ÁFÁS átalányadózó ev könyvelése

[szantaikaroly]

Kedves Fórumtagok!

ÁFA körbe tartozó átalányadózó egyéni vállalkozónak milyen alapnyilvántartást (esetleg nyilvántartásokat) kell vezetnie? Az SZJA tv. 51. paragrafus (3) bekezdése csak az ÁFA körbe nem tartozó átalányadózóról szól, akinek egyszerű bevételi nyilvántartást kell vezetnie. De mi a helyzet azzal, aki az ÁFA körbe tartozik? Szívesen fogadnék valamilyen egyszerű példát vagy mintát (pl. Excel-ben), ami jól mutatja az ilyen jellegű nyilvántartás(oka)t. Különösen az érdekelne, hogy a "kivétek", járulékok és 40%-os költséghányad hogyan jelenik meg az ilyen nyilvántartásban.

Köszönettel,
Karesz

[nmrozika]

Az SZJA tv. 5.sz. melléklet 5.1 pontja szerint bevételi nyilvántartást vezethet, aki nem jogosult ÁFA levonására.... tehát aki jogosult, az nem vezethet, vagyis annak pénztárkönyvet vagy naplófőkönyvet kell vezetni. (Az általad hívatkozott paragrafus is azt mondja, hogy aki nem érvényesíti ÁFA levonási jogát, az a pénztárkönyv/naplófőkönyv bevételi adatait vezeti. 2008-as HVG, nem hiszem, hogy változott 2009-ben.) Amit nem tudsz a pénztárkönyvben könyvelni, arról analítikát kell vezetni.

Én rendesen könyvelem a pénztárkönyvben, minha tételes ev. volna. Az átalányadó megállapításához a bevételi adatok 60%-át veszem figyelembe, ez után számolom az SZJA-t és a különadót, amit az egyéni vállalkozó "kartonján" vezetek. Itt vezetem az E.V.-t saját fizetendő tb járulékait is. Amikor átutalom az összegeket, azt beírom a pénztárkönyvbe. Külön nyílvántartást kell vezetni a fizetendő és visszaigényelhető ÁFA-ról is, mert a pénztárkönyvben a számla kifizetési időpontjával könyvelsz, míg az ÁFA fizetés/visszaigénylés időszaka a számla teljesítésének az időpontja; ill. a fizetendőt lehet halasztani 45 napig. (Ha csak készpénzes számláid vannak, akkor a pénztárkönyv ÁFA oszlopaiból is meg tudod állapítani az ÁFA elszámolást.) Ha van alkalmazott a bér kifizetését és a kapcsolódó kötelezettségeket szintén a kifizetés időpontjában könyvelem, de külön nyílvántartást is kell vezetni ezekről is.

Lényeg ugyanúgy vezetni a pénztárkönyvet mint a nem átalányadósnál, csak az adóalap megállapításánál a költségeket nem kell figyelembe venni. Plusz az 5. sz. melléklet szerinti nyilvántartásokat és az ÁFA elszámolást vezetni kell.

Én sokáig papíralapon könyveltem, néhány éve programmal. A nyílvántartásokra van amire kapható nyomtatványboltban nyomtatvány (selejtezés, leltár, tárgyi nyilvántartó...) van amiről "kockásfüzetem" van....de lehet csinálni excellt is, lényeg, hogy benne legyen, amit előír a tv.

Rozi

[szantaikaroly]

Kedves Rozi!

Köszönöm a válaszodat.

Még egy kérdés ezzel kapcsolatban: ezek szerint ha a kiadási oldalt is tételesen vezetni kell, akkor a kiadási oldalon a 40%-os költségátalány hogy jelenik meg? Gyakorlatilag ez a 40% nem lehet teljes egészében kiadási számlákkal alátámasztva, hiszen az átalányadózásnál nem pont az a lényeg, hogy a törvény ezt a hányadot automatikusan költségként ismeri el?

Karesz

[nmrozika]

Nem azért kell vezetni a költségeket , hogy alátámaszd a 40%-ot, hanem azért mert ÁFA-s vagy és nem vezethetsz csak a bevételekről nyilvántartást. A tényleges költséged lehet több és kevesebb is mint 40%. Azért is "kell" vezetni még tételesen a költséget mert számlamegtartási kötelezettsége van minden átalányosnak és ha elérnéd a határt (8 millió) akkor át kellene térned a tételes elszámolásra visszamenőleg is az év elejétől, de elsősorban az ÁFA miatt van minden.

Attól, hogy vezeted a költségeket az átalányadó alapját nem azzal állapítod meg, hanem a vélelmezett költséghányaddal, tehát a bevételeidből a 40%-ot vonod le (ha ez vonatkozik rád) és a 60% után fizeted az SZJA-t és a különadót negyedévente.

