Múlasztási bírság, nullás bevallás

[doma1]

Sziasztok!

 Abban szeretnék segítséget kérni, hogy mit lehet elérni az APEH-nél, ha egy teljesen nullás Kft. 2 évre visszamenőleg nem adott be bevallást és emiatt az APEH múlasztási bírságokat szabott ki. Az ügyvezető külföldön tartózkodott a cégnek semmilyen tevékenysége nem volt. A határozatokat a székhelycímen lakó "nagymama" átvette.

 Kb. 500 ezer Forintról van szó. Mit érdemes tenni és hogyan?

Köszönöm a segítséget!

Doma 

[valterjozsefne]

Szia! A nagymamával a két év alatt nem tartotta a kapcsolatot, ezért nem jutott az ügyvezető tudomására, hogy hivatalos levele van? Bevallásokat sajnos 0-san is be kell adni, ebből tudja az APEH, hogy nem volt forgalom, nem pedig, hogy megfeledkezett az illető a bevallásról. Én úgy gondolom, amennyiben az ü.vezető hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy az említett időszakban valóban külföldön  tartózkodott, a hazaérkezést követő 15 napon belül be kell adni az elmaradt bevallásokat Igazolási kérelemmel  együtt.  Hátha lesz  valakinek jobb ötlete. Mária

[stamasi]

Szia Doma!

Az elmaradt bevallásokat sürgősen pótolni kell, majd be kell adni egy méltányossági kérelmet, hivatkozással arra, hogy az ügyvezető külföldön tartózkodott -indokolni, hogy miért- a cég a tevékenységét folytatni sajnos nem tudta, mert az ügyvezető akadályoztatása miatt a tervezett üzleteket megkötni nem tudta, stb. ezért kérni kell, hogy mérsékeljék a kiszabott mulasztási bírságot.

Jó lenne, ha nyomos indokból kifolyólag tartózkodott volna külföldön, például súlyos családi ok, stb.

Üdv.: Szilvi

[stamasi]

A mulasztási bírság intézménye speciális pénzügyi-adójogi szankció, melyet kizárólag az adóztatás területén alkalmazzák. A mulasztási bírságra vonatkozó szabályokat az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 172. §-a tartalmazza. A bírság lényege, hogy valamely, az adótörvények szabályaitól eltérő cselekedetet vagy mulasztást szankcionáljon, figyelembe véve az esetleges módosító körülményeket. Vagyis e bírság nem objektív, hanem szubjektív szankció, az adóhatóságnak mérlegelési jogköre van.

A mulasztási bírságot mindig alakszerű határozatban kell kiszabni. Ez az adóhatósági ellenőrzést realizáló határozatban vagy önállóan is történhet.

A határozat rendelkező részében - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) szerinti tartalmi kellékek mellett - meg kell határozni az adózó mulasztását (például nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása), a kiszabott bírság összegét, az esedékesség időpontját, a befizetésre szolgáló számlaszámot.

A bírság kiszabása miatt mindig helye van jogorvoslatnak (fellebbezésnek), a másodfokú határozat ellen pedig bírósági felülvizsgálatnak.

A határozat indokolásában fel kell tüntetni, hogy milyen kötelezettség elmulasztása miatt kerül sor a bírság kiszabására, illetőleg, hogy milyen szempontok alapján határozta meg az adóhatóság a bírság mértékét. A bírság összegének meghatározásakor a mértékre ható valamennyi tényt, körülményt ismertetni kell akkor is, ha az adóhatóság a bírságot az alkalmazható maximális összegben, és akkor is, ha csökkentett összegben állapította meg.

