek fizetnie kell...  Ha vevő (a kedves ismerősötök) nem ismeri el a vásárlást, (való igaz, hogy a vevő kitalálhatja, hogy ő még csak nem is ismeri a szállítólevélen szereplő férjedet, aki a terméket átvette, gondolom semmilyen írás nem született köztük: meghatalmazás, stb..)  akkor a férjednek, aki majd elintézi az ismerősével.., vagy most már esetleg majd a bíróság kimondja, hogy ki tartozik és mi mindennel...

A 2007. dec.31-ig hatályos ÁFA törvény nem rendelkezett úgy a számlakibocsátási határidőről, mint az új ÁFA törvény, az elévülés pedig pedig jóval több, mint egy év, tehát ezen az alapon szerintem azt, hogy a férjed, vagy a kedves ismerőse tartozik ezzel az összeggel a szállítónak -- nem támadható, hiszen egyik sem fizetett a szállítónak, a szállító pedig tudja igazolni, hogy a férjed vette át, akivel korábban is kapcsolatban állt már a szállító...

Az új FA tv. már rendelkezik a számla kiállítási határidőről......, de aki kapja a számlát, az nem emelhet kifogást a számla ellen csak azért, mert esetleg a számlakibocsátó több, mint 15 nappal később állította ki a számlát..

Ráadásul, ha ez egy peresített követelése a szállítónak, akkor valószínűleg már érvénytelenítette ezt a számlát és majd a bírósági döntés jogerőre emelkedésének napjával, mint teljesítési időponttal fogja kibocsátani a számlát erről a peresített követelésről..

A Ptk-ból a követelés elévüléséről

Az elévülés

324. § (1) A követelések öt év alatt elévülnek, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

(2) A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések is elévülnek. A főköveteléstől független mellékkövetelések elévülése a főkövetelést nem érinti.

(3) A követelés elévülése az azt biztosító kézizálogból való kielégítést nem akadályozza.325. § (1) Az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet.

(2) A felek rövidebb elévülési határidőben is megállapodhatnak; a megállapodás csak írásban érvényes. Az egy évnél rövidebb elévülési határidőt a felek írásban legfeljebb egy évre meghosszabbíthatják, egyébként az elévülési határidők meghosszabbítására irányuló megállapodás semmis.326. § (1) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált.

(2) Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított egy éven belül - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetében pedig három hónapon belül - a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél, illetőleg három hónapnál kevesebb van hátra. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a jogosult a lejárat után a teljesítésre halasztást adott.327. § (1) A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása - ideértve az egyezséget is -, végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést.

(2) Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az elévülés újból megkezdődik.

(3) Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

-------------------------------

Nem vagyok jogász, de szerintem a szállítónak ez a követelése nem évült el, a számlakiállítási hiba okán (hibás teljesítési időpont ..) a szállító követelését nem lehet jogosultalan követelésnek tekinteni...  Azt, hogy a végén a férjed fog fizetni és majd ő perelheti a kedves ismerősét az összegért, vagy betudja bizonyítani a szállítóval kapcsolatos peres eljárásban, hogy neki meghatalmazása volt az ismerősétől (vevőtől) az áruátvételére és a tényleges vevő az az ismerőse és közvetlenül ez az ismerős köteles fizetni a szállítónak.. abban nem alkotnék véleményt..

Üdv. 

 

[madora100]

Egy dolgot lehetne esetleg feszegetni. Az eladó a követelést csak akkor szerepeltethette a mérlegében, ha a tartozást a vevő elismerte. Év végével az eladó a nyitott követelésekről "leltárt" kell hogy készítsen. Ennek megfelelően egyenlegközlő levelet kellett kibocsátania az adósok felé, (tehát 2007.december 31-i állapotnak megfelelően) s ennek függvényében szerepeltethette/vagy nem  szerepeltethette a mérlegében a kérdéses követelést. Persze ettől függetlenül még a követelését jogi útra terelheti az elévülési határidőn belül, s ezt meg is tette. De a férjed, mint perbe vont személy esetleg védekezhet azzal, hogy ha tudomása lett volna a megbízója nem fizetéséről egy korábbi időpontban, akkor ő a pénzügyi rendezés ügyében eljár,  (hisz tulajdonképpen, mint átvevő ő felelős az átvett áruért mindaddig, míg azt a megbízója részére át nem adja), s polgári peres eljárásban azt a megbízójától megkísérelte volna behajtani-

A férjednek még egy esélye lehet, hogy bizonyítsa a termék átadását a vevő felé, ha a vevő könyveiből egyértelműen kiderül, hogy azt a mennyiséget a teljesítés időpontjában készletre vette, felhasználta, eladta, stb.

