Adófórum

Adózási és számviteli információk

adószámos magánszemély ,számlázás

Juttatások, költségtérítések

adószámos magánszemély ,számlázás

HozzászólásSzerző: leilieve » csüt. jan. 01, 1970 1:00 am

Sziasztok !


Adószámot szeretnék kiváltani, mint magánszemély. Táskák, tetiliák varrásával.Főállásom van.


Pl.ha kiszámlázom az árut a cégnek, kifizetik abból nekem kell még a járulékokat befizetnem? Milyen időközönként? 


Ha nincs bevételem az adott hónapban akkor mi a teendő? 


Hogyan kell adoznom?


előre is köszönöm a válaszokat.

leilieve
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:28 am

adószámos magánszemély ,számlázás

HozzászólásSzerző: nmrozika » kedd szept. 06, 2011 8:11 am

Ezeket a tevékenységet szerintem csak vállalkozói igazolvánnyal végezheted, adószámos magánszemélyként nem. Van egy 2007-es összefoglalóm az adószámos megánszemélyekről, amiben átírtam a 2011-re vonatkozó adatokat -remélem jól- és megpróbálom bemásolni. De az APEH oldalon 2. sz. információs füzetekben is megtalálsz mindent az adószámos magánszemélyekre vonatkozóan. (Nem árt érdeklódni az APEH-nél vagy az okmányirodában, hogy milyen minőségben végezheted a tevékenységeket.



Információk magánszemély adószámáról



Adószámos magánszemély

Tanácsadásaim során az elmúlt időszakban többször felmerült kérdésként az adószámos magánszemély adózási és biztosítási jogviszonya.
Nézzük meg kinek lehet és kinek éri meg adószámos magánszemélyként tevékenykedni?
A magánszemély önállóan, saját nevében kétféle módon végezhet gazdasági tevékenységet: 



  • egyéni vállalkozóként,  

  • önálló tevékenységet folytató un. adószámos magánszemélyként.


Egyéni vállalkozó
Termelő vagy szolgáltató tevékenységet ellenérték fejében, nyereség és vagyonszerzés céljából, rendszeresen, üzletszerűen végző magánszemély.

Adószámos magánszemély
Adószámos magánszemély az, aki nem egyéni vállalkozó, de adóköteles bevételszerző tevékenységet végez. Az adószámos magánszemélyt jogszabályok nem definiálják, de ha az egyéni vállalkozó törvényi fogalmát nézzük, akkor adószámos magánszemélyként csak olyan tevékenység végezhető, amely nem rendszeres, nem üzletszerű. Ezen kívül egyes tevékenységek csak és kizárólag egyéni vállalkozói formában végezhetők. Az adószámos magánszemély vállalkozási formát azoknak célszerű választani akik, ritkán, eseti jelleggel kapnak megbízást, a tevékenység nem engedélyhez, vállalkozói igazolványhoz kötött, van biztosítási jogviszonyuk, tehát rendelkeznek bejelentett munkaviszonnyal. Valójában ez a foglalkoztatási forma semmiben sem különbözik a klasszikus megbízási szerződéses foglalkoztatástól.

Tevékenység indítása

A lakhely szerint illetékes APEH Igazgatóságnál kell adószámot igényelni, 11T101 számú nyomtatványon, melyben meg kell jelölni azt a tevékenységet, melyet a magánszemély végezni kíván. Az adóhivatal az adószámot a kérelem beérkezésekor kiadja.

Általános forgalmi adó

Az adószám igénylésével egy időben a 11T101 nyomtatványon kell nyilatkozni az általános forgalmi adóról. Az önálló tevékenységet végző magánszemélyekre is vonatkozik, hogy áfa mentesen számlázhatnak, ha tárgyi adómentes tevékenységet végeznek, vagy ha választják az alanyi áfa mentességet, évi 5 millió Ft árbevételig.

Figyelem! Ha a magánszemély év közben kapja meg az adószámát az önálló tevékenység alanyi áfa mentessége már nem lesz 5 millió Ft, hanem csak az adószám érvényessége napjától december 31-ig időarányosan számított összeg.

Ha a tevékenység kezdésének évében arányosan számítva, ill. teljes év esetén év elejétől az árbevétel az 5 millió Ft-ot meghaladja, akkor a magánszemély is áfa fizetésére lesz kötelezett. Tehát csak áfával növelten állíthat ki számlát, kivéve ha tárgyi adómentes tevékenységet végez.

Tevékenység bevétele

Az adószámos magánszemély az általa végzett tevékenységről ugyanúgy, mint az egyéni vállalkozó köteles számlát kiállítani.
DE! Amíg az egyéni vállalkozó az általa kiállított számla végösszegét készhez is kapja, addig az adószámos magánszemélynek csak a járulékokkal csökkentett összeget szabad kifizetni!

A kifizetőnek kötelező a magánszemély biztosítási jogviszonyát elbírálni, és ha a biztosítási kötelezettség fennáll kötelessége a jogszabály szerinti járulékokat levonni.


