Én más következtetésre jutottam.
Először is tisztázzuk, hogy a rendelet szerint előírt szemüveg "éléslátást biztosít" és a képernyő előtt végzett munkavégzéstől függetlenül nem lenne rá szüksége a dolgozónak. Mivel a rendelet szemész szakorvosi javaslatot említ, a számla - ami önmagában nem indokolja a szemüveg szükségességét - mellé beraknám ezt a dokumentumot is.
Mivel a rendelet szerint a szemüveg költségét teljes egészében a munkáltatónak kell viselnie (R. 7.§), és olyan eszköz, amire a munkavállalónak egyébként nem lenne szüksége (R. 2.§ d), ezért a személyes célú használat kizárt, tehát nem természetbeni juttatásról, hanem a cégnek az adóköteles tevékenységgel összefüggésben felmerülő (ráadásul jogszabályon alapuló) költségéről van szó. Ugyanezért az áfája levonható, ha az egyéb feltételek fennállnak. A szemüveg biztosítása nem minősül termékértekesítésnek az áfa 3. §. (3) e) alapján, tehát a térítésmentes átadás ellenére nem kell áfát fizetni, amikor a cég tulajdonából a dolgozó tulajdonába kerül. Ha tehát a dolgozó megcsináltatta, kifizette saját pénzéből a szemüvegét, hozza a cég nevére szóló számlát és az orvosi indoklást, akkor költségtérítést kap és kész, továbbiakban semmilyen szja és járulék nem merül fel.
Egyéb szemüveg kifizetésekor term. beni juttatás, szja, tb, maj, (de nem tartozik a 400ezres keretbe, mert annak a tartalma tételesen fel van sorolva a 71. §. (2)-ben); és persze áfa sem vonható le. Magyarul egy egyébként szemüveges egyén új szemüvegét nem kell a munkáltatónak finanszíroznia, csak akkor, ha a képernyőhöz a rendszeresen viselttől eltérő szemüveget rendel az orvos.
