Kurátorok,egyesületi elnök,FB tag gk.elszámolása

[bookmaker]

1. A címben felsorolt tisztségviselőknél az a bajom a gépkocsi elszámolással, hogy nem áll fenn munkáltató-alkalmazott viszony vagy vállalkozói jogviszony, így ezen kilométerek kifizetésénél a törvényes alappal van hiányérzetem.
2. Ha már a kiküldetési rendelvény szerint számolom a futáskilométereket saját gépkocsinál minden esetben elszámolhatok-e 9 Ft-ot is a kopásra ?
3. Ha nem saját gk.-ra kéri hanem pl. ügyvédi irodája gépkocsijára, akkor még az APEH árral sem fizetem ki jól teszem-e?
4. Az szja tv-ben említett 2 példányos kiküldetési nyomtatvány előírás teljesíthető-e úgy, hogy az első példányt lefénymásolom és azt adom oda a delikvensnek, az eredeti meg a kifizetőnél marad ?
5. A 0708-ason kell-e jelenteni a fenti gk.költségtérítéseket és milyen sűrűséggel?

[stamasi]

 A magánszemélynek jövedelme megszerzése érdekében gyakran kell munkahelyétől eltérő helyre utaznia. Ezen utakkal kapcsolatosan többletköltségei keletkeznek, melyeket a magánszemély a személyi jövedelemadó-törvény előírásai szerinti mértékben és feltételekkel érvényesíthet az adóköteles jövedelem megállapításakor.

Az utazás történhet gépjármű esetén hivatali illetve saját gépjármű igénybevételével. 

Hivatali gépjármű használatakor a magánszemélynek nem keletkezik költsége, hiszen a tankoláskor a munkáltatója nevére kéri a számlát, továbbá a gépjármű egyéb fenntartási költségei sem őt, hanem a jármű tulajdonosát terhelik.

A saját gépjármű használatakor azonban mind az üzemanyag, mind az egyéb költség a magánszemélyt terheli. Jogos igény, ha a magánszemély hivatali célból veszi igénybe a saját személygépjárművét, ezen utakhoz kapcsolódó költségeit valamilyen módon elszámolhassa.

Mivel a költségek elszámolása csak bizonylat alapján történhet meg, kivéve néhány esetet, melyet az Szja-tv. külön nevesít, a személygépjármű használatával kapcsolatos költségek esetében az útnyilvántartás lesz az a bizonylat, melyet erre a célra használni kell.

Az útnyilvántartásnak alapvetően két formája van. Az egyik a kiküldetési rendelvény, melyet kiküldetés során lehet használni és egyszerűsített formája a nyilvántartás vezetésének a megtett utakról. Többnyire alkalmas az élelmezési költségtérítés (napidíj) és az utazási költségtérítés feltüntetésére. Természetesen önmagában a rendelvény nem tekinthető kifizetési bizonylatnak, csak az elszámolás alapját képezheti.

A hivatali, üzleti utazásra tekintettel adott költségtérítés nem számít bevételnek akkor, ha azt (a törvényben meghatározott tartalom szerinti) kiküldetési rendelvény alapján fizeti ki a munkáltató, és a térítés nem több, mint a 60/1992. (IV. 1.) kormányrendelet szerinti fogyasztási normával és az APEH által közzétett üzemanyagárral számított üzemanyagköltség, továbbá kilométerenként 9 forint általános személygépkocsi-normaköltség. A kiküldetési rendelvény használata nem korlátozódik a Magyar Köztársaság területére. A kiküldetési rendelvény felhasználásával is lehet tehát külszolgálatra utazni. Ilyenkor figyelemmel kell lenni arra, hogy külföldi út esetén is az APEH által közzétett árat kell alkalmazni. A kiküldetési rendelvényt két példányban kell a munkáltatónak kiállítania (az eredeti példányt a munkáltató, a másolatot a dolgozó köteles megőrizni) a bizonylatok megőrzésére vonatkozó rendelkezések betartásával öt évig.

A kiküldetési rendelvényre kötelezően előírt formanyomtatvány nincs. Az Szja-tv. azonban meghatározza azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a rendelvénynek feltétlenül tartalmaznia kell ahhoz, hogy a kiküldetési rendelvényhez kapcsolódó rendelkezéseket alkalmazhassa a munkáltató és a magánszemély.