A bírságkiszabás tilalmát akként fogalmazza meg az Art. 172. § (2) bekezdése, hogy nincs helye a mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó késedelmét annak igazolásával mentette ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A törvény pontosan megjelöli, hogy mely mulasztások - a bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási kötelezettség, továbbá a bevallási, a vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése [Art. 172. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti mulasztások] - esetén jöhet szóba a bírságkiszabási tilalom. Az adózó késedelmét igazolhatja, és ha az adóhatóság elfogadja az igazolási kérelmet, akkor mulasztási bírságot nem lehet kiszabni. Ha azonban az igazolási kérelmet elutasítja, akkor a mulasztási bírság kiszabható.

Az Art. 172. § (12) bekezdése írja elő minden esetben a körülmények megfelelő mérlegelését, és ha a feltételek fennállnak, az adóhatóság a bírságot a mulasztás súlyához igazodóan szabja ki, illetve a bírságkiszabást mellőzi. Ha tehát az adóhatóság a szabálytalanság tényének megállapítása mellett olyan körülményeket is feltár, amelyek a bírság mérséklését, mellőzését indokolják, már az első fokú határozat meghozatalakor köteles azt figyelembe venni.

A mulasztási bírság és az adóbírság egymás mellett alkalmazható. Adóbírság kiszabására az adózó terhére megállapított adóhiány, jogosulatlan igénylés miatt kerülhet sor. Emiatt értelemszerűen mulasztási bírságot megállapítani nem lehet. Az adóhiány, jogosulatlan igénylés megállapítása azonban nem befolyásolja a mulasztási bírság kiszabását. Ha például az adóhatóság az adóellenőrzés során tárja fel, hogy a bevallás benyújtása nem történt meg, az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvben e tény is rögzítésre kerül. Minden, amit az adóhatóság a "0"-hoz (vagy az eredetileg bevallott összeghez) képest megállapít, az adókülönbözet lesz, és amennyiben az adózó terhére megállapított adókülönbözetet az esedékességig meg sem fizették, úgy az adóhiánynak minősül, mely után adóbírság megállapítására kerülhet sor. Ugyanakkor, ha a bevallás be nem nyújtását az adóhatóság az ellenőrzést megelőzően még nem szankcionálta, a mulasztási bírság kiszabására is mód van. De ugyanígy az adóhatóság megállapítása nincs kihatással az adóhiányt nem eredményező adókülönbözet utáni mulasztási bírság kiszabására sem (a hibás bevallás egyik esete).

Az Art. rendelkezései a bevallási késedelem melletti pótlékolást nem tiltják, tehát ha a bevallási késedelem együtt jár az adó késedelmes megfizetésével, a mulasztási bírság mellett a késedelmi pótlék is felszámítható, hiszen az adózó más-más adókötelezettsége tekintetében nem tesz ilyenkor eleget a vonatkozó törvényi előírásoknak.

Tekintettel arra, hogy a 172. § egyes rendelkezései más-más tényállások miatt teszik lehetővé a bírság kiszabását, abban az esetben, ha az egyes tényállások külön-külön is megvalósulnak, nincs akadálya - akár egy határozatban - több tényállás miatti mulasztási bírság megállapításának. Az egymás melletti mulasztási bírságok kiszabásánál azonban figyelemmel kell lenni a 172. § (6) bekezdésére, amely a bevallási késedelem és a hibás bevallás miatti mulasztási bírság egymás melletti alkalmazásának tilalmát szabályozza.

Ha egy határozatban több tényállás miatt kerül sor bírság kiszabására, akkor a rendelkező részben külön-külön fel kell sorolni az elkövetett szabálytalanságokat, illetve az ezekhez kapcsolódóan alkalmazott bírságok összegét. Ezt követően a bírságokat összesíteni kell, és az adózót ezen összesített összeg megfizetésére kell kötelezni.

A mulasztásokért nem minden esetben lehet az adózót szankcionálni. Az adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő által ellenjegyzett hibás adóbevallásért a mulasztási bírságot az adóhatóság az adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő terhére állapítja meg [Art. 31. § (14) bekezdés].