Egyébként -Melcsi véleményével egyezően- én is mélységesen elítélem a tisztességtelenül eljáró ismerősötöket. Kiben lehet egyáltalán manapság megbízni?

[flw1]

Köszi az eddigi válaszokat.

A vevő magánszemély, úgyhogy semmilyen nyilvántartása nincs. Saját felhasználásra kellett neki.

Nem tudom, az eladó cég hogy szerepeltette a könyveiben ezt a tételt, de az iratokból, amiket mi megkaptunk nem derült ki, hogy küldött-e egyenlegközlő levelet (se 2007, se 2008 dec.31-i állapotnak megfelelően)

Én nem is azt vonom kétségbe, hogy a szerekért valakinek fizetnie kell, csak azt furcsállom, hogy több, mint egy évig az eladó cég semmit nem tett, hogy megkapja a pénzét.

Erre gondoltam, hogy ha egy évig semmit nem tesz meg a követelése érvényesítése érdekében, akkor elévül a követelés.

A szállítólevélen vevőként az ismerősünk szerepel. Az üzletkötő ismer minket, 2008-ban és idén is vásároltunk tőle, de nem szólt semmit, hogy gond lenne azzal a számlával.

Minket egyáltalán meg sem keresett a cég ebben az ügyben. Az üzletkötő is csak azzal hívta fel a férjem, hogy hogy is volt ez annó, mert gond van a fizetéssel. De azt ő sem mondta, hogy fizetési felszólításokat küldtek, meg fizetési meghagyást kértek és bíróságra viszik az ügyet. Pedig az üzletkötőtől tudhatták volna a címünket és a telefonszámunkat. Velünk meg sem próbáltak kapcsolatba lépni, nemhogy egyezkedni, csak rögtön perbe vontak.

Az ismerősünk sem kifogásolta a számlát amikor megkapta, és a fizetési felszólításokra sem reagált semmit.

Nagyon úgy néz ki, hogy eleve erre játszott. Csak nem gondoltuk volna róla, hogy ilyen. Akkor hirtelen sürgős szüksége volt a szerekre, mi meg kapcsolatban álltunk az üzletkötővel, és volt is arrafelé utunk, ezért intéztük. De álmunkban sem jutott volna eszünkbe, hogy átvág minket.

[validitas]

Szia!

Nekem is rémlik valami olyan, hogy ha nem szólítja fel az adóst a megfizetésre, akkor egy idő után elévül (egy évre emlékszem) a követelés, de hogy melyik jogszabály tartalmazza ezt, arra nem emlékszem. A Ptk-ban kerestem, de nem találtam meg, talán a Polgári Perrendtartásban van.

Talán célszerű lenne jogi segítséget kérni. Egyébként ha nem a férjed a vevő, hanem más személy, a számla is más szermély nevére szól, nem értem, hogyan vonták őt be a perbe. Az eladó cég abszolút gondatlanul és nem körültekintően járt el, hiszen meghatalmazást sem kért a vevőtől a párod nevére.  Abban, hogy neki  be nem folyt követelése van, abszolút mértékben az eladó cég a hibás. Az áru kiadásával, a szállítólevél és számla vevő nevére való kiállításával elismerte, hogy követelése a vevővel szemben áll fenn és nem a férjeddel szemben, hiszen a vevőnek adta el az árut. Szerintem.

Sőt, megsértette a számlázásra vonatkozó jogszabályokat (áfa-törvény, számviteli törvény, saját belső szabályzatai). Az ügy kapcsán jogod van betekinteni a benyújtott iratokba, azt lehet kérni a bíróságtól, sőt másolatot is kérhettek (csak fizetni kell érte sajnos valami illetéket).

Én a per kapcsán visszautasítanám az érintettséget, nézze meg a bíróság, hogy ki a vevő, kinek a nevére szól a számla, kinek a nevére, címére küldtek felszólítást, egyenlegközlőt, bármit. Amit ugye bizonyítaniuk kell, hogy elküldték (ajánlott, tértivevényes, stb).

Azért  jogi segítséget igénybe kellene vennetek, és kérni kell a bíróságtól az ilyen felmerült költségetek megtérítését.

Üdv:Böbe 

[flw1]

Szia Böbe!

Köszi a választ!

Próbálunk jogi segítséget is kérni, csak pont nem elérhető az ügyvéd, meg nem ért a könyvelési dolgokhoz, azért kérdezősködök itt is.