 




Biztosítási jogviszony elbírálása

Az adószámos magánszemély a Tbj. rendelkezései szerint alap esetben nem biztosított. Tehát nem kell nyugdíjjárulékot fizetnie, ill. nincs sem pénzbeli, sem természetbeni egészségbiztosítása, ha például ingatlant ad bérbe.
Csak abban az esetben minősül biztosítottnak, ha:



  • tevékenységét díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, pl. megbízási jogviszonyban végzi,

  • és a tevékenységből származó jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér  30%-át, ill.  naptári napokra számolva annak egyharmincad részét.


A tevékenységből származó jövedelem egyenlő a kiszámlázott összeg csökkentve a nyilatkozott költséghányaddal vagy a számlázott összeg. A biztosítási jogviszony elbírálásánál tehát először azt kell megállapítani, hogy mennyi a számla végösszege vagy végöszeg és a nyilatkozott költség közötti különbség, majd meg kell határozni, hogy ez az összeg eléri-e a 23.400 Ft-ot. Ha nem haladja meg akkor a magánszemély nem biztosított, ha meghaladja biztosítottnak minősül.

Járulékok biztosítási viszony esetén

Járulékalapot csak a tényleges jövedelem keletkeztet, nem kell járulékalapként figyelembe venni a költséghányadot ha nyilatkozatot adott! A kifizetéskor a következőket kell levonni ( a költséghányaddal csökkentett összegre számolva, vagy a 100%-ra):



  • 4 % természetbeni egészségbiztosítási járulék

  • 2 % pénzbeli egészségbiztosítási járulék

  • 1,5 % munkaerőpiaci járulék

  • 10 % nyugdíjjárulék

  • személyi jövedelemadó előleg szuperbruttósított után 16% (ha nyilatkozatban kéri)


A kifizetőt ezenkívül terheli még (a költséghányaddal csökkentett összeg után vagy a 100%-ra):



  • 24 % nyugdíjjárulék

  • 1,5 % természetbeni egészségbiztosítási járulék

  • 0,5 % pénzbeli egészségbiztosítási járulék

  • 1 % munkaerőpiaci járulék


Járulékok, ha nem keletkezik biztosítási jogviszony

A kifizetéskor ha nyilatkozatban kéri a költséghányaddal csökkentett összegre számolva: személyi jövedelemadó előleget kell fizetni (a szuprbruttósított (+27%) adólap után 16%). Mást nem kell vonni, mivel nem keletkezett biztosítási jogviszony. A kifizetőt ezenkívül terheli még a költséghányaddal (ha nyilatkozott) csökkentett összeg után vagy a 100% után: 27% egészségügyi hozzájárulás.  


Ha nem adott nyilatkozatot adóelőleg levonásra, akkor az adóelőleget és az EHO-t is a megbízásos fizeti negyedévente.


Tehát a fentiekből is látszik, hogy ha egy egyéni vállalkozó állít ki számlát a kifizető költsége meg fog egyezni a számlán szereplő áfa nélküli összeggel. Ha az adószámos magánszemély ad számlát, akkor a kifizető költsége a számla összegén túl még a kifizetőt terhelő költségekkel tovább emelkedik. Adminisztrációs terhe is keletkezik, mivel ezzel kapcsolatban az APEH felé még havi adatszolgáltatási kötelezettsége is van. Ezért a kifizetők nem szívesen kötnek szerződést, ill. adnak megbízást adószámos magánszemélynek, ha választani lehet, inkább egyéni vállalkozót bíznak meg.

Helyi adófizetési kötelezettség

Helyi iparűzési adó hatálya alá az egyéni vállalkozók tartoznak, az ún. adószámos magánszemélyek nem. A bevételüket nem terheli helyi iparűzési adó fizetési kötelezettség.

Nyilvántartási kötelezettség

A személyi jövedelemadó törvény melléklete alapján az adószámos magánszemély is köteles tevékenységéről, bevételeiről, költségeiről nyilvántartást vezetni.



Bevallás

Mivel az adószámos magánszemély is a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozik, az éves jövedelméről a személyi jövedelemadó bevallásban ad számot.



  • A tárgy évet követő február 15-ig, ha áfa körbe tartozik,

  • A tárgy évet követő május 20-ig, ha áfa körbe nem tartozik



Az adószámos magánszemély is a nevére kiállított számla alapján elszámolhatja a tevékenysége során ténylegesen felmerült költségeket, az szja törvény szerint, vagy választhatja a 10%-os költséghányad szerinti elszámolást. Az egyéni vállalkozóhoz képest viszont korlátozottabb a költségelszámolási lehetősége, nem számolhat el például, vállalkozói kivétet, vagy az eszközei után értékcsökkenési leírást. Nem választhatja az átalányadózást sem.

nmrozika
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:16 am


Vissza: Juttatások, költségtérítések

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 9 vendég