alvállalkozói teljesítés?

[LK3]

Élelmiszer gyártással és forgalmazással foglalkozó cégünk van. Nem rendelkezünk csomagológéppel, ezért bevontunk egy vállalkozót (alvállalkozót), aki e tevékenységet elvégzi. Az anyagokat részben vagy egészben mi biztosítjuk, tehát a megbízott cég (nevezzem alvállalkozónak) azokat az általunk adott receptúra szerint összeállítja és csomagolja, majd a terméket részletezett számlával átadja. Minek minősíthető az ezzel kapcsolatos szerződés, az eredménykimutatásban mely soron  kell szerepeltetni a tevékenységét? Önkormányzati adó szempontjából minek minősül?

[zspotorke]

Szia!

 

Az iparűzési adó alapjának meghatározásával összefüggésben problémát jelenthet, hogy a számviteli törvény 2001. január 1-jétől nem ismer el alvállalkozói költséget, helyette a közvetett szolgáltatás fogalmát alkalmazza.

 

Ezzel szemben a helyi iparűzési adó fogalmai között továbbra is szerepel az alvállalkozó fogalma.

 A közvetített szolgáltatás esetében a gazdálkodó nem csak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron.

A gazdálkodó vevője és nyújtója is az általa vásárolt szolgáltatásnak.

 

A 2000.december 31-ig hatályos számviteli törvény szerint mindaz a munka alvállalkozói teljesítésnek számított, amit a megrendelővel szerződést kötő vállalkozó helyett, annak megbízásából más vállalkozó végzett el. A megrendelővel szerződő vállalkozó a megrendelőnek számlázott összegben tehát az alvállalkozói teljesítések értékét is szerepelteti.

Lényegében ugyanarról a fogalomról van szó most is és bár tartalmilag nem, de elnevezésében változott.

 A közvetített szolgáltatás definícióját az Szt.3.§ (4) bekezdésének 1.pontjában találjuk: 

„a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás; közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható”

 

A fentiek alapján úgy gondolom ha gyártás és a forgalmazás között egy részfeladat a csomagolás, akkor a fenti definícióból minden megvalósul - kivéve a változatlan formában kitétel, mert a Ti nem a csomagolást értékesítitek tovább változatlan formában, hanem egy attól komplettebb gazdasági tevékenységet végeztek forgalmaztok egy legyártott, becsomagolt terméket. 

Íly módon szerintem anyagjellegű szolgáltatásról beszélhetünk csak a csomagolás tekintetében.

Természetesen miután az egész folyamatra nekem nincs rálátásom- ezért a végső döntést a definiciók alapján nektek kell majd meghozni.

Üdv: P.Zsuzsa 

 

[vadalma74]

Szia,

Ide másoltam neked kifejtve a közvetített szolgáltatás és alvállalkozói teljesítmény fogalmát, ami közvetítettnél a legfontosabb, hogy változatlan formában adod tovább, a te esetedben ez nem mondható el. Alvállalkozóinak sem minősíthető, mivel nincs a ptk. szertinti vállalkozási szerződés (eredménykötelem), nem teljesül a megrendelő – fővállalkozó - alvállalkozó felállás, így csak igénybe vett szolgáltatásként számolhatod el.

Üdv.

Andi.

 Közvetített szolgáltatások értéke – melynek része az alvállalkozói teljesítések értéke is – a Htv. 39. §-ának (1) bekezdése értelmében a helyi iparűzési adó alapjának kiszámításakor a nettó árbevételt csökkentő egyik tétel.

A közvetített szolgáltatások fogalmát a Htv. 52. §-ának 40. pontja határozza meg. Ez alapján a Htv. szerinti közvetített szolgáltatás két különböző ráfordításelemből áll, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) azonos elnevezésű fogalmával, tartalmában azzal egyező (szűkebb értelemben vett) közvetített szolgáltatások értékéből, valamint az ún. alvállalkozói teljesítések értékéből.

