Sziasztok!
Anikó!
Abban teljesen igazad van, hogy a törvény nem ragozza az összegszerűségig az adómentességet. A számla 2 főre szól, a többi alkalmazott után is fizetnek - de ott a tv-i besorolás szerinti díjat. A szerződést magát még nem láttam, de a kapott infók alapján minden vizsgálat tetőtől-talpig benne van.
Madora!
Sajnos én is az általad adott válasz felé hajlok. Egyrészt azért mert ha adó- és járulékmentes lenne - akkor aki megengedhetné magának biztos élne a lehetőséggel., másrészt a sorok közül én is csak a meghatározott dijtételek mentességét olvasom ki.
A kérdéssel kapcsolatosan az alábbi anyagokat találtam. Ezt még elemezhetjük -ha van hozzá kedvetek.
361. Magánklinikai vizsgálatok számlázott díjának minősítése
Kérdés: Magánklinika vállalkozások vezetőinek és alkalmazottainak teljes kivizsgálását vállalja. A vizsgálat számlázott díja besorolható-e a természetbeni juttatások közé, és ha igen, milyen adók terhelik?
A személyi jövedelemadó szempontjából a munkáltató bármilyen egészségügyi szolgáltatást nyújthat munkavállalóinak. Ez a szolgáltatás természetbeni juttatásnak minősül, amely vagy adóköteles, vagy adómentes. Az adómentes természetbeni juttatásokat a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. sz. mellékletének 8. pontja tartalmazza, amelynek 8.6. pontjában szerepel a foglalkozás-egészségügyi ellátás mint adómentes természetbeni juttatás. Amennyiben az ellátás nem felel meg az adómentesség kritériumának, úgy az természetbeni juttatásként adóköteles, és a 54 százalék adót a kifizető fizeti meg az Szja-tv. 69. §-a szerint.
A természetbeni juttatás után a munkaadót (foglalkoztatót) 29 százalékos társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettség és 3 százalékos munkaadóijárulék-fizetési kötelezettség is terheli.
A vizsgálati és kezelési költség természetbeni juttatás, és a Tao-tv. 3. számú mellékletének előírása alapján az elszámolt költséggel nem kell az adózás előtti eredményt növelni. Ezen előírás szerint ugyanis a vállalkozás érdekében elismert költség az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas [Tbj-tv. 4. §-ának f) pontja] magánszemély vagy az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére juttatott természetbeni juttatás, és az ahhoz kapcsolódó, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetés, tehát a személyi jövedelemadó, a társadalombiztosítási járulék, a munkaadói járulék is.
778. Foglalkozás-egészségügyi ellátás
Kérdés: Cégünk élelmiszer-ipari vállalkozás, különleges higiéniai követelményeket igénylő élelmiszerek gyártásával foglalkozik. Üzemorvosunk, valamint cégünk higiénikusa javaslatára cégünk szerződést kötött a foglalkozás-egészségügyi szolgálat keretében egy fogászati rendelővel cégünk összes dolgozójának rendszeres fogorvosi szűrésére. Cégünk ennek költségeit teljes egészében magára vállalta, kérdésünk, hogy természetbeni juttatásnak minősül-e?
