VI. Fejezet
Az őrség tagjainak munkaideje
47. § Az őrségparancsnok és a biztonságtechnikai előadók a hivatali munkaidőben látják el feladataikat. Munkaidő rendjüket az arra jogosult vezető a szolgálati érdekek figyelembevételével határozza meg. Ellenőrzési kötelezettségüknek hivatali munkaidőn túl is eleget kell tenniük.
48. § Az őrök a Munka Törvénykönyve, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény vonatkozó előírásainak keretei között 8 órás váltásos, 12-24, 24-48 vagy 24-72 órás váltásos munkaidő rendszerben látják el szolgálatukat.
49. § A szolgálati helyekre meghatározott létszámból a szolgálatot úgy kell megszervezni, hogy a váltótárs és készültségi ügyeletes is biztosított legyen.
50. § Az őrök váltását az őrzés jellegétől függően kell végrehajtani. Az évszaknak és az időjárási viszonyoknak megfelelően a váltás történhet az őrutasításban meghatározottól eltérően is. A leváltott őrök - a szolgálati rendszertől függően - az őrség helyiségében készültségi szolgálatot látnak el, vagy pihennek.
51. § Az őrségutasításban meghatározott munkaidő rendszertől a munkáltató sajátosságainak megfelelően, illetve a magasabb őrzési fokozatba helyezés elrendelése esetén (megelőző készenlét, fokozott készenlét, teljes készenlét) ideiglenesen el lehet térni. Az őrség felügyeletét ellátó rendőrhatóság közbiztonsági érdekből határozattal kötelező szolgálatellátást rendelhet el.
Szolgálati formák
52. § (1) Az őr őrszolgálatot, járőrszolgálatot és szállítmánykísérő szolgálatot teljesít.
(2) Az őr az őrségparancsnok utasítása, illetve az őrutasítás előírásai szerint meghatározott helyen, illetőleg mozgási körzetben fegyveres őrszolgálatot lát el.
(3) Őrt olyan létesítményben kell felállítani, amelynek őrzését és védelmét elrendelték.
(4) Álló őrt ott kell felállítani, ahol vagy ahonnan a létesítmény vagy a védeni rendelt tárgy maximálisan biztosítható.
(5) Őrhely az a hely (terület), ahol az őr az őrutasításban meghatározott őrzési és védelmi feladatokat lát el.
(6) Járőrszolgálatot ott kell szervezni, ahol a biztonságos őrzésvédelem megköveteli a létesítmény több pontjának gyakori visszatérő ellenőrzését, illetőleg az őrhelyek összekapcsolását. A járőrözés gépjárművel is történhet. A járőrözés idejét és módját, az útbaindítás idejét, útvonalát és a járőr feladatát az őrszolgálati okmányokban kell rögzíteni. A járőr ez esetben járőrparancsnokból és járőrtársakból álljon.
(7) A szállítmánykísérő szolgálat olyan tevékenység, amellyel az őr a rábízott szállítmány és a szállítmányt kísérő személyek biztonságos őrzését és védelmét látja el az átvételtől a rendelkezési helyen történő átadásig. A szállítmány őrzési és kísérési tervét az őrség felügyeletét ellátó rendőrhatóság hagyja jóvá.
(8) Készültségi ügyeletesi szolgálatot azoknál a másod- és harmadfokú őrségeknél kell vezényelni, amelyeknél a szolgálati rendszerből következően nincs pihenő váltás. Feladata az őr - pihenő, betegség vagy egyéb ok miatti - leváltása esetén annak pótlása (első fokú őrségnél a felvezető egyben készültségi ügyeletes). Ha a készültségi ügyeletest - az őr szolgálatra való alkalmatlanná válása miatt - őrszolgálatba kell léptetni, a következő napi váltásból soron kívüli berendeléssel gondoskodni kell azonnali pótlásáról.
(9) A biztonságtechnikai előadó feladata az őrzést szolgáló technikai eszközök, berendezések működtetése és karbantartása.