A számviteli törvénnyel azonos tartalmú közvetített szolgáltatásról lehet szó, ha az adóalany saját nevében, de más javára rendel meg valamely szolgáltatást és azt változatlan formában részben, illetőleg egészben „továbbadja”, továbbszámlázza. Ekkor az adóalany az adott szolgáltatást nem saját teljesítményéhez használja fel, azt a megbízója javára rendeli meg, a szolgáltatás tényleges igénybevevője pedig a megrendelő. Az adóalany tehát „beékelődik” a szolgáltatást ténylegesen nyújtó, illetve fogadója közé, és ez megnyilvánul a háromoldalú számlázási kapcsolatban is, amikor a szolgáltatás nyújtója az adózónak számláz (jogi értelemben vele áll kapcsolatban), az adózó pedig ezen teljesítményt – változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron – továbbszámlázza megrendelője részére. A „változatlan formában történő továbbszámlázás” fogalom feltételezi, hogy az adózó közvetítőként jár el a szolgáltatás tényleges igénybe vevője és a szolgáltatás tényleges nyújtója között, tehát a megrendelt szolgáltatást nem saját teljesítményéhez használja fel, mert azt saját nevében más javára rendeli meg.

Alvállalkozói teljesítés igénybevételéről csak akkor beszélhetünk, ha az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Ptk. szerinti – Htv. értelmező rendelkezése szerint továbbá írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. A felsorolt elemeknek (pl. írásbeliség, vállalkozási szerződés) együttesen kell teljesülniük ahhoz, hogy adóalap-csökkentő tételről lehessen beszélni.

A Ptké. 38. § (2) bekezdése szerint, „ha jogszabály a szerződés érvényességéhez írásbeli alakot rendel, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában írásbeli alakban létrejött szerződésnek kell tekinteni a levélváltás, a táviratváltás, valamint a távgépírón és telefax útján történt üzenetváltás, továbbá a külön törvényben meghatározott maradandó eszközzel tett nyilatkozatváltás – így különösen fokozott biztonságú elektronikus aláírással aláírt okirat – útján létrejött megegyezést”. Ugyanezen szakasz (3) bekezdése szerint, ha a szerződésre a felek megállapodása rendel írásbeli alakot, a felek megállapodása kiterjedhet arra is, hogy az írásba foglalás követelményét a (2) bekezdés szerinti módok közül melyik alkalmazásával kell teljesíteni.”

Az idézett Ptké. normaszövege a szerződés érvényességének egyik eleméhez, nevezetesen az alaki kellékek tekintetében ad kiegészítő szabályozást a törvényi rendelkezésekhez kapcsolódva. Az alvállalkozói teljesítés értékének meghatározása kapcsán a hivatkozott Ptké. rendelkezés első mondatrésze vehető figyelembe, ugyanis van jogszabály (ez a Htv.), amely a vállalkozási szerződés érvényességéhez írásbeli alakot rendel.

Egy konkrét szerződés érvényessége kapcsán ugyan mind a tartalmi és mind az alaki kellékek vizsgálata elengedhetetlen, de alapvetően a szerződés tartalmi elemei bírnak relevanciával. Ha egy jogeset kapcsán „írásban adott árajánlatról” van szó, „melyet a megrendelő elfogadott, s a munka elvégzése után kifizetett”. Ezen ismeretek azonban nem elégségesek ahhoz, hogy az adott jogeset közvetlenül polgári jogi, míg közvetve adójogi értelemben kétséget kizárólag megítélhető legyen. Ugyanis vállalkozási szerződés akkor is létrejöhet, ha abban a felek szándéka szerint csak a szerződés tárgya, a díj fizetésének módja és összege kerül meghatározásra.