Azt találom furcsának, hogy az áprilisi teljesítést (szállítólevél dátuma) a számlán novemberinek tünteti fel, és csak decemberben számláz. Gondolom, ez ÁFA szempontjából sem teljesen helytálló (nagy forgalmú cégről vanl szó)

Meg azt is furcsának találom, hogy egy évig semmit nem csinált, se felszólítás se semmi más.

A férjem azért vonták a perbe, mert a szállítólevelet ő írta alá. De előtte, sőt most sem keresték meg, csak a bíróság által küldött iratokból értesültünk az egészről.

A vevő nem is tagadja, hogy kapott számlát, csak azt mondta, nem törődött vele, mert nem ismeri ezt a céget, nem vásárolt tőlük.

[melcsi62]

Szia Flw1!

Itt sajnos a "túlzott" rugalmasságra és az ismeretség kihasználására fizetett rá minden érintett fél (kivéve, azt a felet, aki a terméket aztán ingyen szépen felhasználta saját célaira)..

Az ügyvédnek ebben az ügyben szerintem nem is kell értenie a könyveléshez.. Ha a vevő tudja és nem tagadja, hogy azt a terméket megkapta, de senkinek nem fizetett érte .. akkor egyszerűen kifizethette volna és keverte volna bajba a férjedet, aki a terméket a nevében és javára átvette.. akármilyen formai, vagy könyvelési, akár adózási hibája is legyen a szállítónak, az még nem jelenti azt automatikusan, hogy a termék ellenértéke őt ne illetné meg és ne követelhetné azt...

Nagy forgalmú, főleg üzletkötők áltl teljesített szállítások esetén még az új ÁFA törvény mellett is előfordul, hogy valamelyik cégnél egy-egy szállító levél kimarad a számlázásból és csak a bizonyos időközönkénti utólagos "önellenőrzésnél" derül ki, hogy valamilyen oknál fogva, de az adott, nem készpénzfizetéses kiszállítás a számlázásból kimaradt.. akor késedelmesen kerül a számla kibocsátásra, amiért a számla kibocsátó viseli a következményeket.. de ez a vevő oldaláról nem ad okot arra, hogy az átvett termék árát ne kellene kifizetnie.

A férjedet szerintem azért vonták be, mert a vevő nem ismerte el a vásárlást.... szelektív emlékezete van neki... vagy úgy gondolta, hogy a férjde nem csak a termék megszerzésében lesz a segítségére, hanem azt ajándékba kapja a férjedtől...

Nyilván a túlzott rugalmassága kapcsán nem volt kellően körültekintő a szállító sem... ismeretlen vevőnek , főleg magánszemélynek nem szokás halasztott fizetésre terméket átadni.., a férjed révén ez a magánszemély ehhez halasztott fizetéssel jutott hozzá, amivel aztán maximálisan vissza is élt...

Mivel ez a jó ismerős, "vevő" vélhetően, mikor a decemberben a számlát megkapta és szelektív emlékezete miatt nem volt hajlandó a számlát 8 hónapra a vásárlástól kifizetni, gondolom a férjedet nem tájékoztatta, így előfordulhat, hogy a későbbi esetleges felszólítás(oka)t is elhallgatta.. Ha a cég ezt bíróságra adta, akkor valószínűsíthető, hogy azért fordult a szállító a bírósághoz, hogy a kötelezett személyét az megállapítsa.., mivel az eredeti vevő a vásárlás megvalósulását tagadja..

Én a helyetekben megkeresném az ismerőst és rendeztetném vele a szállító kifizetését és akkor vége az ügynek.. nem azt firtatnám, hogy a szállító hibázott-e, amikor a férjeddel való jó együttműködésre alapozva, (túlzott bizalom) nagyvonalúan a férjednek átadta azt a terméket, - utólagos kifizetésre - aminek a számlázási vevője nem ő, hanem egy másik magánszemély volt a szállító levél szerint...

/nekem az egyik ügyfelemnél volt hasonló eset, hogy a vevő az addigi áruátvevő személyének  egy másik céget jelölt meg szállítási címnek és átvevőnek, de csak telefonon... a Szállító az árut leszállította, a telefonon megadott címre, az a cég a szállítólevélen az árut átvette, lepecsételte... aztán, amikor ment a postán a számla a szállítón szereplő vevőnek, a vevő azt is tagadta, hogy ő azt a céget és szállítási címet egyáltalán ismerné...., úgy hogy büntető feljelentés is lett belőle, aztán polgári peres eljárásban az áru megfizetésére az árut átvevő céget kötelezték.. Szerencsére a szállító mielőtt az árut kiszállította, meggyőződött arról, hogy az a cég valóban azon a címen egy létező cég, viszont elmulasztotta a vevőtől írásban kérni a szállítmány átvételére vonatkozó rendelkezés megkérését.. a tanulságot levonták/.