Indokolt hangsúlyozni, hogy a bevallást ellenjegyző szakember felelőssége csak a bevallás formai és számszaki helyességével összefüggésben vethető fel, a valóságtartalmával kapcsolatban nem. Így továbbra is az adózó felel az olyan hiányosságért, mely például a bevétel eltitkolásával függ össze. Kérdésként merül fel, hogy ha a szakember által ellenjegyzett bevallás hibásan és egyben - bármely okból - késedelmesen is kerül benyújtásra, úgy lehetséges-e, hogy a bevallási késedelem miatt az adózót, míg a bevallás hibájáért az ellenjegyző szakembert sújtsa mulasztási bírsággal az adóhatóság. Mivel a törvény csak az adózó két mulasztásának (késedelem és hiba) egymás melletti szankcionálást tiltja, ezért a késedelmesen benyújtott, ellenjegyzett hibás bevallás esetén a késedelemért az adózó, míg a hiba miatt az ellenjegyző szakember bírságolható.

Amennyiben pedig az adózó a képviselet ellátására állandó meghatalmazást vagy megbízást ad, és ezt az adóhatóságnak bejelenti, a bejelentett kötelezettségekkel kapcsolatban a meghatalmazás, megbízás időtartama alatt a meghatalmazott, megbízott által elkövetett jogsértés miatt megállapított mulasztási bírság - a számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja, valamint a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazottja kivételével - a képviselőt terheli. Ha az adózó állandó meghatalmazottja olyan gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja, amely számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult, a mulasztási bírságot a gazdasági társasággal, illetőleg egyéb szervezettel szemben kell megállapítani. Ha az adózó képviseletét ugyanazon bejelentett kötelezettség tekintetében több állandó meghatalmazott, megbízott látja el, a mulasztási bírság az állandó meghatalmazottakat, megbízottakat egyetemlegesen terheli. Az állandó meghatalmazottal, megbízottal szemben mulasztási bírság megállapításának nincs helye, ha a bejelentett kötelezettségek teljesítését megelőzően az adózó képviselője az adóhatósághoz írásban bejelenti az állandó meghatalmazás, megbízás visszavonását, felmondását.

Ugyanakkor mentesül a mulasztási bírság alól az adózó állandó meghatalmazottja vagy megbízottja, ha bizonyítja, hogy a bevallás, adatszolgáltatás-tartalma az ő érdekkörén kívül eső okból hibás vagy hiányos, illetve a bevallási késedelem az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza.

Az Art. 172. § (1) bekezdése 13 pontban határoz meg eseteket, melyek előfordulásakor magánszemélyek esetén 100 ezer forintig, más adózók vonatkozásában 200 ezer forintig terjedő bírságot állapíthat meg az adóhatóság. Már elöljáróban indokolt arra kitérni, hogy az Art. 172. § (1) bekezdésben szabályozott valamennyi mulasztás után gondos mérlegeléssel, a körülmények figyelembevételével kell meghatározni az alkalmazott - legfeljebb 200 ezer, illetve 100 ezer forintig terjedő - bírság összegét. A bírságkiszabás során - csakúgy, mint az Art. 172. § más bekezdései alapján történő szankcionáláskor - az adóhatóságnak minden esetben figyelemmel kell lennie az Art. 172. § (12) bekezdésben szabályozott mérlegelésre.

Az Art. és egyes adókötelezettséget megállapító jogszabályok az előírt kötelezettségek teljesítésére határidőt, határnapot jelölnek meg. E határidők betartásához komoly érdek fűződik, ezért a kötelezettségek pontos teljesítésének elmulasztását mulasztási bírság terheli.

Így bírság szabható ki a bejelentési (Art. 16. §-22. §), a változásbejelentési (Art. 23. §), az adatszolgáltatási [Art. 52. § (4)-(5) bekezdés és a 3. számú melléklet] kötelezettség késedelmes teljesítéséért.