A Htv. hivatkozott törvényi rendelkezése nem követeli meg tehát olyan háromoldalú szerződéses jogviszony létrejöttét, amelynek a megrendelő, a „fővállalkozó” (a teljesítés kötelezettje), illetve az alvállalkozó egyaránt résztvevője. Valójában két egymástól független önálló vállalkozási szerződés köttetik meg, a megrendelő és az alvállalkozó egymással nem áll szerződéses jogviszonyban. A Htv. szerinti alvállalkozói teljesítések értéke, mint nettó árbevétel-csökkentő tétel azonban mindenképp feltételezi, hogy háromszereplős teljesítésről legyen szó. A megrendelő a fővállalkozótól várja a szerződés teljesítését, a fővállalkozó pedig ezen szerződéses kötelezettségének részben az „alvállalkozóval” kötött szerződés alvállalkozó általi teljesítésével tesz eleget. Ezen háromszereplős modellt fűzi eggyé a fővállalkozónak (adózónak) a megrendelővel, illetve az alvállalkozóval kötött Ptk. szerinti vállalkozási szerződése.

A Ptk. 389. §-a szerint vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles. Ennek értelmében alapfeltétel, hogy a vállalkozási szerződés tárgya munkával elérhető eredmény létrehozása legyen. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozó és a megrendelő között kötött szerződés alapján a vállalkozónak valamely dolgot vagy szolgáltatást kell „szolgáltatnia”, „produkálnia”. 

Azon kérdést, hogy egy adott jogeset szerinti közreműködőnek kifizetett ellenérték alvállalkozói teljesítés értékének és így adóalap-csökkentő tételnek minősül-e vagy sem, mindig az adott érvényes szerződés tartalma (annak minősítése) dönti el.

[zspotorke]

Szia Vadalma!

Hát én nem osztom a véleményedet ebben a kérdésben - de az élet attól szép + az adótörvények is, hogy sokan sokfélét érthetünk belőle - sajnos. Az írásodban is vélek némi ellentmondást felfedezni, mert ezeket írod:

.... ami közvetítettnél a legfontosabb, hogy nem változatlan formában adod tovább, ...." kicsit kédőbb pedig ezt:

...  közvetített szolgáltatások fogalmát a Htv. 52. §-ának 40. pontja határozza meg. Ez alapján a Htv. szerinti közvetített szolgáltatás két különböző ráfordításelemből áll, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) azonos elnevezésű fogalmával, tartalmában azzal egyező (szűkebb értelemben vett) közvetített szolgáltatások értékéből, még később ezt:

..A számviteli törvénnyel azonos tartalmú közvetített szolgáltatásról lehet szó, ha az adóalany saját nevében, de más javára rendel meg valamely szolgáltatást és azt változatlan formában részben, illetőleg egészben „továbbadja”, továbbszámlázza

Nos akkor ezt, hogy kell érteni?

Köszönöm a segítségedet:

Üdv: P.Zsuzsa

 

[vadalma74]

Szia,

A nem szót véletlenül elírtam, ezért elnézést kérek, azt szerettem volna írni, hogy változatlan formában, ami a többiből ki is derül. Mégegyszer bocs.

De mi az amiben ezen kivül nem osztod a véleményem? Mert azon kívül Te is azt írtad le, amit én, de te csak a közvetített szolgáltatásokról írtál, ezért írtam én le az alvállalkozói teljesítményt, hogy a fogalmaknak megfelelően ebbe sem lehet besorolni a kérdésben feltett gazdasági eseményt.

DE várom, hogy abból mivel nem értesz egyet.

köszi

Andi

[vadalma74]

De köszönöm szépen, hogy szóltál. Korrigáltam is, hogy más nehogy félreértse.

Andi

[LK3]

Külön-külön nagyon köszönöm a gyors válaszokat, nem most kezdtem a szakmát, de valakivel (valakikkel) meg kellett osztanom a gondolataim, ismeretem.  Mégegyszer köszönöm!!!

[zspotorke]

Szia Andi!

Ha csak egy véletlen elírás volt akkor egy malomban őrlünk.

Üdv: P.Zsuzsa