A kiküldetési rendelvény tartalmazza:
    1. a hivatali, üzleti utazások - célját,
    - időtartamát,
    - útvonalát,
    - a futásteljesítményt (a megtett km-távolságot),
    2. az utazás költségtérítését,
    3. az élelmezési költségtérítést (napidíjat),
    4. a 2. és 3. pont alatti költségtérítés(ek) kiszámításához szükséges adatokat (az üzemanyag-fogyasztási normát, az APEH által közzétett üzemanyagárat,
    5. a munkáltató és a magánszemély azonosító adatait,
    6. az igénybe vett gépjármű adatait (így a rendszámát, típusát, fogyasztási normáját).

A kiküldetési rendelvény lehetőséget biztosít arra, hogy ne csak esetenként, hanem az egymást követő hivatali, üzleti utazásoknál - előre kötött megállapodás alapján - hosszabb elszámolási időszakra állítsa ki a munkáltató. Ez lehet 1 vagy több nap, 1 hét, 1 hónap is. Ennek feltétele, hogy a hivatali, üzleti célú futásteljesítmény igazolása (ellenőrzése) ilyen módon is biztosítható legyen.

Az eddigiekből látható, hogy a kiküldetési rendelvény "pótolja" az útnyilvántartást, vagyis a kiküldetésről külön útnyilvántartás vezetése nem szükséges, ha a magánszemély kizárólag csak a munkáltatójától kap hivatali, üzleti utazás címén bevételnek nem számító költségtérítést és az adott járművet más tevékenységével összefüggésben nem használja.

Vezetni kell az útnyilvántartást akkor:
    - ha a munkáltatójától hivatali, üzleti utazás címén kapott költségtérítés összege a jogszabályban meghatározott (igazolás nélkül elszámolható) mértéket meghaladja, és magánszemély a költségeit tételesen kívánja elszámolni,
    - ha a magánszemély a saját tulajdonú gépjárművét önálló tevékenységéhez is használja,
    - ha a magánszemély a munkáltatójától költségátalányban részesül, mivel a saját személygépkocsi hivatali használatakor ez esetben nincs elszámolási kötelezettsége a magánszemélynek.

Az útnyilvántartás vezetési kötelezettség az utóbbi két esetben független attól, hogy a munkáltató az igazolás nélkül elszámolható mértékig fizeti ki a költségátalány összegét.


Az Szja-tv. 5. számú mellékletében tételesen meghatározza, hogy mit kell tartalmaznia a "klasszikus" útnyilvántartásnak.

A magánszemély a jövedelemszerző tevékenységéhez használt gépjármű költségelszámolásához útnyilvántartás vezetésére kötelezett.

Ügyvédi iroda gépkocsijára nem lehet elszámolni.

A 0708-ason a költségtérítést nem kell jelenteni, ha adómentes határon belül van a fentieknek megfelelő elszámolással.

[bookmaker]

Köszi! a 3. és 5. pnt már letisztázódott. A munkáltató szóhasználatod viszont tovább kéne pontosítani, valamint az adhatósági kört. Egyesületnél és Alapítványnál a tisztségviselő "dolgozónak" számít-e? Szerinted egy egyesületnél bármely tagnak adhatok-e saját gk. költségtérítést (mondjuk mert beszerzi a teremdíszítési és szállítja a hangosítási cuccokat), vagy csak titkár-alelnök-elnök körben?

[civilint]

T. Fórumozók! 

A nonprofit szervezeteknél kétféle tisztségviselő van. Választott és megbízásos jogviszonyban, vagy munkavállalóként foglalkoztatott tisztségviselő. A választott tisztségviselőt az egyesületkenél a közgyűlés választja, az alapytványoknál az alapító kéri fel. A választott tisztségviselő általában nem kap a tevékenységéért díjazást (társadalmi munka). (Ezek pl egy egyesület elnöke, alelnöke, ügyvivő testülete, alapytványoknál a kuratórium elnöke, FB tagjai.) 89. évi II. tv., 97. évi CLVI. tv.

