TBJ tv. 4.§. d) Társas vállalkozó:
1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony),
5. § (1) E törvény alapján biztosított
f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,
---------------------------------------------------------------
APEH portálról egy cikkből:
Személyes közreműködés fogalmának értelmezése a korlátolt felelősségű társaságoknál
A korlátolt felelősségű társaság tőkeegyesítő jellegű társaság, ezért a törvény világossá teszi, hogy a mellékszolgáltatás elsősorban (törzsbetét-szolgáltatás melletti egyéb) vagyoni hozzájárulást jelent.
A törvény mellékszolgáltatás alatt érti a társaság javára végzett személyes munkavégzést is, kivéve azokat az eseteket, ha a munkavégzés munkaviszonyon, vagy polgári jogviszonyon alapul.
A törvénynek e szűkszavú megfogalmazásából arra lehet következtetni, hogy nem kívánt megkötést tenni a mellékszolgáltatás természetét illetően. Ennek teljesítésében megállapodhatnak a tagok az alapításkor, de a későbbiek folyamán is, a mellékszolgáltatás adható ingyenesen, de – általában – ellenszolgáltatás fejében is, és nem teljesítés esetére azt szankcionálhatják, de el is tekinthetnek a szankciók alkalmazásától. A törvénynek egy kikötése van: ha mellékszolgáltatás nyújtásában állapodnak meg a tagok, meg kell határozniuk a társasági szerződésben a mellékszolgáltatás pontos mibenlétét; a teljesítés feltételeit; ha van, ellenszolgáltatást, és ha szankcionálni kívánják, a nem teljesítés esetére kikötött kötbért vagy egyéb hátrányt. A mellékszolgáltatás tehát olyan, rendszerint vagyoni értékkel rendelkező, a társaság részére szükséges és hasznos gazdasági jellegű ténykedés, mely megvalósulhat folyamatosan vagy egyszeri teljesítéssel, lehet valaminek tevése, tulajdonba vagy használatba adása, valamitől való tartózkodás, történhet ingyenesen is vagy ellenszolgáltatás fejében. Nem teljesítése esetén hátrányt lehet kilátásba helyezni, történhet határozott vagy határozatlan időre, azzal, hogy amennyiben ennek nyújtásában állapodnak meg a tagok, minden esetben a társasági szerződés részévé kell azt tenni. A mellékszolgáltatás tehát valójában, csak nevében „mellék” szolgáltatás, mert annak jellegétől függően az a társaság számára létfontosságú is lehet.
A közkereseti társasághoz képest a korlátolt felelősségű társaságnál tehát a Gt. nem konkrétan határozza meg a társaság számára végezhető tevékenységek körét, azaz a személyes munkavégzést nem köti szigorúan a társaság tevékenységi körének gyakorlásához. Mindez azt feltételezi, hogy bárminemű tevékenység végezhető, ha annak feltételeit a társasági szerződésben rögzítik (a társasági szerződés a cégnyilvántartásban szereplő cégirat, a bejegyzési, változásbejegyzési kérelmek kötelező melléklete).
Fontos ugyanakkor rámutatni, hogy a társaság elemi érdeke, hogy a mellékszolgáltatásként végzett tevékenység ne ütközzön jogszabályba (például megfelelő képesítéshez kötött tevékenységet csak ilyen képesítéssel rendelkező személy láthasson el, vagy a tevékenység ellátása ne valósítson meg bűncselekményt).
A kft. esetében is tehát a társasági szerződés alapján egyértelműen eldönthető, hogy ki az, aki személyesen közreműködik, így csupán az osztalékot felvevő tag nem minősülhet „személyesen közreműködő tagnak” is egyben.
Az eva hatálya alá tartozó társaságoknál is a fent leírtak szerint lehet megállapítani, hogy ki minősül a társaságban személyesen közreműködő tagnak.
---------------------------------
Tehát, ha a társasági szerződésben nem akarják szerepeltetni, hogy mely tagok kötelesek (mellkszolgáltatásként díjazás ellenében, vagy díjazás nélkül) személyesen munkát végezni tagi mivoltukban..., akkor annál, hogy kik dolgoznak a KFT-ben - és itt nem a képviselet (ügyvezetők) ellátására gondolok - nem igazán lehet ara hivatkozni, hogy hát a tagok személyes közreműködés (társasvállalkozói) keretében.... Mert, ha azt a társasági szerződés nem tartalmazza, akkor az nem valószínű, hogy megáll...
A társaság tulajdonosainak kellene eldönteni, valamint az ügyvezetőknek, hogy akkor hogyan is és miképpen működik ez a KFT a jogszabályokat is figyelembe véve... Neked pedig, mint könyvelőnek a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kell eleget tenni a vállalt kötelezettségeidnek..
Már így is túlságos terjedelemben próbáltam utalni a vonatkozó Tbj tv., GT, tekintetében, amiből a Gt-t tekintve a tulajdonosoknak, ügyv ezetőknek és a társasági szerződésnél közreműködő ügyvédnek kellene a megfelelő ismeretekkel rendelkezni, neked pedig tudnod kellene a Tbj. tv. alapján, hogy ki mikor minősül biztosítottnak és ha a biztosítottak bejelentése, változás bejelentése a Te feladatot, akkor a kapott dokumentumok alapján a Tbj. tv., Art-nak megfelelően az azzal kapcsolatos teendőket megtenni. Nem jelenthetsz be valakit társasvállalkozóként, ha erre vonatkozóan nincs dokumentumod.. Ettől bővebben nem tudom mefogalmazni
Üdv.