E törvényhely alapján kell kiszabni a mulasztási bírságot, ha az adózó akár önként vagy esetleg szankció nélküli felszólításra teljesíti - késedelmesen - a jogszabályban előírt bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési, adatszolgáltatási) kötelezettségét. Amikor már az adóhatóság az Art. 172. § (1) bekezdés c) pontja alapján megállapítja, hogy az adózó ezen kötelezettségének nem tett eleget, és az Art. 172. § (3) bekezdés szerint - szankció alkalmazása mellett - határidő kitűzésével teljesítésre kötelezi az adózót, aki/amely ennek eredményeként tesz eleget kötelezettségének, akkor már nem késedelmes teljesítésről van szó.

Az Art. 172. § (2) bekezdése alapján a bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési) és az adatszolgáltatási kötelezettség késedelmes teljesítése esetén nincs helye a mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

Az Art. 52. § (4) bekezdésében - illetve ez alapján a 3. számú mellékletben - határozza meg az adóhatóság részére adatot szolgáltatók körét, illetve az adatszolgáltatás tartalmát. Ennek benyújtására a törvény határidőt állít. Az adatszolgáltatás késedelmes teljesítésén túl a hibás, hiányos vagy valótlan tejesítés is a mulasztási bírság megalapozója. A törvény elvárja az adatszolgáltatásra kötelezettektől, hogy teljeskörűen szerezzék be és használják az érintett magánszemélyek adóazonosító jelét. Ha az egyébként teljesített adatszolgáltatásuk nem tartalmazza az adóazonosító jelet, úgy hiányos adatszolgáltatásról van szó, és ennek megfelelően szankcionálható.

Hasonlóan e pont alapján szankcionálható a bejelentési, változásbejelentési kötelezettség hibás, hiányos, illetve valótlan tartalmú teljesítése.

Bevallási (vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési) késedelem

A bevallás benyújtására fő szabályként meghatározott esedékességi időpontokat az Art. 1. számú melléklete tartalmazza (ezen túlmenően még az Art. 4. és 6. sz. melléklete, valamint az egyes adótörvények is tartalmaznak szabályozást). Amennyiben a határidőt az adózó elmulasztja és mulasztását igazolási kérelemmel sem menti ki, úgy a késedelmesen benyújtott bevallás után az adóhatóság mulasztási bírságot szab ki.

A határidőre be nem nyújtott bevallást pótolni kell, bevallástól függően külön nyomtatványon vagy az eredeti bevalláson. A bírság kiszabásának feltétele, hogy az adózó a bevallását - ha késedelmesen is -, de benyújtsa. Ennek hiányában ugyanis nincs késedelmesen benyújtott bevallás. Ha az adóhatóság a rendelkezésére álló nyilvántartásokból megállapítja, hogy az adózó a bevallását nem nyújtotta be, úgy nem késedelemért, hanem a bevallás elmulasztásáért szab ki bírságot, és határozatában egyúttal - határidő tűzésével - teljesítésre kötelezi az adózót [Art. 172. § (1) bekezdés c) pontja és (3) bekezdése]. Ha az adózó ezt követően teljesít, akkor késedelmes teljesítés miatt szankcionálásra már nem kerülhet sor.

A bevallási kötelezettség késedelme körében az alkalmazható szankció mértéke nem igazodik a késedelmes napokhoz, hanem annak - felső határral korlátozott - összege az adóhatóság mérlegelése alapján kerül kiszabásra.

Az Art. 172. § (2) bekezdése alapján a bevallási kötelezettség késedelmes teljesítése esetén nincs helye a mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

[validitas]

Sziasztok!

Szilvi, ez a kimerítő részletességű írás honnan való, állásfoglalás vagy pedig egy szakkiadványban szereplő írás? Még szükség lehet esetleg a rá való hivatkozásra. Úgyhogy köszi, ha tájékoztatsz róla.