A megbízásos jogviszony, vagy munkaszerződés általában akkor jön létre, amikor egy meghatározott feladatot kell menedzselni. Pl. programigazgató. Munkavállalója természetesen ugyanazokkal a feltételekkel lehet egy nonprofit szervezetnek is, mint bármely más munkáltatói jogokat gyakorolni képes szervezetnek.

Van egy harmadik forma is az önkéntes tevékenység, ahol szintén lehet különféle költségeket elszámolni. 2005. évi LXXXVIII.tv. Ebben az esetben önkéntes tevékenységre szóló szerződést kell kötni.

A Nemzeti Civil Alapprogram pályázati elszámolásának előírásait tartalmazó tájékoztató a gépkocsihasználattal összefüggő költségek elszámolásánál kifejezetten az útnyilvántartás vezetését teszi szükségessé, illetve az útnyilvántartást tekinti az elszámolás alapbizonylatának.

 

Ilona

[stamasi]

Szia bookmaker!

Kérdésedre válaszolva, véleményem szerint a saját gépjármű használatára adható költségtérítés, különösen, ha az költségmegtakarítást eredményez az egyesületnek, illetve egyéb körülmények ezt célszerűnek, indokoltnak mutatják.

Figyelemmel kell lenni az egyesület, alapítvány, alapszabályára illetve alapító okiratára, melyek megállapításánál rendelkezni szoktak például a költségtérítésekről is. Ha nincs tiltó rendelkezés és valóban indokolt a gk. használata akkor adható.

Üdv.: Szilvi

[civilint]

Elnézést, hogy tovább ragozom a témát, de valóban a civil szervezet alapszabálya a mérvadó, amely szerint végül bárkinek, bármilyen "igazolható" költségtérítés adható, semmi nem tiltja, de a szervezetek általában ódzkodnak attól, hogy a tisztségviselőiknek  térítéseket állapítsanak meg. Az éves beszámolóban (közhasznú szervezeteknél) erről kötelezően számot kell adni, "A szervezet vezető tisztségviselőinek adott juttatások" címszó alatt és ezt nagyon nem szeretik a támogatók és pályáztatók, ilyenkor felrémlik a "megélhetési civil" képe. Számomra is érthetetlen és megmagyarázhatatlan, hogy miért, de tapasztalatból tudom, hogy ez így működik és talán valakinek ez az infó is hasznos lehet, függetlenül attól, hogy nem tartozik kifejezetten a tárgyhoz. 

[bookmaker]

az eddigi válaszok alapján csak "stmasi" részére adnék 50 pontot, mert a kérdéseim nagyrészére nem kaptam választ nyitott kérdések még továbbra is: -"munkáltató" fogalma a civilszervezeteknél - 2 példányos támakör

[civilint]

Kedves “bookmaker”!

Köszönöm szépen nem kérek pontot, amit tudok elmondom pont nélkül is. A feltett kérdésedre részben a válaszomban utaltam. Kérlek vonatkoztass el a klasszikus, üzleti definíciójú munkáltató-munkavállaló fogalmától a civil szervezeteknél, mert a nonprofit szervezetek másképp működnek. Az előző válaszomban leírtam, hogy ott a tisztségviselők, választott tisztségviselők, akik a tevékenységüket térítés nélkül végzik. Ez nem munkáltatói és nem megbízásos jogviszony, de létezik. Törvényesen. A legitimitásukat az adja, hogy a civil szervezet közgyűlése választja őket, vagy az alapító kéri fel. Arra is utaltam, hogy a nonprofit szervezeteknél lehetnek akár munkavállalók és megbízásos jogviszonyban foglalkoztatott személyek is, akik valamilyen tisztséget betöltenek. FONTOS: A nonprofit szervezet vezető képviseleti szerve minden esetben egyesületeknél választott tisztségviselőkből, alapítványoknál az alapító által felkért személyekből áll. (89. évi II. tv.2.§(4) A társadalmi szervezet, a társadalmi szervezetek szövetsége, továbbá - ha az alapszabály így rendelkezik - a társadalmi szervezetek szervezeti egysége jogi személy….89. évi II. tv. 3.§ (4) A társadalmi szervezet alapításához az szükséges, hogy legalább tíz alapító tag a szervezet megalakítását kimondja, alapszabályát megállapítsa, ügyintéző és képviseleti szerveit megválassza.) Ez ennek a szervezeti formának a sajátossága. Ezt minden esetben az szervezet alapszabályának (egyesület), alapító okiratának (alapítvány) kötelezően tartalmaznia kell, különben nem jegyzi be a bíróság.