Adómentes természetbeni ellátásnak minősül a foglalkozás-egészségügyi ellátás, azaz a kifizető jogszabály alapján biztosított, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó megelőző és gyógyító egészségügyi szolgáltatás az Szja-tv. 1. számú melléklete 8.6. pontja alapján. E szolgáltatás után sem szja-, sem tb-járulék-fizetési kötelezettség nem keletkezik.A foglalkozás-egészségügyi ellátás körébe tartozónak kell tekinteni mindazon szolgáltatások, juttatások összegét, amelyet a munkáltató a foglalkoztatás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendeletben meghatározottak szerint (Mvt. felhatalmazása alapján) a munkavállalók számára köteles biztosítani. Mindez azt jelenti, hogy a hivatkozott jogszabály szerint kötelezően előírt foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás a személyi jövedelemadóban adómentes természetbeni juttatás, ami a társasági adó szempontjából költségként elszámolható, továbbá ezeknek a létesítményeknek a költsége is a vállalkozás érdekében felmerült ráfordításnak minősül.A hivatkozott jogszabály által elő nem írt, de a cég által az alkalmazottainak nyújtott egyéb egészségügyi szolgáltatás, mint például a fogászati ellátás, adóköteles természetbeni juttatásnak minősül, amely után a kifizető 44 százalékkal adót, társadalombiztosítási járulékot, munkaadói járulékot, esetleg egészségügyi hozzájárulást fizet. E szolgáltatás szintén elszámolható a vállalkozás ráfordításaként járulékkal és adóval együtt.Megjegyzés: a foglalkozás-egészségügyi ellátás mint adómentes természetbeni ellátás költségeit, az adóköteles egészségügyi szolgáltatás költségeit egyaránt a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni, a fizetendő szja-val együtt. A fizetendő társadalombiztosítási járulékot, munkaadói járulékot, egészségügyi hozzájárulást pedig a bérjárulékok között kell kimutatni.
Kérdés: A gazdasági társaság többségi tulajdonos tagja, aki a társaság ügyvezető igazgatója, a társaságnál heti 36 órát vagy azt meghaladó munkaidőben dolgozik, 2007. január 1-jétől részesülhet-e a gazdasági társaságtól adó- és járulékmentesen a törvényben meghatározott értékhatárig azon adómentes béren kívüli juttatásokban, amelyek együttes összege a 400 000 Ft/adóév értékhatárba beletartoznak?
Az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdése szerint: a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a (2) bekezdésben felsorolt, az Szja-tv. rendelkezései szerint a munkavállalóknak az adóévben biztosított juttatások együttes értékéből legfeljebb 400 ezer forintot, illetőleg a 400 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben munkaviszonyban töltött napokkal arányos összegét meghaladó rész.
A kérdésben szereplő ügyvezető igazgatónak ezen követelményeknek kellene megfelelnie, függetlenül attól, hogy az ügyvezető igazgató a társaság többségi tulajdonos tagja, vagy nem többségi tulajdonos tagja, vagy nem is tulajdonos tagja, illetve heti 36 órát dolgozik-e vagy sem.
Az Szja-tv. 3. §-a 14. pontja szerint munkáltató az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll. A társaság az ügyvezető igazgatónak nem munkáltatója, mivel a Gt. 22. §-ának (2) bekezdése szerint vezető tisztségviselő ezen megbízatását munkaviszonyban nem láthatja el. Így az ügyvezető igazgató nem lehet munkavállaló, az ő részére biztosított juttatások nem minősíthetők a munkavállalóknak biztosított juttatásnak. A társaság és az ügyvezető közötti jogviszony nem minősül munkaviszonynak.
A leírtakból következően az ügyvezető igazgatónak biztosított béren kívüli juttatások adómentességére az Szja-tv. 71. §-a nem alkalmazható!
Az Szja-tv. 71. §-ának (2) bekezdésében foglalt juttatásokat külön-külön kell vizsgálni, hogy azok adómentesen adhatók-e, és ha igen, akkor milyen összegig. Nyilvánvaló, hogy azok a juttatások, ahol a törvényben munkáltatói hozzájárulásról, a munkavállaló részére ingyenes vagy kedvezményes juttatásról, a munkáltató által viselt díjról, a munkáltató által fizetett összegről van szó, azok adómentesen az Szja-tv. 1. számú mellékletében feltüntetett összegig sem illetik meg az ügyvezető igazgatót. Ez azonban nem zárja ki, hogy az ügyvezető igazgató azokból ne részesüljön. Részesülhet, de akkor azok fogyasztói áron számított értékét egyéb - összevonandó - jövedelemnek kell tekinteni (nem pedig természetbeni juttatásnak), és ennek megfelelően kell a személyi jövedelemadót és a járulékokat megfizetni.
Üdv.: P.Zsuzsa
