2008-tól lép hatályba a nyugdíj szüneteltetéséről szóló kötelező szabályozás: (1997. évi LXXXI. törvény)
2008. január 1-jétől viszont kötelezően szünetel a nyugellátása (Tny. 83/B. § alapján) annak, aki
- 62. életévét még nem töltötte be és
- előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban vagy
- korkedvezményes nyugdíjban vagy
- bányásznyugdíjban vagy
- korengedményes nyugdíjban vagy
- az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában részesül, és
- a tárgyévben a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetőleg egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az ebből származó, járulékalapot képező jövedelme meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegének tizenkétszeresét.
Ebben az esetben az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb a 62. életév betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Ha a járulékalapot képező jövedelem az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást vissza kell fizetni. (E szigorúbb szabályok egyelőre csak a 2007. december 31-ét követően megállapított nyugdíjakra vonatkoznak, 2010. január 1-jétől terjednek a korábban megállapított fent említett ellátásokra.)
A nyugdíjfolyósító szerv határozatban intézkedik a nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről az állami adóhatóság által közölt éves keretösszegre vonatkozó összesített adatok alapján. E rendelkezéseket a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati nyugdíjára is alkalmazni kell, a rájuk vonatkozó - külön törvény szerinti - eltérő nyugdíjkorhatárra vonatkozó szabályokra figyelembe vételével.
A nyugellátás szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül és nyugdíja újbóli folyósítása során figyelembe kell venni az időközbeni emeléseket is. A nyugdíj folyósításának szünetelése időtartamára a biztosítottat 7 százalék egészségbiztosítási járulék terheli. Nem érinti viszont a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni, illetve társas vállalkozó társadalombiztosítási jogellátást az ellátások szünetelése, azaz ők ennek tartama alatt sem minősülnek főfoglalkozású vállalkozónak.
Üdvözlettel: Bea