Ami a kérdésed illeti;

1. Ez a fajta tisztségviselő is kaphat költségtérítést. Azt, hogy ő erre jogosult, valamilyen határozatnak (elnökségi döntés, közgyűlési határozat) ki kell mondani, vagy az alapszabályba kell belefoglalni. Mindenképpen kell valamilyen háttérdokumentum.
2. Kötődhet ez a fajta költségtérítés pl. egy meghatározott konkrét projekt végrehajtásához, ebben az esetben a projektet leíró dokumentumnak kell tartalmaznia, hogy xy ilyen és ilyen tevékenységért erre meg arra a költségtérítésre jogosult és az illetővel erre a meghatározott tevékenységre megbízási szerződést kell kötni és a projekt költségvetésének a költségelemet tartalmaznia kell. (Példa: a szervezet indít egy oktatási projektet, ahol a szervezet elnöke vállalja, hogy az oktatáshoz szükséges felszereléseket szállítja.)
3. Más esetben a tisztségviselő végezhet a szervezetnél önkéntes tevékenységet is, ezek is általában meghatározott projektekhez kötődnek, de nem feltétlenül. Ebben az esetben önkéntes munkavégzésre irányuló szerződést kell kötni és a szerződésnek tartalmaznia kell, hogy az illető milyen költségtérítésre jogosult. Ennek a “munkavégzési” formának a sajátos szabályait a 2005. évi LXXXVIII. “A közérdekű önkéntes tevékenységről” c. törvény tartalmazza. (Az előző válaszomban erre is utaltam.) Az önkéntes lehet külső személy (nem tag, nem tisztségviselő) is.

De nagyon fontos: a választott tisztségviselő arra a tevékenységre, amire meg lett választva, arra nem köthet sem megbízási, sem önkéntes szerződést, sem munkavállalóként nem láthatja el.

Van egy másik lehetőség. Egyszer a nonprofit szervezetnek vannak a választott, felkért vezető tisztségviselői. Ez kötelező. De lehetnek megbízásos, illetve munkaszerződéssel dolgozó tisztségviselői és munkavállalói is. A lényeg, hogy egy tisztséget két különböző jogviszonyban (választott és szerződéssel ellátott) párhuzamosan nem lehet végezni. A megbízásos-, munkáltatói- és önkéntes jogviszony esetén a szerződés a mérvadó.

Munkáltatói jogok gyakorlása

A civil szervezet jogi személy. Az alapszabálynak/alapító okiratnak kötelezően tartalmaznia kell, hogy ki a képviselője és ki gyakorolja a munkáltatói jogokat. (Ez általában ugyanaz a személy.) A képviselők nevét, lakcímét, jogállását tartalmazza a bírósági kivonat (hasonló, mint a cégkivonat.) A szerződést a szervezet képviseletében, cégszerű aláírással ellátott dokumentumban az a személy írja alá, akit erre – választott tisztségviselő esetén - az alapszabály/alapító okirat, illetve megbízásos/munkavállalói jogviszonyban foglalkoztatott tisztségviselő esetén a szerződés felhatalmaz.

Ennyi a lényeg nagyon leegyszerűsítve. Ha valami nem világos kérdezz nyugodtan, ha nem akarod terhelni vele a fórumot írd meg az email címemre: cwm@freemail.hu

Üdvözlettel: Ilona

[bookmaker]

Üdv,

az itt lévő válasz törlésre került. Ha kérhetem ennél kicsit finomabban és kevesebb személyeskedéssel próbáljunk beszélgetni, megőrizve a fórum jó hangulatát.

Köszönöm és további jó munkát,

Moderátor 

[bookmaker]

Kedves moderator, nagyon figyelemetlenül olvastad el azt a hozzászólást amit töröltél, mivel abban köszönet volt és semmi személyeskedés.

További munkádhoz figyelmesebb olvasást és jobb szövegértést kívánva üdvözöllek mikulás alkalmából is:

bookmaker