Szóval, szerintem is be kellene adni villámgyorsan a bevallásokat egy olyan kérelemmel, amiben igazolni próbálja, hogy nagyon gyorsan kellett elutaznia, nem volt ideje megbízni senkit az ügyek intézésével, de mivel azóta is külföldön tartózkodik, a cég nem is működött, nem végzett tevékenységet. Ha ezt a kérelmet elutasítják, és jogerőre emelkedik a mulasztási bírságot kiszabó határozat, akkor még mindig kérhet méltányosságból bírság eltörlést (azt úgyse fogják megtenni), illetve mérséklét arra hivatkozással, hogy nem volt bevétele a cégnek. Feltéve, hogy két évvel ezelőtt nem volt a pénztárban több millió (vagy bankban, stb.), ami persze a 29-es bevallásban a mérleggel kapcs.tájékoztató adatokból látható. Már ha ilyen ki volt töltve. Ez a kérelem persze már illetékköteles.

Üdv: Böbe

[stamasi]

Szia Böbe!

Ez egy szaklapból való, de nem írnám ide, mert nem tudom szabad -e, de úgy gondolom az eddigiekből, hogy ez neked is jár (2007/11-12.szám, 28. old.)

Üdv.: Szilvi

[validitas]

Szia Szilvi!

Köszi szépen. További szép napot, jó munkát kívánok!

Üdv: Böbe 

[madora100]

Én nem sok reményt fűznék a bírság mellőzéséhez. Hiszen ma már a világ bármely pontjáról le lehet adni egy nullás (vagy nem nullás) bevallást. Ha pedig valaki céget alapít, akkor tudnia kell, hogy azzal kapcsolatosan többek között adóbevallási kötelezettség is keletkezik.A tulajdonos, ill.ügyvezető ha

nem maga készíti ezen bevallásokat, akkor megbízott útján kell a leadásról gondoskodnia.

[melcsi62]

Én a helyében ennyi törvénysértés mellett ( GT:ügyvezetői felelősség!, Évente legalább egy taggyűlés, ha másért nem a beszámoló elfogadása, Cégbíróság: letétbe helyezés, IG. besz.közzététel, valamint nyilván a bevallási kötelezettségek).  összetenném a kezem és örülnék, hogy csak ennyire büntetnek. Olyan nincs, hogy egy KFT-nél nincs semmi mozgás. Az előfordulhat, hogy egy fillér árbevétele sincs, de mivel Bankszámla nyitásra kötelezett, minimum a számlavezetési bank költségek könyvelendők és fizetendők. A társaság tagjai/tulajdonosainak, ha csak egy ügyvezető volt, akkor az ügyvezető tartós távolléte miatt másik ügyvezetőt(is) kellett volna választani! Itt vélhetően az ügyvezető tulajdonos is, mert ha nem az lenne a tulajdonosok már kirúgták volna!  Mivel minimum költségeknek fel kellett, hogy merüljenek, nincs olyan, hogy teljesen nullás KFT. Pl. a társasági adóbevallás attól, hogy veszteséget mutatna, attól nem nullás.

Én ekkora hanyagság és nem törődömség mellett nem igen mernék előhozakodni olyan méltányossági kérelemmel, amit arra alapozok, hogy a cég úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható volt. Ha ez a cég nem akar csinálni semmit a jövőben sem, inkább gyorsan csengesse be a büntetést, adja pótlólag a bevallásokat, stb. és egyszerű végelszámolással (ha nincs felszámolási helyzetben) szüntesse meg a céget addig, míg a többi mulasztása miatt ki nem terhelik rá a többi büntetést. 

[zspotorke]

Szia!

Egyértértek a többiekkel én is. Egy indokolhatatlan kérelem könnyen újabb bírságt keletkeztethet. Az nem méltányolható indok, hogy nem volt itthon. Aki több évig nem csinál semmit -az vonja le a következményeket - nyelje le a békát. Tegye rendbe a céget és szüntesse meg, hogy ne kerüljön újból ilyen helyzetbe. A bevallások túlnyomó része pedig attól nem  nullás, hogy nincs árbevétel.

Üdv: P.Zsuzsa