Remélhetőleg a férjed ismerősének megszólal a lelkiismerete és rendezi a cekket, mert ha ő tagad, akkor a férjedet akár csalással is gyanúsíthatják, ha a kedves vevő továbbra is tagadja a termék vásárlás megtörténtét..

Üdv.

[nagy.andrea2]

Szia Böbe!

 

Ne keresd.:) Az egyéves elévülés csak a távközlési szolgáltatásokra vonatkozik, minden más esetben 5 év.

Talán nagyon régen lehetett még egy év az elévülés, mert emlékszem, hogy az apukám (gazdasági vezetőként) minden év végén küldte a partnerek felé az egyenlegközlőt, mondván, hogy egyébként nem lehetne behajtani.

De már nincs így. Ha az ötödik év utolsó napján jut eszébe a szállítónak, hogy felszólítást küldjön, akkor az ugyanúgy megszakítja az elévülést, mintha minden nap/hónapban/évben küldött volna.

 

Azt pedig jó tudni, hogy a bíróság hivatalból soha nem is vizsgálja az elévülés tényét, arra külön hivatkozni kell.

Az elévülés pedig azt jelenti, hogy a bírósági úton történő behajtási jog évül el, maga a tartozás soha. Ennek értelmében akár 10-20 év múlva is lehet követelni, de elévülési időn túl már nem lesz végrehajtható. Ezzel próbálkozik pl. a BKV is.

 

Üdv. Andi

[nagy.andrea2]

Sziasztok!

 

Melcsivel értek egyet, sajna egészen más az adójog, és más a polgári jog. Adójogi szempontból nézve hibázott a szállító, de ez kevés ahhoz, hogy a vevő mentesüljön a fizetési kötelezettség alól.

Polgári jogi szemszögből nézve a vásárlás pillanatában szerződés jött létre a felek között. Az eladó teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségét azzal, hogy átadta az árut. Ráadásul ezt még bizonyítani is tudja, mert ott az aláírt szállítólevél. A fizetési kötelezettségnek pedig ebben az esetben nem feltétele a számla megléte.

/Más lenne a helyzet, ha írásos szerződést kötöttek volna, és abba beleírják, hogy fizetésre a számla kézhezvétele után kerülhet sor.../

 

[validitas]

Szia!

Köszi Andi, hát igen, az ilyen matuzsálemek, mint én, még emlékezünk, de ebből is látszik, hogy a memóriánk még valamennyire működik:-))

Egyébként én nem látom ezt ennyire lejátszott meccsnek, mert a szállító cég abszolút gondatlanul járt el, nem kért semmiféle meghatalmazást, semmit, csak kiállított egy szállítólevelet tök más vevőre, mint aki az árut átvette, bemondásra.

Persze az lenne a legegyszerűbb,ha a tényleges vevő kifizetné a számlát, de gondolom, hogy esze ágában sincs. Mindenképpen ügyvédi segítséget kell igénybe venni, mert ez nem számviteli kérdés (még ha a szállító teljesen hibásan és késve számlázott is), hanem teljes egészében jogi.

Az biztos egyébként, hogy a számla az alapján a szállítólevél alapján készült, amit aláírt a férjed? Hivatkoznak a számlán a szállítólevélre? Mert nekem gyanús, hogy novemberi a teljesítés, lehet, hogy csak kavarnak itt össze-vissza. Ha a számlán nem szerepel a szállítólevélre való hivatkozás, akkor szerintem a férjed elleni kereset semmis, mert mivel bizonyítja, hogy tényleg arról van szó? Dec. havi számla, novemberi teljesítés nem lehet = áprilisi szállítólevélen eladott áruval!

A szállítóra esetleg nyomást gyakorolhat a férj, hogy  hagyják ki őt az egész perből, mert  esetleg z APEH tudomására juttatja ezt a remek számlázási gyakorlatot.  Persze ez nem túl szimpi megoldás, csak jobb híján írtam, ötletként.

A szállító próbálja meg azon beszedni a pénzt, aki az árut megkapta, ha nem sikerül, nyelje le, mert ő maga is nagyban hozzájárult ehhez a helyzethez.Szerintem.

Üdv: Böbe