A családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott családi pótlék adómentessége megszűnik 2009. szeptember 1-jétől, annak egyéb jövedelemként meghatározott része adóterhet nem viselő járandóságnak számít. A családi pótlék összege az ilyen ellátásra jogosult magánszemélynél, illetve a vele közös háztartásban élő élettársánál 50-50 százalékban adóterhet nem viselő járandóságnak (egyben egyéb jövedelemnek minősül). Családi pótlékra a gyermeket saját háztartásukban nevelő szülők (szülővel együtt élő házastárs is) mindketten jogosultak, ugyanakkor csak egyikük számára folyósítják ténylegesen a családi pótlékot, az csak egy jogosultat illet meg. Adóterhet nem viselő járandóságként a családi pótlék felét a ténylegesen családi pótlékban részesülő szülőnél, házastársnál (annál, akinek ténylegesen folyósítják), illetve másik felét a családi pótlékban ténylegesen nem részesülő
ugyanakkor egyébként családi pótlékra jogosult szülőnél, házastársnál is figyelembe kell venni. A családi pótlék összegének felét szintén be kell számítani az adóalapba adóterhet nem viselő járandóságként a családi pótlékban ténylegesen részesülő magánszemély élettársánál. Egyedülálló szülőnél (jogosultnál) értelemszerűen csak a családi pótlék felét kell az adóalapba beszámítani.
Továbbra is adómentes egyes, meghatározott jogosultsági jogcímeken kapott családi pótlék, így a következők: a saját jogon jogosultként kapott; a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után kapott magasabb összegű családi pótlék; a különböző állami intézményekben nevelt gyermekekre tekintettel; a gyámként; illetve a nevelőszülőként kapott családi pótlék.