Megerősített szolgálat
53. § (1) Az őrség állománya az állandó jellegű szolgálattól függetlenül - rendőrségi kezdeményezésre, illetőleg engedéllyel, utasításra - köteles megerősített szolgálatba lépni, amelynek jogszabályban meghatározott fokozatai: megelőző készenlét - fokozott készenlét - teljes készenlét.
(2) Megerősített szolgálat rendelhető el a szolgálati helyen:
a) ha az objektumon belül az őrzés biztonságát veszélyeztető esemény (rendkívüli esemény) történt, vagy annak bekövetkezésétől kell tartani;
b) elemi csapás, üzemi baleset esetén a biztosítási feladatok ellátására;
c) a közbiztonsági helyzetből adódó reagálásra;
d) minősített időszak - az Alkotmány 8. §-ának (4) bekezdésében meghatározott rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet - bevezetésekor.
(3) Megerősített szolgálatot rendelhet el:
a) az országos rendőrfőkapitány és helyettesei országosan vagy valamely régióban;
b) az őrség felügyeletét ellátó rendőr-főkapitányság vezetője a megyében működő őrségek részére;
c) rendkívüli esetben (biztosítási feladat, elemi csapás stb.), valamint az őrzésbiztonság ellenőrzése céljából a munkáltató vezető a felügyeletet ellátó rendőrfőkapitány kezdeményezésére, illetve tájékoztatása mellett.
54. § A megerősített szolgálattal összefüggő általános feladatok:
a) a fegyverek, lőszerek, robbanóanyagok fokozott ellenőrzése és biztonságos őrzése;
b) fokozott ellenőrzés az iparilag felhasználható robbanóanyagok, mérgező anyagok szállításánál, tárolásánál;
c) a létesítmények őrzésvédelmének fokozása, az állomány eligazítása a szolgálat éber ellátására;
d) a szolgálatot ellátók fokozott ellenőrzése;
e) a ki- és beléptetés megszigorítása;
f) az azonos területen működő - mellérendelt - rendvédelmi szervek, biztonsági és mentőszolgálatok a veszélyhelyzet kezelésére kijelölt szerv alárendeltségébe helyezése;
g) a belső biztonsági rendszabályok fokozott megtartása,
h) az őrzött terület körzetében történt rendkívüli események azonnali jelentése a munkáltatónak, a rendőrhatóságnak és az irányító parancsnoknak.
55. § Minősített időszak bevezetésekor az őrség felügyeletét ellátó rendőr-főkapitányság átveszi a fegyveres biztonsági őrség parancsnokságát, gyakorolja a munkáltató vezető e rendeletben meghatározott jogkörét.
Szolgálatba vezénylés
56. § (1) Az őrség állományának szolgálatba vezénylését egy hónapra előre kell megtervezni az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. Ki kell alakítani váltásonként a csoportokat, és be kell ütemezni a tárgyhónapra a szabadnapok, illetőleg az évi szabadságok kiadását.
(2) A terven változtatni csak akkor lehet, ha az őrzés biztonsága, továbbá betegség vagy más rendkívüli esemény azt szükségessé teszi. Változtatásra az őrségparancsnok vagy helyettese jogosult.
(3) Az őrök szolgálatba vezénylését az őrségparancsnok végzi.
57. § (1) Az őrségbe vezényeltek a szolgálat megkezdésének időpontjában kötelesek pihenten, az előírt öltözetben és felszereléssel, szolgálatra alkalmas állapotban az őrség körletében (eligazítási helyén) megjelenni.
(2) Az őrségbe vezényeltek részére a szolgálatba lépésüket megelőzően legalább nyolc óra pihenést kell biztosítani, illetve - minősített időszak kivételével - őrségbe csak azok vezényelhetők, akiknek ilyen időtartamú pihenés biztosított volt.
58. § (1) Az őrségbe vezényeltek részére az őrségparancsnok (őrparancsnok) köteles eligazítást tartani.