Mit csináljak a tagi hitellel felszámoláskor?

[pimpa1]

Sziasztok! Eg újabb probléma merült fel, melyben segítségetekre van szükségem ismét!!! A felszámolás alatt álló cég évek óta cipeli a majdnem 1 milliós tagi hitelét. A probléma gyökere régre nyúl vissza, amikor még mások voltak a tagok. 2006ban volt tagcsere, és a 2005 mérlegben már szerepel a tagi hitel. A jelenlegi tagoknak lövésük sincs róla, hogy hogyan-honnan ered. Ez azóta is ott lóg a 4ben. most csinálnám a záró mérleget,(előző éveket nem én csináltam( és gondoltam , hogy tagi hitel elengedésként lehetne kifuttatni, 4%-os különadóval,|| illeték megfizetésével. (ami most 11%, vagy 21%?)
Vagy hagyjam ott továbbra is, és bízzam a felszámolóra? Ha úgy hagyom a felszámoló vajon miképpen vélekedhet?? Egyáltalán mit fog hozzászólni? mert ha rákérdez, hogy került oda, a jelenlegi ügyvezető csak bután fog nézni.

Kérlek benneteket, hogy vitassuk meg! Járt már valaki hasonlóan?

[M.Éva]

Szia!

Szerintem hagyjad ott,kötelezettségként.

A felszámoló szemszögéből a követelések valódisága a lényeges (mert azokat kell behajtania a hitelezői igények rendezésére,illetve, ha a régi tag benyújtja a hitelezői igényét, akkor megnézi, hogy a cég is nyilvántartja-e. Azokat a tartozásokat, amire nem nyújtanak be igényt, a korrigált nyitómérlegben majd Ő kivezeti.

Üdv:Éva

[pimpa1]

Szia Évi, A követelések, na igen...aki kérte ellenük a felszámolást, azok számlái nincsenek könyvelve, mert az ügyfél nem vette át postán még annak idején.

[szedlacsek]

Akkor meg kellett volna fellebezni az egész eljárást... Mert így a felszámolást kérő jogalapja is kérdéses volt....

[pimpa1]

jó reggelt, május közepén kezdődött az eljárás, amit én vettem észre a cégkivonat lekérdezésnél június elején. Szóltam az ügyfélnek, de akkor még semmit nem is tudott róla. Most erre mit mondjak? Még csak a héten vették fel a kapcsolatot a felszámolóval. Késő fellebezni, igaz?

[benevar]

A bíróságnak értesítenie kellett az adóst. A hitelezőnek a kérelem benyújtásakor bizonyítani kell a követelésének jogosságát. Fontos, hogy az adós a hitelező fizetési felszólítását irásban vitatta-e.

Ha az adóst bizonyíthatóan nem értesítette a bíróság, akkor szerintem eljárási hibára hivatkozni lehet.

1991. évi XLIX. tv. 

24. § (1) Ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kéri, a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek. A kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat - a 27. § (2) bekezdés a) pontja esetén az adós írásbeli felszólításának igazolását is - csatolni kell.

(2) Ha a felszámolási eljárás lefolytatását a hitelező kérte, és a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül nem utasította el, a bíróság a kérelem benyújtásáról - a kérelem egy példányának megküldésével - haladéktalanul értesíti az adóst.

(3) Az adós köteles az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e. Ha az adós a kérelemben foglaltakat elismeri, egyidejűleg nyilatkoznia kell arról is, hogy kér-e a tartozás kiegyenlítésére haladékot [26. § (3) bek.], illetve be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzintézet nevét és az ott vezetett számlák számát - ideértve a kérelem kézhezvételét követően nyitott számlák számát is -, továbbá koncesszió esetén tájékoztatnia kell a koncesszióba adót a felszámolási eljárás megindításáról. Ha az adós a fenti határidőn belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell.

 

26. § (1) A bíróság megvizsgálja az adós fizetésképtelenségét.

(2)

(3) A bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 30 napos határidőt engedélyezhet. A tartozás kiegyenlítése nem minősül tartozáselismerésnek, az a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki.

(4) Szünetelésnek kizárólag az adós és a felszámolási eljárás lefolytatását kérő hitelezők együttes kérelmére, a felszámolás elrendeléséről szóló végzés meghozataláig van helye.

27. § (1) A bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg. A bíróság a felszámolást elrendelő végzést az eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezését követő 60 napon belül hozza meg. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja (28. §).

(2) A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha

a) szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette, vagy

b) a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy

c) a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy

d) a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott iratokat postán küldték, azt a tértivevényen feltüntetett átvételi időpontban, ajánlott küldemény esetében pedig - ellenkező bizonyításig - a feladástól számított ötödik munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni. A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az adós vitatásának legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig írásban van helye. Amennyiben az adós vitatása elkésett, a tartozás kiegyenlítése nem minősül tartozáselismerésnek, az a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki.

(4) Az adós fizetésképtelensége a (2) bekezdésben meghatározott esetekben sem állapítható meg, ha a bíróság által a tartozás kiegyenlítésére a 26. § (3) bekezdése alapján engedélyezett határidő még nem telt el.

(5) A bíróság az adós fizetésképtelenségét megállapítja akkor is, ha az adós vagy a végelszámoló a felszámolási eljárás iránti kérelmében úgy nyilatkozik, hogy az adós fizetésképtelen, tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni.

(6) Ha az adós nem fizetésképtelen, a bíróság az eljárást soron kívül megszünteti.

[pimpa1]

Szia, hozzám csak a felszámoló levele került. Azt mondja az ügyfél, hogy nem kapott a bíróságtól semmit, de ez nem jelenti azt, holgy a bíróság nem küldte ki....

[szedlacsek]

Hétfőn fusson be valaki a bíróságra, megnézni hogy az ügyfél nevében ki vette át a küldeményt.

[pimpa1]

beküldöm valamilyek tagot, ha egyik sem megy be, akkor ennyi. Akkor majd lesz valami. A számlák nincsenek meg, aminek az ellenértékét követeli a felszámolást kérő cég. Postán küldték, és sima levelesláda útján. Ilyenkor mi történik?

[benevar]

Túl sok mindenről nem tud a vállalkozó/képviseletre jogosult. Nem kapta meg a számlákat (vagy tudatosan nem vette át?), nem kapott fizetési felszólítást (vagy nem reagált rá?), a bíróságról nem kapott értesítést a felszámolási kérelem benyújtásáról (vagy nem reagált rá?),  végezetül a bíróságtól nem kapott végzést a felszámolási eljárás megindításáról.

A számlákkal kapcsolatban a felszámolóval beszélni kellene, hogy szerepeljen-e a tevékenység lezáró mérlegben, vagy sem, mivel nincs hozzá bizonylat. Később hitelezői igényként biztosan nyilván fogja tartani és nem biztos, hogy csak egy hitelező lesz akinek a számlái nem szerepelnek a nyilvántartásban. Ha a hitelezői igény benyújtásakor kellően igazolja azok jogosságát és a nyilvántartásbavételi díjat megfizeti, akkor nyilvántartásba veszi. A tevékenység lezáró mérleg a közüzemi szolgáltatók miatt sem biztos, hogy teljes lesz, mert a felszámolási eljárás kezdő időpontját tartalmazó számlákat vissza kell küldeni és két számla kiállítását kérni, egyik felszámolás előtti időszak, azt hitelezői igényként nyújthatja be, másik már felszámolási költség. Ezek nem feltétlenül érkeznek meg a mérleg elkészítésére rendelkezésre álló időn belül.