A saját járulékaidat is az átalányadó alap után kell fizetni, legalább minimálbér 2x-ese után kell(ene), de ha az átalányadó alap ennél kevesebb, akkor az után, de a minimálbér után mindenképen. Erre azért hívtam fel a figyelmedet, mert valószínű azért vagy ÁFA-s mert a bevételed eléri/el fogja érni az 5 millió Ft-ot. Akkor viszon havi átlagban 400000 Ft bevételed legalább van, ennek 60%-a az átalányadó alap, vagyis 240000 Ft után kellene fizetni járulékot, SZJA-t, különadót (havi átlagban). 

PÉLDA: bevétel 500000 + 125000 ÁFA = 625000  költség: 80000+20000 Áfa=120000; 30000 (ÁFA mentes, pl. befizetett járulék)

Kötelezettséged van: 105000 Ft fizetendő ÁFA; 500000x60%=300000 Ft után tb járulék, SZJA, különadó. HA tételesen számoltál volna el, akkor a 105000 ÁFA mellett 500000-80000-30000=390000 Ft lenne a nyereséged, amit kivétként adózhatnál/tb-z hetnél le, vagy vállalkozói jövedelemadózás szerint a tb járulék mellett, vagy a kettő kombinációjával.

Nem bonyolítani akartam a dolgot, csak bemutatni, hogy még ezért is érdemes könyvelni a költségeket tételesen, hogy lásd, megéri-e az átalányadózás, vagy inkább át kell térni a tételesre. (A költségek belül maradnak-e a 40%-on.)

Üdv. Rozi

[szantaikaroly]

Tisztul a kép. Már csak azt nem értem, hogy a példádnál maradva mi történik 90.000 Ft-tal? Mert ugyebár a bevétel 40%-a 500000x40%=200000. Ebből a példa szerint 80000+30000=110000 a számlákkal (ill. egyéb tételekkel) alátámasztott költség. 200000-110000=90000 viszont ott marad "lógva". Elvileg ez is az enyém, hiszen minden egyéb kötelezettségemnek (SZJA, járulékok, különadó, stb.) már eleget tettem. Tudomásom szerint átalányadózónál nincs olyan, hogy nyereség, vagyis ezt az összeget is valamikor ki kell venni, azaz szerepeltetni kell a könyvelés kiadási oldalán.

Üdv,

Karesz

[nmrozika]

Kiveheted adózatlanul. Ez csak technikai dolog. A megmaradt "nyereséget" kiírhatod a vállalkozói kivét sorba is, csak az 53-as bevallásban majd nem kell szerepeltetni az összevonandó jövedelmeknél. Ha a 60% után befizettél mindent, akkor ami marad az a tiéd.

A kiadási oldalra nem azért könyvelsz, hogy lefedd a 40% elszámolható költséget, hanem azért, mert az ÁFAsnak tv. szerint nem elég a bevételi nyilvántartás. A bevételi nyilvántartásba bruttó összeget szoktak írni. Az ÁFAsnak a bevétele a számlából nem a bruttó összeg, hanem a nettó Ezért ezt a bontást a pénztákönyv bevételi oldalán tudja megcsinálni (adóköteles bevétel+ fizetendő ÁFA). Mivel a költségei ÁFA-ját visszaigényelheti, így azokat is le kell könyvelni (nettó összeg + visszaigényelhető ÁFA). A pénztárköny ÁFA oszlopaiból és a vevők/szállítók (kifizetetlen számlák) analitikájából készíted el az ÁFA nyilvántartás/bevallást. Az átalányadó és a járulék megállapításához a pénztárkönyv adóköteles bevételi oszlopát használod.

Nem azért kell vezetni pénztárkönyvet, hogy a költségeiddel elszámolj, igazold a kivétet, hanem azért, mert a bevételedet itt tudod megbontani nettóra és ÁFA-ra. Ha semmi költséged nem lenne csak bevételed, de ÁFA-s vagy, akkor is pénztárkönyvet kellene vezetni és nem bevételi nyilvántartást. A pénztárkönyv a nettó bevétel megállapítása és az ÁFA elszámolása miatt kell.

A kiadási oldal nettó összegei csak "tájékoztató" jellegűek, látszik, hogy kellett-e kölcsön esetleg, értékhatár elérésnél már le van könyvelve a költség, nem kell utólag megcsinálni....

Rozi

[szantaikaroly]

Nagyon köszönöm a segítségedet! Ilyen érthetően, "szájbarágosan" az égvilágon sehol sem találtam leírást a dolgogról. És a személyes tapasztalatom alapján sok könyvelő sincs vele teljesen tisztában. Még egyszer köszönöm.

Üdv,

Karesz